1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
91 95. Ütét Írásai. Februárius 24. 1840. beni kivánata pedig, hogy a’ sónak ára lejebb sxállítassék, és a’ só lerakó helyek kebelében szaporítassanak, — az i-sö osztály 4o ik pontja alatt költ határozat folytában is pártoltatik. A’ i5S-ik pont alatt Bars Vmegyének a’ választási jogon ejtett sérelmét, miután annak orvoslását folyó esztendő Julius 24 én tartott Közgyűlésükből költ Felírás utján, nem csak meg nem nyerte, hanem azon Gyűlésben hozott minden végzéseit is felsőbb Helyről megsemmisítettek volna a' Karok és Rendek pártolólag felterjeszteni kötelességüknek ismerik. A’ i5g-ik pont alatt szintúgy Bars Megyének a’ tisztépitőszékek elrendezése eránt tett kivánata tárgyában a’ Karok és Rendek még ezen Országgyűlésen egy külön törvényjavallatot fognak a' méltóságos Főrendekkel közleni. A’ 160. és 161-ik szám alatti kivánatokról a’ Karok és Rendek még ezen Országgyűlésen kimeritóleg fognak intézkedni. A’ 102-ik pont alatti kívánat kimarad. A’ IŐ3., 164., 165., 166., 167., 16S., 169. és 170. pontokra észrevétel nem fordul elő. A’ 171 -ik pont alatti kívánat a’ világos örökösödésről szólló i83a/6-ki 14-ik czikkelvben kívánt módosítások tárgyalása, a’ 1720k pont alatti pedig az e’tárgyban megbízott Küldöttség jelentésének tanácskozásba vétele alkalmára halasztatik. 1 73-ik pontra nincs észrevétel. A’ 1/4-ik pont alatt Torna Vmegyének a’ tisztépitőszékek eránt tett kivánatát a’ Karok és Rendek akkoron, midőn áltálján azon tisztépitoszékeknek elrendezéséről fognak tanácskozni, még ezen Országgyűlésén tárgyalandják. A’ 175. és 176 ik pontokra észrevétel nem fordul elő. A' 177-dik pontra a’ külföldről Magyarországba érkező hírlapokra bár mi némü ausztriai jegynek (Stempel) felnyomása, ’s attól valamelly jegy pénznek szedése világosabban sérti honunk törvényeit, mintsem hogy az országos Küldöttségnek ellenkező véleményé, czáfolni kellessék. Azon jegy a’ megjegyzett hírlap, vagy tudományos munka kiadhatására, ha vagy a’ külföldön nyomtattatott, annak elfogadására, és orvoslásárai meghatalmazás, a' jegypénz pedig az enged, meny elveszéséért fizetendő adózást foglal magában, sérti tehát ezen gyakorlat az Ország függetlenségét, menny iben nem Anstriában, hanem a'külföldön kiadott, nem Austriában, hanem magyar honunkban közre bocsátott hírlapnak sem kiadását, sem olvasását az örökös tartományok* beli Kormány, és pedig austriai jegynek felnyromásával sem nem tilthatja, sem meg nem engedheti, következőleg minekutánna egyedül csak a' birodalom határain és póstáin lett keresztül hozatalért a’ rendes vámokon kívül még illy nemű taksáknak rovása sehol sem létezne, közvetlen a" honi kormányzásba való beegyeledés, ’s megelőző vi’sgálatnak szinét ölti magára, sérti a’ honunknak a’ köz terhek elhatározásában! részesülési jogát, melly szerint semmi bár mi néven nevezendő adózást Országgyűlésen kívül változtatni, annál kevésbé pedig annak újabb nemét behozni tilalmas. Már pedig a’külföldi hírlapok kinyomtatásakor a' honi taksák 'és adózások terhével különben is megróva lévén, az illyképeni újabb fizetések terhe hazánkra háromlik , a* nfinthogy az Augspurgi közönséges hírlapoknak 16 ftra rugó ára honunkban már 36 fíra emelkedik» sérti a’ nemzeti kifejlődés és pallérozódás folyamát, akadályoztatja az ismereteknek terjedését, mennyire az ároknak nevelése mind inkább több polgárt foszt meg jótéteménytől, hogy értéké* hez mérsékelve ollyas hírlapokat járathasson, és korlátozza a’ nemzedék szükségeinek, kivánatainak, vonzódásainak kölcsönös megismerését, felfogását, mellyenek legáldottabb gyümölcsei a hajdan ko r pusztította siralmas ellenségeskedésnek zordon, 's önző elkülönözéseknek meg»zünte, a’népeknek egymáshozi barátságos közeledése, kölcsönös érdekeiknek, kereskedéseiknek, ’s felvilágosodásuknak a- mostani békés haladást ’s jobb létet szülte megerősödése gy arapodása vala, különös figyelmet gerjesztetta’Karokban az is, mi okból történik a’Török birodalom* ban kiadott, habar a’ kereskedés utján érkező hírlapoknak Becsen keresztüli juttatása, midőn mégis azoknak legegyenesebb útja még Becsbe is honunkon keresztül történne, a’ Karok és Rendek tehát a magyar olvasó Közönség részére a’külföldről érkező hírlapoknak illy nemű sérelmes adóztatását megszüntetni kivánják. A 17S-ik pont idegen Szerzetnek a’ honban megtelepítését érdeklő tilalomra nézve a’ RR. egy külön helírásban fogják kivonatukat kifejteni, az egyébként! kivánatok a’ vallás tárgyában befoglalva találtatnak. A' 179-ik pont alatt Bártfa városának kivánata tárgyában az 1832/6 évben tett felterjesztésre még meg nem érkezett k k. választ újabban is szolgalmazni, és ahoz képest a’ szerkezeteit Bártfa városánál nyert újabb felvilágosítás szerént az alább feljegyzett módon bővíteni kivánják. — Trencsin városa kivánatára pedig elfogadják a’ küldöttségi véleményt. Bártfa városa sajnosán érzi azon lő harminczadi hivatalnak, melly kebelében az 1715: 91-ik törvényczikkely által megállapíttatott, később időben történt megszüntetését, melly panasza Bártía varosának, valamint több magyarországi Törvényhatóságoknak hasonló eiőterjesztése is, már a’ ninit 1836-ki Országgyűléséről mint országos sérelem terjesztetett fel azért, hogyezen változás az országgyűlési Testnek minden befolyása nélkül a’ törvény nyivános rendeleté-
