1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
V 92 92. Ülés Írásai. Februarius 24. 1840. Éten felhozott esetből fájdalommal látják a’ Karok és Rendek hogy a’ Kormány világos törvényeinknek is, jelesen az i83o: 6-ik törvényczikkelynek változó, és önkéntes magyarázatot adván nem az esetek elitélését alkalmaztatja a’ törvények rendeléséhez , hanem a’ törvények értelmét magyarázatok által módosítja, az esetekhez; továbbá hogy az 1723.- lot-ik törvényczikkely ellenére a’ Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak csak a’Magyar Királyi udvari Kamara utján izentetett meg a’ felsőbb rendelés, a’ Királyi Magyar Helytartó Tanács pedig e' törvény ellent felsőbb rendelet ellen az 1790/1 : 14. törvényczikkely által nekie tulajdonított tehetségénél, sót egyenes tehetségénél fogvást felírást tenni elmulasztott, de még ezen sérelmeken kívül valóságos, és alapos törvényeinkbe, különösen az 1790/1: 12. törvényczikkelybe ütköző sérelemnek tekintik a’ Karok és Rendek azt is, hogy a’ Kormány szintén önkényes magyarázattal az 17^3; 9 ik törvényczikkelynek értelme, és büntetése alá kívánja vonni a’ hamis bankóknak készítőit is, holott az Ország semmi némü bankókat valóságos, és törvényes pénznek soha el nem ismer, és iíy azoknak hamisítói az említett 9-ik törvényczikkelyben kijelentett hivtelenségi kereset alá nem is tartozhatnak; — a’ Karok és Rendek tehát ezen sérelmeket illő orvoslás végett 0 Felsége elejbe terjeszteni óhajtják. A’ 1 22.ik pont Borsod Vmegye azon kivánatát terjesztvén elő, hogy a’ múlt Országgyűléséből felterjesztett némelly sérelmekre, és kivánatokra az Országgyűlésének vége felé érkezett olly nemii kegyelmes Királyi Válaszaidból, mellyekből akkoron az idő rövidsége miatt törvényt alkotni nem lehetett, most ezen fogyatkozás pótoltassék ; — a’Karok és Rendek ezen kivánatot méltányolják, és annak sikeruléséról is gondoskodtak. A’ i23-ik pont alatt szintén Borsod Megyének a’ honi, éskülföldrei kereskedési közösülésre szolgáló országutak eránt előterjesztett kivánata még ezen Országgyűlésen rendszeres tárgyaltatás alá fog vétetni. A’ 124-ik pont alatti kivánatokról a’ Karok és Rendek akkoron kívánnak rendelkezni, mikoron tanácskozás alá veendik Ó Császári Királyi Fóherczegségének a’ Nádorispány Úrnak a’ nemzeti Múzeumról már beadott jelentését. A’ 125. 126-ik pontokra észrevétel nem forog fen. A' 127 ik pont alatt Ugocsa Vmegyének abéli kívánatéról: hogy békesség idején a’ katonaság közhasznú országos munkákra használtasson. — A’ Karok és Rendek a" kegyelmes Királyi Előadások első pontjának további tárgyalása alkalmával fogják fontolóra venni. A' 128-ik pont alatt Báró Prényi, és nemes Újhelyi nemzetségeknek úgy a’ Nagy-Szőllósi romai catholicus Egyháznak a’Marmarosi só-aknákból, és só-szállitásából hajdanában volt jövedelmezésük, és abból származott követeléseik érdemében, minekutánna mind akkoráig sem a' múlt Országgyűlésén az 1836 ik év Mártius 28-án az őyS-is szám alatti felirásnak, és azzal felterjesztett sérelmeknek második osztálya 30-dik pontja alatt szorgalmazott kegyelmes Királyi Válasz meg nem érkezett, sem a’ magyar udvari Kamara a' fentérintett követelők törvénybe alapított jusaiknak kárpótlására nézve semmi némü alkudozásba sem ereszkedett volna, a Karok és Rendek újabban is szorgalmazni kívánják az érdembeni kegyelmes Királyi Válasznak kiadatását. A' 129-ik pont alatti kivánatot a’ rendszeres büntető törvénykönyv tárgyaltatására halasztják. A’ i3o; és i3i, pontra nincs észrevétel. A’ 132 ik pontra, jelesen Fehér Vmegyének azon pont alatti sérelmei az ,4. B. C. czikkre adott küldöttségi véleményben a’ Karok és Rendek megnyugosznak a’ D. czikkelyre nézve azonban a’ honi törvények azon rendeleténél fogva mi szerént a’ nemesek; kiknek városi ingatlan birtokjuk vagyon, ezen ingatlan városi birtokjukra nézve a’ kebelező városnak, akár tartsák abban lakásukat, akár nem,— polgári törvényhatóságát, és bíráskodását túrni kötelesek; ellenben kik illyes fekvő ingatlan városi tulajdonnal nem bírnak, ha bár a’ városban laknának is, sem személyeikre, sem bár mi némü vagyonukra, ha csak ez utóbbira nézve különös esetekben, és követelések erejeig magukat annak jelesen alája nem vetették volna, a' Királyi városok bíráskodása alá nem tartoznak — Fehér Vmegye által neheztelt bíráskodás a' törvények sérelmének találtatik , noha e’ részben minden egyes nemes részére a’ feljebbvitelben lelhető orvoslás fennmaradna ; a’ mennyire azonban a’ nemes személynek illykép már gyakorlattá vált többszöri törvénytelen háborgatása a’ köz igazgatás jó rendével sem lenne megegyeztethető, a’ Karok és Rendek szükségesnek látják a bepauaszlott városnak nemesi törvénykezésbe gyakorlott törvénytelen beavatkozástól! eltiltását O Felségénél szorgalmazni. A’ i33-ik pontra észrevétel nem foróg fen. A' 134-ik pontra az önkényes sequestrumok elrendezése eránt az Ország Rendei még a' múlt Országgyűlésén kegy. Kir. Választ is nyervén, annak értelmében szerkezendo törvényjavaslatot a’ Karok és Rendek még ezen Országgyűlésén tanácskozásba fogják venni. A’ i35-ik pontra nézve a' Karok és Rendek jelen sérelmek sorában előforduló több részbeni panaszokból is tapasztalván, hogy a’ vizeknek az eddig fenállott Királyi biztosságok utján való szabályozása czéljának egy áltáljában meg nem felel, Szeged városának abbeli kivánatát, hogy jövendőre ez érdemben mindenkor országos Küldöttségek szabályozott hatáskörre neveztessenek
