1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 87. ülés
87. L lés írásai. FeLruát tus 18. 1840. LXXXVII. ORSZÁGOS (és elegyes) IJIjÉS. I Februarius 18-kán 1840. 1 1 125-dik SZÁM ALATT. Negyedik Izeneíe a’ Karoknak és Rendeknek a’ szólás törvényes szabadságán ejtett sérelmek orvoslása ’s az ezzel kapcsolatban álló tárgyak érdemében. Az 179/^ : 12-dik Törvényczikkely a1 törvényeknek nem csak hozását, és eltörlését, hanem magyarázását is, nem a’ Kormánynak, hanem egyenesen és egyedül az ősz vés törvényhozásnak jussai közzé számítja. Midőn tehát a’ Kormány, a’ fenálló törvények önkényes magy arázásába bocsátkozván, a’ kérdéses büntető pereket megrendelte, hatalmát csakugyan az említett Törvény korlátain túl használta. — Egyéberánt A’ Karok és Rendek részletesen kifejtették’s okokkal megmutatták második ízenetjükben, hogy az említett kormányi Rendeletek ’s bírói ítéletek miért s mennyire törvény telenek? Ezekre a’ Méltóságos Főrendek még eddig nem feleltek, ’s a Karok és Rendek okait meg nem csúfolták. Állván tehát ezek, áll a’ Karok és Rendek azon észrevétele is, hogy sérelmet sérelemmel menteni nem lehetvén, a’ Bíróságok törvénytelen ítéletei, a’ Kormánynak törvény t sértő Rendeletéit nem igazolják. A’ Méltóságos Főrendek magok is elesmerik azt, hogy a’bírói hatalom, a’ törvénytől nem független, ’s midőn a’ Biró törvényt sért, a’ köz állománynak jusa van őtet a’ törvény korláti közzé utasítani. Ha ezen jusnak gyakorlatba vételét azzal lehetne elmellőzni, hogy a’ törvényhozás is emberi gyarlóságból hibázhat, akkor a’ bírói hatalomnak káros kiterjesztésével, a'köz állománynak felügyelési törvény es jusa változnék igazán puszta hanggá — A’ hozandó Törvények által, a’ fenálló Törvényeken ejtett sérelem múltra nézve nem orvosoltathatik, ha csak előbb a’ sérelemnek minden következései meg nem semmisittetnek; — ’s addig, míg a’ Törvények iránti tisztelet, a'sérelmeknek tettleges orvoslásával helyre állítva, s ez által azoknak szoros megtartása jövendőre biztosítva nints, a sértett Törvények helyett másokat alkotni czélra nem vezet. Ila eddigi Törvényeink homály osak volnának is, — mit a Karok és Rendek el nem ismernek, — a5 sérelem még is kétségtelen volna; mert olly Törvény mellett, melly a’ tettnek vétkes voltára nézve is homályos, büntetni nem szabad. Mindenek előtt tehát ezen súlyos sérelmeket kívánják a’ Karok és Rendek minél elébb orvosoltatni. A’ Karok és Rendek által javaslatba hozott Felírásnak, nem egyedül az vala czélja, hogy Ő Felsége annak következésében legfelsőbb nézeteit az iránt az Ország Rendéivel tudassa; hanem, hogy azokat Fejedelmi hatalmával orvosolja is, mit a’ kir. Széknek mélyen tisztelt igazságától biztosan reménylenek — csak tett dolgokról ’s a’ fenálló Törvény ek súly os megszegéséről szól annak tartalma— ’s ezt csak úgy, mint sérelmet lehet, és kell felterjeszteni. Tisztelettel kérik tehát a’ Karok és Rendek Ó Császári Királyi Fő Hercegségét, a‘ Méltóságos Főrendeket pedig szives bizodalommal felszóllítják, hogyr említett Felírásuknak legfelsőbb Helyre lehető feljutását hozzájárulásokkal siettetni méltóztassanak. Országgyiil. írásai. III, Kötet.
