1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
92. Ülés Írásai. Februárius 24. 1840. 91 A' lai-dik pont alatt Borsod Vármegye azon kivánatát terjeszti elő, hogy*’ hamis pénz csináliásról vádolt nemes Szikszay Sámuel, és Kiss József állapotából eredett, de a’ múlt Országgyűlésen a’ mélt. Főrendeknek meg nem egyezése miatt fel nem terjesztetett sérelem e‘ jelen Országgyűléséről Ö Felsége eleibe terjesztessék, a’ Karok és Rendek a' múlt Országgyűlésen e’tárgyban váltott io és több Izenetek által, mellyekhen a’ mélt. Főrendek a’ dolognak törvényesoldalára nézve alapúit elsőbbi határozatuk melletti állhatatos megmaradásukat tudósították, a‘ nélkül azonban, bogy a’ felhozott ellen okok iránti észrevételeiket bővebben közölni méltóztattak volna. Borsod Vármegye kívánaténak alaptalanságáról meggyőződve éppen nem lévén, továbbá is elegendőleg kifejtett elveikhez ragaszkodva, ezen sérelmet az alább következő szerkezet szerént felterjeszteni kívánják. — Borsod Vármegye azt terjeszti elő: hogy Szikszay Sámuel megyéjebeli birtoktalan nemes két darab io frtos anticipationalis czédúláknak koholásáért elfogattatrán, eránta a' királyi Ügyek al-igazgatója az f 834-ik és September 2o-án a,236-ik szám alatt költ hivatalos Levelében olly jelentést tett, hogy azon rab O Felsége kegyelmes rendelése következésében, az akkori országgyűlési törvény szünet lefolyta után a’ királyi Tábla előtt a’ királyi Fiscus által büntető perbe lévén idézendő , azon l832/^-ik Országgyűlése lefolyta előtt perbe nem fogadtathatik , és meg nem Ítéltethetik, később mindazonáltal, még pedig a’ nélkül, hogy arról Borsod Vármegye hivatalos úton valaki által tudósittatott volna, a’ királyi Fiscus, a’ nevezett nemes Szikszay Sámuelt társával nemes Kiss Jósefel együtt az 1835-ik esztendei Augustus 22-ik napjára a’ királ} i Tábla eleibe személyesen leendő megjelenésre, és törvény előtti állásra való kihívással, bivtelenségi büntetést követő perbe idéztetvén, s az említett rabok azon észt: Aug. 14-én Borsod Vármegyének közgyűléséhez beadott folyamodásukban azért esedezvén, hogy mivel ők, a' köz fogházban vágynak, következésképen a-1 rendelt helyen, és időben lehető megjelenésük tellyesitésére se módjuk, se szabadságuk nincs, a királyi Tábla előtti személyes megjelenbetésük iránt tegyen rendeléseket. Borsod Vármegye a’ körülmények illy visszás helyzetében egyebet nem tehetett annál, hogy a’ fogházában ült említett rabokat Pozsony felé őrizett alatt útnak indította, és miután mind ezek már megtörténtek, akkor vette a’ magyar Helytartó Tanátsnak az i835-ik esztendei Julius i3-án a’ 2iyo3-ik szám alatt költ azon jelentését, hogy mivel a"' magyar királyi udvari Kamarától hozzáérkezett Izenet szerént a’ hamis pénzek koholói ellen indítandó perek újabbi legfőbb határozatok szerint, az akkori i832/6-iki Országgyűlése alatt is folyamatba vétethettek, többször nevezett nemes Szikszay Sámuel, és társa ellen is a’ királyi Fiscus meg fogja a' pert indítani —mellyhez képest. Borsod Vármegye a’ történetekről előadott több egyéb körülményeket és jelesen azou kérdésnek bővebb fejtegetését is ezúttal elmellőzvén, hogy t. i. a’ fenálló törvények által pénznek elismerve nem lévő papiros pénzeket koholók tette az 1723: g-dik törvényczikkely 4-‘k §-nak értelme, és súlya alá esik e? országgyűlési utón orvoslandó sérelem gyanánt terjeszti elő azt: hogy mivel a) A* bivtelenségi büntetést követő per az 1^23: g-ik 1792: 16. i83o: 6-dik törvényczikkelyekben előszámlált, 's az Országgyűlése alatt is megindítható, és elitélhető perek között befoglalva nincs, azt (mint feljebb érdekelve van), a' maga hivatalos levelét O Felségétől vett rendelésen alapitó Királyi Fiscus is nyilván megismerte, majd később még is szinte Királyi parancsolat folytában a’ feljebb említett személyeket az akkoron lefolyó Országgyűlésének folyamatja alatt hivtelenségi büntetést követő perbe idéztette, a’ fenálló törvényeknek egy oldalú, önkényes, és egyenesen az 1790J11 i2-ik törvényczikkely rendeletébe ütköző magyarázataiból eredő országos sérelem orvoslását Borsod Vármegye annál is inkább szükségesnek látja, mivel azt tapasztalta, hogy a’ haza más két polgárja ugyan azon i832/6 Országgyűlésének folyama alatt az országgyűlési tanácskozások között előfordult esetek miatt szintén azon törvények ellenére hivtelenségi büntetést követelő perbe idéztettek, sőt a’ körülmények oda mutattak, hogy nevezett nemes Szikszay Sámuel, és nemes Kiss József is O Felségének elébbi kegyelmes, és a fenálló törvényekkel megegyező rendeletének ellenére, akkoron már csak azért idéztettek, hogy az által g’ feljebb említett hazai két tagok idéztetésének oka is eloadassók,és ez behozva lévő divatozó szokásnak tekintethessék. b) Az orvoslást kívánó súlyos sérelemnek tekinti Borsod Vármegye azt is, hogy a királyi utóbbi kegyelmes rendelet, ha már kiadattatott is, az 1723-ik iot-ik törvényczikkely 4-dik §, ellenére a’ magyar Királyi Helytartó Tanácsnak csak a’ magyar Királyi udvari Kamara útján ízentetett meg, a’ magyar Királyi Helytartó Tanács végre az 1790J1: 14 ik törvényczikkely által tulajdonított tehetőségénél, sőt egyenes kötelességénél fogva is a’feljebb említett, sa törvény ellen kiadott Királyi utóbbi rendelet, és az ebből eredő sérelem tárgyában nem csak felírást nem tett, hanem az reá nézve észrevételt sem téve Borsod Vmegyéhez kötelezőnek tekintett utasítás gyanánt csak elbocsátotta. 23* I
