1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
90 92, Ülés Írásai. Februúrius 24. 1840. jusában nyert örökségük erejéig még akkor is tartoznak eleget tenni, midőn azon szülőjüknek korábbi halála miatt egyenesen öreg attyuk, vagy annyuk után lépnek az ősi örökségbe. — A’ 107-ik pont alatt Somogy Vármegye a* népnevelés eránt a' tudományi szakászból kiemelve, törvényt alkottatni kívánván, a’ Rarok és Rendek is úgy lévén meggyőződve, hogy a* nemzeti jólétnek emelésére tett bár mi czélszerű intézkedések sikeretlenek fognának lenni, miglen a’ dolgozó nép a’, nevelés utján ön érdekeinek kellőbb felfogására, és megismerésére vezettetvén, ön maga is egy jobb létrei következéssel fogna a’ törvényhozásnak ápoló gondoskodását elősegélleni, ezen főbb szükségü, és fontosságú tárgyról még ezen Országgyűlésén fognak tanátskozni, és annak eredményeiről a’ mélt. Főrendeket tudósítani. A’ 1 oS-ik pont alatt szintén Somogy Vármegye azon kivánatát terjesztvén elő, hogy az ifjaknak általak elkövetett vétségekért az oskolákból kitiltás.« eltöröltetvén — illyeseknek feddésére, vagy az illető Egyetemnek, és Lyceumok hatósága szélesittessék, vagy a’ nagyobb kihágások az illető hatóságok által büntettessenek. — A’ Karok ét Rendek Somogy Vármegyének e' részbeni kivánatát tellyesen méltányolják, azonban az ifjúság kissebb vétségeinek megfenyitésére az oskolai igazgatóság eddigi hatóságát elegendőnek találván, nagyobb vétségek megbüntetését addig is, még az oskolai rend, ’s nevelésről kimeritőleg intézkednének, továbbá is az illető polgári törvényhatóságok mellett meghagyni kívánják; ahhoz képest a’ szerkezet illy módon változna: „A* Karok és Rendek úgy lévén meggyőződve, hogy a5 nevelésnek fŐ czélja nem csak az értelemnek kifejlődése, hanem még inkább a’ serdülő ifjúság szivének, és erköltseinek az erény ösvényére szoktatásában, leginkább pedig a' csirádzó rósz indulatoknak a’ javulásra inkább hajlandó kissebb korbani elfojtása lenne; sem az igazsággal, séma’ nevelés czéljával megegyeztethetőnek nem találják azt, hogy a’ nagyobb vétségről megrótt ifjú az oskolák látogatásától eltiltatván — olly mód szivének, és erköltseinek kimivelésérei alkalom ép azon perczben tagadtassék meg tőlle, midőn arra a’ nép csak fejledező rósz erköltsöknek lehető gyakorlása, és tellyes megromlottságtóli megóvása tekintetéből leginkább szüksége lenne, O Felségét tehát jobbágyi alázatossággal megkérni kivánják, hogy addig is, míg az oskolai rendszerről az e’ részbeni országos küldöttségi rendszeres munkálatoknak törvénybe iktatásával kimeritőlegebb intézkedés történne, az ifjaknak az oskolákhóli kitiltása az oskolai büntetések sorából a’ 7 'J. alatti javallat szerént szerkezendő törvény által kitöröltessék, ü Felsége pedig az oskolai igazgatóságot oda utasítani méltóztassék: hogy az ifjakat kissebb kicsapongásaikért a’ szívre, és jó indulatjukra inkább ható büntetésekkel fenyitvén, — nagyobb vétségeiknek büntetése végett pedig az illető polgári Törvényhatóságnak adván által szabandó büntetéseiknek kiszenvedése után őket az oskolákba ismét befogadja, és erkölcsi javulásukra in. dulataiknak a’ jó rend, ’s törvény eránti tiszteletrei vezérlésére kettöztetett bgyelmet fordítson. A’ io9-ik pontra észrevétel nincs. A’ 110-ik pont alatt minekutánna minden birói parancsolatok , úgy a* birtokból való által küldő parancsolatok, a' magyar udvari Cancellaria által is csak a’ fenálló törvények értelmében, és azoknak megtartása végett adatathatnának ki. — Esztergom Vármegyének azon nevű \ áros ellen a’ mértékek vizsgálása joga felett lefolyó perében kiadott udvari parancsolat pedig az 1729: 28-ik törvényezikkely világos rendelkezésével ellenkezne, hasonlóul a’per megkezdése előtti törvényszerüleg létezhető gyakorlat is az 1639; 71-ik törvényezikkely világos rendeleténél fogvást csak a’ megyei előterjesztést, és kivánatot pártolhatná, a’ magyar udvari Cancellariának panaszlott eljárása sérelmesnek, és annak megszüntetése szorgalmazandónak találtatott. A’ tli-ik, 112-ik és tl3-ik pontra nézve egyéb észrevétel nem fordul elő, minthogy a H2-ik pont alatt a’ Laborcza vizének igazabb neve Laborcz. A ii4-ik pont alatt, kívánat felterjesztése Ungli Vármegye által ígért bővebb adatoknak bevárásával felfüggesztetik. A’ 115-ik pont alatti Ungh Vármegyének azon kivánatát, hogy a' Főispányok minden hivatalokra alkalmatos tagokat vegyesen, minden vallás tekintet nélkül kijelelni tartozzanak — a Karok és Rendek a törvény be ütközőnek éppen nem, sőt abból eredőnek tálaltak ugyan, és e* részben a küldöttségi véleményben nem osztoznak, azonban czélszerünek láttak azzal a tiszt épito székek általános elrendezésére még ezen Országgyűlésen javallatba hozandó törvény czikkelyben rendelkezni. A 116-ik, 117-ik és 118-ik pontokra észrevétel item fordul elő. A’ 119 ik pontra Ungh Megyének előterjesztése, noha az egyes esetet közelebbről fel nem 'Világosította, az eset megtörténte igazolására elegendő hitelességűnek találtatván, akként pedig az 1802: 23-ik törvényezikkelynek megsértése világos lévén, Ungh Vármegyének e’ részbeni sérelmét a’ Karok és Rendek felterjeszteni kivánják. A’ 120-ik pont alatt Borsod Vármegye kivánatának a’ 122-ik pontról költ határozatban elég tétetik.
