1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
374 133. Ülés írásai. Április 15. 1840. 1833. ra. I a’ törvény és természet tudomány osztálya következvén: ezen kérdések levének kihirdetve: Törvénytudományi kérdés. „Tette-e a* magyar nemzet honalkotmányában az időkhez és környülményekhez alkalmazott változtatásokat, ’s ha tett, mellyek azoknak fő vonalai?“ Természettudományi kérdés. „Mi &’ Magyarország némely vidékein előforduló pokolvarnak természete, mellyek okai, óvó és gyógyító módjai?“ A’ törvénytudományi kérdésre 7 felelet érkezett i835-ben, 's azok között a’ too aranyat, Enzsel Rezső Jó’sef hites ügyvéd nyerte. A’ természettudományira bejött 12 felelet közül a' 100 aranyra érdemesitetett kézirathoz tartozott pecsétes levélke, felbontatásakor, Dr. Toperczer Tamást mutatta írójának; Dr. Csorba Józ’sef felelete másodkarbelinek Ítéltetett; egy harmadik kézirat pedig, illyen jelmondattal: „kiki annyit tegyen hazája javára, mennyit köréhez képest tehet,“ dicséretet nyert. Ugyan i832-ben hirdettette ki a’ társaság ezen kérdését is: ,,Miképen lehetne a’ magyar játékszint Budapesten állandóan megalapítani?“ Adatott volt be erre i834-ben 19 felelet, mellyek közül a’ 3o arany jutalmat nyerte Fáy Andrásé, ki azt Pest Vármegye által épitendö játékszínhez ajánlotta. Kállay Ferenczó ’s Jakab Istváné pedig tisztelet díj mellett adatának sajtó alá. 1831-re. Ismét a’ nyelvtudományi és philosophiai osztályok fordulának elé, kővetkező kérdéseikkel: Nyelvtudományi kérdés. „Mellyek a’ magyar nyelvben a' tiszte gyökök? számlálhassanak elő a* mennyire lehet eredeti jelentéseikkel. Philosophiai kérdés.-Mi haszna 's befolyása van és lehetne még a’ Iélektudománynak (psychologiának) mind a’ felsőbb mind az alsóbb néposztályok czélirányos erkölcsi és polgári nevelésére? Mit és mennyit kellene ebből a’ nemzeti oskolákban is tanítás tárgyául felvenni? Ezeken kívül újra kitette a’ társaság históriai 1832-beli kérdését. A1 feleletek ezekre 1836-dik váratnak be Martius 19 dikéig. 1835-re. továbbá ezen kérdések támasztattak: T örténet tudományi: „Miilyen állapotban volt a’ muipar és kereskedés honunkban az árpád és vegyes házakból számazott királyok alatt; mi történt Fejedelmeink és törvényhozásunk részéről azok előmozdítására; mellyek voltak nagyobb emelkedésőket hátráltató akadályok; végtére, minő befolyások volt nemzetünk erkölcsi és értelmi kifejlődésére.“ Mathesisi: „Mulattassanak ki a’ felsőbb analysis azon tanitmányai, mellyek a' mutudomanyokba (scientiae technicae) befolynak, s adassák elő népszerűén alkalmazásuk. Ezek fejtegetései beküldetésének határnapjául 1837-ik Martiusának 19-dike tétetett. A társaság által kivánta volt megbiráltatni Marczibányi Lajos Táblabiró ezen két kérdésére: „Mit kell falusi Tanítóknak tudniók népoktatás végett“ és „Mire tanittassanak falusi gyermekek?“
