1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
133. Ütés írásai. Aprtfis 15. IS 10. 347 megbízatását . nyitott kortsmát gyakorol azon örv alatt, hogy a’katona: hatóság itt elidősülési jusba lépett, és hogy ezen jusnak kizárólagi illetősége mind addig elhatározhatatlan, míg a’ másik kérdés, valljon tudniillik azon helytér tulajdonisága, mellyre at erősség építtetett ezen városhoz, vagy a Péte-váradi várhoz tartozzék e? legfelsőbb Helyen megoldva nem lészen. Minthogy azonban az elidősülési kifogás a’ többi között csak azért is helytelenül adatna elő , mivel a’ katonai hatóság háboritás nélkül gyakorlott birtokot nem mutathat, a' tulajdonosság pedig a’ katonai hatóságot ott, hol úri jusokkal nem bír, az 1764^5: 3y-ik törvényciikkely világos rendeleténél fogva a’ bor, husmérés, ’s királyi haszonvételek gyakorlására nézve nem illetheti, ezen törvénytelen visszaélést megszüntetni kéri. Az előadott panasz igazságos , és a‘törvényben gyökerezett lévén, Ö Felsége annak megszüntetése végett kéretik. 4. Már két ízben, különösen pedig iygo-ik, és 18a517-ik esztendőben panaszolkodott Selmecz Városa az iránt, hogy valahányszor egyes bor méretési jussal felruházott ház eladásra kerül, mind annyiszor a vevő már a’ háznak általvétele előtt kimutatandó nevezetesebb 3oo— 40O pengő forintokból álló bányai deperditán kívül még egy különös loop, forintokból álló ae_ rarialis taksát a’ bányá^zi Törvényszéknél lefizetni köteleztetik. — Melly ebbeli az országjs Küldöttség által mind a’ kétszer igazságosnak ismert, hanem mind ez ideig nem orvosoltatott sérelmet a’ nevezett város annál inkább újítja, mivel most már nem csak a’ vevő, hanem az egyenes örökös is magának az atyai háznak általvételével azon előleges deperditának bemutatása felül az érdeklett 100 pengő taksát letenni tartozik. A’ bányák miveléséből származott vesztesége- kimutatásának megkivánása a' bányászat élesztésére szolgálván, — a’ mi esen felül letee dő 10O pengő forinti taksát illeti, ez egvedűl parancsolat utján hozatott be, a’ panasz e' részbeni megszüntetése végett O Felsége eleibe sérelemkép felterjesztetik. 5. Szabad királyi Késmárk Városa, minthogy a' hajdan annyira virágzó éjszaki kereskedés elenyészése, ’s a’ felső Magyarországnak ez általi elszegényedése okát az austriai kezdő gyárok felemelésére behozott, ’s az orosz és burkus gyárok müvei behozatalát eltiltó, s a’ magyar termesztmények, különösen borok kivitelét tetemesen nehezítő harminczadi rendszerben látja, a’ mennyiben az ausztriai gyárok már a’ külföldiekkel a’ vetélkedést kiálló tökélletességre jöttek, reményű, hogy Ó Felsége az Ország Rendéinek közbenvetésére nem csak a’ kétszeresen terhelő gallicziai, mint ugyanazon birodalom közötti harminczadokat eltörölni, de az érdeklett országok gyármüveikre tett harminczadot is lejebb szállíttsni méltóztatik, A’ gallicziai vámok megszüntetése eránti előterjesztés már az előleges sérelmek között foglaltatván — a' mi a’ kívánat egyéb részét illeti, a’ mennyire az a’ magyarországi boroknak akár külföldre, akár az austriai örökös tartományokba való hivitelérőli vámok leszállítását tárgyazza; a’ Karok és Rendek e’ részben a’ kivánatot pártolást érdemlőnek találván, azt O Felségének oily kéréssel terjesztik fel, hogy ebbeli vámoknak mind a’ külső országokban való leszállítását eszközölni, mind pedig az austriai tartományokba való vitelre nézve a* kölcsönös viszonyosság elveihez képest elrendelni méltóztassék. 6. 'Szinte Késmárk Városa a kereskedési vonalon készítendő országutak helyrehozásán , a’ Poprád vize hajózhatóvá tételén kivül — óhajtaná a’ Haller és Lónyay Küldöttségek által is ajánlott, ezen Városon keresztül Galliczia felé vivő pósta vonalnak felállítását. A’ Poprád vizének szabályozása az Ország kereskedése előmozdítása tekintetéből felette óhajtó lévén; Késmárk városának az iránti kivánatát, valamint gallicziai posta vonalnak is kebelén keresztül leendő vezettetését, miután a* posták szaporítása is a kereskedés elosegéllésére szolgálna, a’ Karok és Rendek pártolják, és Ö Felségének felterjesztik. 7. Dalmát-, Horvát- és Tót-országok részéről az 1832/6: Országgyűlésén a' Száva, és Kulpa vizein a’ hajózás akadályainak megszüntetése iránt előterjesztett kivánatok folytában, a’ Száva , de mindenek előtt a’ Kulpáuak tökélletes szabályoztatását kivánja Fiume városa es Kerülete, s a’ mennyire ez máskép eszközölhető nem volna, az Ország Karainak és Rendéinek bőkezűségétől, és nagylelkűségétől segedelmet kér, mert termesztményeik kivitelet es kellendóségét eddig leginkább a szállítási fuvarbér (melly gyakran az árú értékét felül haladja), továbbá a’ bizonytalanság, mikor ’s mi állapotban érhetnek azok rendeltetésük helyére — hátráltatja, melly akadályok megszűnnek, ha a’ termesztmények olcsóbb szállítási bér mellett a vizen 1 t. i. a Dunán, Száván és Kulpán egész Károly városáig, onnan pedig a’ már letezó jó útakon a’ határozott időre kikötőjébe juthatnak, mi által nem csak tulajdon termesztményeiket illendőbb áron a külföldnek eladhatni, és Odessával versenyezhetni, de a’ külföldről tulajdon számára érkezendő portékákat is szinte ezen az úton visszaküldhetni fogja. E’ tárgyban kir. Biztosság rendelve lévén, ennek munkálódása siettetése végett a Karok Ó § ° Felségét megkérik. 87 *