1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
birodalommal alázatosan megkérik, hogy ezen előadott sérelmeket, a' fenálló törvények szoros megtartása által orvosolni méltóztassék. 15. Dicső emlékű Maria Theresia a’ Temesi Bánságban es előtt volt birtokosokat a' birtokjok visszanyerési tekintetben a’ felperesi igazoktól kiadott felsőbb Rendelés szerént előmozdította, ’s ezen tárgy 1825/7 es *830. észt. Országgyűlésekből fel is terjesztett; miután azonban a’ kívánt kir. ő alasz^ e részben mai napig sem érkezett, ugyan csak Bács Vármegye kívánja, hogy ezen sérelem Ö Felségének orvoslás végett újólag előterjesztessék. Ezen tárgy mar az 1827-ik észt. Országgyűlésből felterjesztetvén, 5s az i83o ’s i836. észt. Országgyűlésből is 4 ik szám alatt szorgalmaztatván, — miután iránta mind eddig semmi A álasz nem érkezett, az e’ részben mind ekkoráig hátra lévő királyi Válasz újabban sürgettetik. 16. \ as \ ármegye aZon sereimet terjesztvén elő, hogy jóllehet a’ kebelebeli Guari helység iránt folyt, s a megyei I örvényszéken is megvizsgált arányosító pernek birtokon belőíi felebbvitele végett kiadott Nádórispányi bírói parancsolat azon okból, mivel az abban alapul felvett kitételek valódiaknak nem találtattak, a’ Megye polgári Törvényszéke által tisztelettel félretétetett; meg is Ó Felségének az 1837: i,4ly’lo3a szám alatt költ királyi kegyelmes udvari parancsolatja által az illető irományok felkérése, és a’ fentebbi körülállásnak a’ Megye részéről történt feljelentése után az alperesnek a’ helyett, hogy a' birói parancsolat feltételének &’ kiszabott törvényes úton leendő kivívására utasittattak volna, és minden törvényes ok megemlítése nélkül, egyedül a’ fenforgó körülmények tekintetéből, — az érintett arányosító perek az 1729 ki 28-ik törvényezikkely 14-ik §-sa szerint csak a’ törvényszéki ítélet végrehajtása után vitethetnek fellebb — és miután az 1832/6-ki iő-ik törvény szerint, a’ törvényes legfelsőbb bírák is Ítéleteiket okokkal támogatni tartoznak— hasonlót a‘ magyar kir. Cancellariatól is megkívánni lehetne. — Vas Vármegye tehát ezen sérelem előterjesztésével törvény által kívánja eszközöltetni, hogy a’ nagyobb udvari Cancellariából ennekutánna törvényekkel ellenkező parancsolatok csupa kegyelemből ki ne adassanak, hanem a’ melly parancsolatok kiadatnak is, azokban azon világos és törvényes okok, mellyeken alapittattak, nyilván felhozattassanak. Miután illyetén esetekben az egyik félnek adott kegyelem a’ másik terhével járna, a’ Karok és Rendek Vas Vármegye állal előadott fentebbi sérelem folytában Ö Felségét megkérik, hogy hasonló birtokbeli — általküldő királyi parancsolatokat törvényes okok nélkül ki ne adatni, és a’ törvényszerüleg kibocsátandókban is az indító okokat mindenkor világosan kitétetni méltóztassék. 17. Pozsony Vármegye a’ piaczi , és vásári rendelkezések gyakorlásában Pozsony Városa által elkövetett hatalmaskodás következésében hozott megyebeli határozást feloldozó parancsolat által történt sérelmét, melly az l83o-ik és i832-ik esztendőkben tartatott Országgyűlésekből ismételve felterjesztetett. 18. Ugyan az a' Vármegye azon sérelmet, hogy a’ Megyében némelly tisztviselők a’Főispányok által a’ szabad választási jusnak csorbításával neveztetnek az ;827., i83o. és i83a. észt. országos felterjesztésekre hivatkozva. — Végre 19. Szinte azon Megye abból eredő sérelmét, hogy miután Posony Városa nemes Wachtler Bernárdnak mázsáját katonai erővel hatalmasan elfoglalta, és Wachtler Bernárd mint nemes ember magát a’ sommás visszahelyheztetési utón visszatétetni kívánta, s ez iránt Posony városa a’ legfelsőbb Helyre folyamodott, előbb ugyan a’ folyamodó várost kérésétől elmozdító, és az alispányi bíróságot megállapító válasz érkezett, i835-diki Martius 5-kén azonban annál fogva, hogy nemes Wachtler Bernárd mint polgár a’ város Törvényhatósága alá tartozik, ellenben a’ város az alispányi bíróság leszállíttatott, és igy a2 1647: 78-dik törvényezikkely megsértetett — szinte az 1832 dik esztendei országos felterjesztésre figyelmezóleg újítja. Ezen pontok alatt foglaltak Ö Felségének már felterjesztve lévén, reájok a’ királyi Válasz ez úttal is sürgetve kéretik. 20. Liptó Vármegye előadása szerint: az annak korlátozására , hogy a* régenten városokon vevési elsőbbségi jussal biró polgárok ezen jótékonysággal a' közönség kárával vissza ne élhessenek, s a’ városokra hozott árúkat magosb ároni eladhatásuk végett egyéb hon lakosai kizártával magokévá egészenne tehessék, alkotott 1751.* 16-dik törvényezikkelyt , melly áltál a’ Duna mentében, de leginkább Komárom városában tartatni szokott vásárok alkalmával az ottani épület-fa kereskedők három nap lefolytáig akár minémü Iának vásárolhatásától a’ fa elkobozása, és elvesztése súlya alatt letiltattak,— részint mivel a’ vetésben illy es elsőbbség most már sehol sem divatozik, s így az említett törvény alkotására szükséget adott ok már egészen elenyészett; részint mivel a mostani időkben Vágh, Árva, és Kisutcza folyamok torkolataitól kezdve, a’ Duna mentében is mindenütt, ’s majd minden határban epületfa lerakóhelyek találtatván, tartani sem lehet, hogy valaki a’ vevéstol kizárattathatnek, — de leginkább is mivel akármiféle kereskedés csak akkor lehet virágzóvá, midőn az minél kevesebb korlá-133. Ülés Írásai. Április 15. 1810 335
