1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
334 133. Ülés írás ni. Április 15, 1840. 10. Pest Vármegye előterjeszti, miképen Kossuth Lajosnak befogatása ntán a’ törvényható- -< sági tudósítások megszakadván, a’ nyilvánosság tekintetéből azt határozta, hogy tanácskozásai t. felett egy az Országgyűléséhez hasonló napló tétessék folyamatba, ’s e’ végből hasonló intézetre s a’ többi Megyéket is felszólítván, Választmányt nevezett, melly az egybefolyó naplókból egy 5 közönséges a’ Megye Gyűléséből a’ többi Megyéknek megküldendő naplót készíttessen— azon- ■ ban a’ kir. magyar udvari Cancellária utján i83y-ik Aug. 24-én költ kegy. kir. Leirat által nem 1 csak ezen végzés megsemmisíttetett, hanem annak foganatosilásától is a’ Megye eltiltatott, azok 2 pedig, kik az említett napló készítésével foglalatoskodnának, fenyíték alá leendő vonatással fenyegeltettek — mivel pedig az érdeklett napló nem egyéb, mint bővítése a’ Jegyzőkönyvnek, melly idörül időre, eddig is a’ szükséghez képest minden akadály nélkül bővíttetett, következésképen a’ Megyének azon jusa, melly szerént a’ hivatalos körébe tartozó eljárásoknak és munkáknak miképeni folytatása eránt statumokat alkotni szabadságában áll, megsértetett ennek jövendőbeni épségben tartása végett, Ö Felségétől biztosítást kérni kíván. Hogy az előadó Megye felsőbb Parancsolat által olly tárgyban, mellyet különben a’ törvény nem tilt, az 1723-ki 58. törvényczikkely oltalma alatt lévő megyei köz nyilvánosság korlátozásával tilalmaztatott, és a’ közönség határozata végrehajtásáért feleletre egyesek, mi által a’ közönség és tisztviselői között fenálló törvényes viszonyok az egésznek kárára nem kevéssé tágulnának, vonattatni intézteitek — a* Karok és Rendek is sérelemnek tekintvén, Pest Vármegyének előadott panasza e’ részben O Felségének orvoslás végett felterjesztetik. 11. Honth Vármegye sérelmesnek tartja azt, hogy a' Kis-Hontlii Kerületnek 1802 ik esztendőben történt törvényes elválása és Nádor-Ispányi portáinak i83o és 1836-ik esztendei Ország, gyűléseken történt leszállása után is a* tartományi Biztos fizetéséhez az elébbi nagy számú, vagyis 1835^6 porta után járulni kéntelenittetik: minthogy tehát abbéli sérelmének orvoslását a’ kir. Helytartó Tanácshoz tett felírásai állal nem érhette, törvény által kívánja elrendeltetni, hogy a’tartományi Biztos fizetését nem a'volt i305/6, hanem e’ mostani, noha még mindég nyomasztó, de még is kevesebb számú portái után viselje. Az előadott panaszt igazságosnak ösmervén a’ Karok és Rendek azt orvoslás végett O Felsége eleibe terjesztik. 12. Rács Vármegye kívánja, hogy kebelében lévő Ferencz csatornának fentartása eránt tett, ’s már 1825/6, és i8-3o. esztendei Országgyűlésekből is O Felsege eleibe terjesztett kérelme, jelen Országgyűlésen is O Felségének ajánltassék. < E’ kivánatot közérdekű fontossága tekintetéből, a’ Ivarok és Rendek ez úttal is pártolják, ’s O Felségének felterjesztik. 13. Miután Szabadka városa, és Tisza melléki Kerület által az úgynevezett Statera mérték, és vásári tariffáknak szabad kir. Újvidék városa által pedig kövezet használásáért járó taksák meghatározásának bitorlását tárgyazó — múlt Országgüléséből ismételve felterjesztetett — O Felségének l836. észt, Aprilis 20-án kiadott kegy. kir. Válaszánál fogva — mint kétes magyarázató törvényeken alapuló kérdés a’ maga helyén a’ hozzá tartozó kérdésekkel együtt egész kiterjedésében leendő felvételére útasíttatott, sérelemnek pártolása mellett ez akkori országos Rendek továbbá is megmaradtak — ugyan Rács Vármegye kívánja ezen sérelmet újólag is felterjesztetni, és a kedvező választ sürgettetni. Mivel szabad kir. Szabadka városa általi — az 1687-ki 18 ik törv. czikk. ellenére a* nemesek nemtelen szolgáin büntető biró hatóság gyakorlását tárgyazó sérelem múlt Országgyűléséről két ízben is O Felsége eleibe terjesztetvén, Ó Felségének i836. észt. Aprilis 20-án költ kegy. kir. Válaszában kijelentett azon akaratja után is, bogy ezen feuálló szokás Szabadka városában mind a közbátorság tekintete, mind a* szapora igazság szolgáltatása érdeme miatt a’ hely körülményeihez igen alkalmatos lévén, azon kérdés az illető rendszeres munkálat sorában bővebben megvizsgálja terjesztessék színe eleibe — pártoltatott az országos Karok és Rendek által, ugyan csak Rács Varmegye kívánja , hogy ezen sérelem orvoslása jelenleg is O Felségétől kérettessék. Noha ezen sérelmekre nézve múlt i836. észt. Aprilis 2O án érkezett utólszori kir. Válasz, azon nezetek mellett, mellyek szerént ezen tárgyak a’ 1835, észt. Aug. 24-en költ kir. Resolutióban rendszeres felvételre igazíttattak , továbbá is megmaradott volna, miután azonban élő törvények a’ vásár, vámok, úgy mértékek vizsgálatát, s ezek fejében fizetendő taksák meghatározását a’ Megye kebelében egyedül a’ ármegyékre bizvan, s a varosokban létező nemesek cselédjeit is jelesen az 1647- 78. törv. czikk. a városi Tanács bíráskodása alól nyilván kivévén, e' részben csupán csak a törvényeknek, mellyek sem a felek könnyebbségének, sem valamelly különösebb helybeli körnjülményeknek még annak utján meg nem változnak, fel nem oldoztathatnak, fentartása volna szükséges — s ezen tárgyaknak a’ rendszeres munkálatra leendő halasztását magok a naponként előforduló esetek sem javallanák, a’ Karok és Rendek újabban i# fiúi ¥
