1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
330 133. Ülés írásai. Aprilis 15. 1840. Azon kívánságot, hogy a' visszahelyhezteto perekben kiadandó kegyelmes végzések okokkal támogatassanak, a’Karok és Rendek helyesnek ’s igazságosnak találván, Ö Felségének felterjesztik. 30. Bihar Vármegye kívánja, hogy miután a’ megye Rendelnek Ö Felségéhez tett azon felterjesztésük, minél fogva szomszéd Lengyel nemzetnek, annyi szerződések ellenére eltörültetett alkotványa helyreállítását O Felsége által diplomatikai úton eszközöltetni kérték, mind eddig válasz nélkül maradt; újólag kéretessék meg O Felsége, hogy a’ Lengyel nemzetnek mostani szomorú helyheztetésébol való kiemelésére, ’s alkotmányának visszaállítására kellőleg intézkedni méltóztassék; — a’ mit Borsod Vármegye is minden kitelhető módon eszközöltetni óhajt. Az 183?!6 esztendőbeli országos sérelmek és kivánatok szerkesztésével foglalatoskodott Küldöttségnek munkájában bővebben érdeklett, mind politikai, mind a’ hős Lengyel nemzet iránt való háladatosságon is épült rokon érzetnél fogva, e’ pont alatti kívánságot a Karok és - Rendek Ö Felségének kérelemképen felterjesztik. ai. Nógrád Vármegye O Felségének atyáskodó szivében honi törvényeinkhez való pontos ragaszkodásának biztos zálogát tiszteli ugyan, abban mindazonáltal, hogy az Országgyűlésének, tettleges kezdete a’ törvényes 3 évek lefolytén kívül határoztatott, sérelmet talál. Az l655: 49» és 1715.* 14-dik törvényezikkelyek világosan azt rendelvén, hogy az Országgyűlése minden bárom évek elforgása alatt ne csak hirdetessék, hanem valósággal mag is tartassák: a’ Karok és Rendek e’ jelen Országgyűlésének a’ törvényes határ időn túl egy hónappal történt elhalasztása iránt 0 Felsége előtt a' jövőre nézve óvást tesznek. 22. Sz. kir. Újvidék városa abbeli szinte az előbbeni Országgyűlés által igazságosnak ismert kívánságát, melly szerint a’ polgári Törvényhatóságoknak azt a" tehetőséget óhajtotta megszereztetni, hogy az olly személyek örökségei, ügyei, vagy javai felett is, kik a’ katonai végvidékben születtek ugyan, de polgári Törvényhatóságok kebelében húnjtak el, a’ katonai Rend kizárásával önleg tárgya]kozhassanak, szinte megújítja. A’ katonai véghelyek is az Országban foglaltatván, ’s igy az által, hogy valaki ottan született, ha különben nem valóságos katona, más Törvényhatóságba való letelepedésével, a’polgári törvények alól ki nem vétethetvén, e’beli személyek hátrahagyott vagyonainak a’katonai kar által követelt kezelése ’s tárgyalása, a’ polgári hatóság sérelmével járván, ezen sérelem orvoslás végett O Felségének felterjesztetik, — Egyébként: Somogy Vármegye hasonlóképen előadván, hogy a’ midőn Scholecz Mátyás véghelyi születésű megyei köz-pandúrnak vég elbocsátatását szorgalmazná, a’ Varasd-Szent Györgyi véghelyi Ezred által, az illető fo hadi Kormányszéknek, abbeli rendelete felől tudosittatott, hogy az elbocsátás csak azon feltétel mellett, ha hogy a’ folyamodó a’ véghelyben lévő örökösödési jogáról, és azzal járó jótéteményről lemond, engedtetik meg; — miután ugyan azon korona alatt lévő országban, ezen a’ törvény által biztosított szabad költözést gátló rendszabály törvénybe ütköző, és ennél fogva sérelmes volna: a’ Karok és Rendek orvosoltatni kívánják. 23. Szabolcs ’s Ungh Vármegyék sikeresen szurgalmaztatni kívánják, hogy ennek utánna az Országgyűlései Pest városában tartassanak; — Bihar Vármegye pedig addig is, míg a nemzetnek ezen óhajtása tellyesedést érne, kívánja: hogy jövendőre az Országgyűlésének az 1764: 2-dik törvényezikkely értelmében sz. kir. Buda városában leendő tartása eszközöltessék. Ezen pont alatti kívánatnak, mint nemzeti köz óhajtásnak tellyesitésére a’ Karok és Rendek Ö Felségét jobbágyi alázattal kérik. 24. Somogy Vármegye a’ sérelmek sorában orvosoltatni kívánja, hogy a’ magyar királyi Helytartó lanács, és királyi magyar udvari Cancellaria a’ törvények magyárázásába bocsátkoznak ; s ámbátor ’Sigmond Király '?-dik Decr. 1 í-dik czikkelye, ’s ezt erősítő, a’ későbbi időkben taksa-fizetéssel terhelt házaló kereskedést attól felmentő i83Ó: 6-dik czikkely 7-dik fejezetének nyilvanyos, és valamint minden nemű magyarázatot kizáró, úgy a hátas és szekeres kereskedést egy szóval sem különböztető törvény mellett, a’ megye az általányos kereskedést megengedte, még is a’ Kaposvári uradalomban a’ házaló és szekeres kereskedők letiltanak, — hasonló sereimet terjesztvén elő Zemplén Vármegye is. A’ minden taksa fizetés nélküli házaló kereskedést egyedül csak a’ hátas kereskedésre szorító fentebbi parancsolat az 1836; 6-ik törvényezikkely 7-dik szakaszával, mely a’ hátas és szekeres házaló kereskedők között semmi különbséget nem tesz, öszve egyeztethető nem lévén, ’s >gy a’ magyar királyi Helytartó Tanács a’ törvénynek magyarázatába egy oldalúlag ereszkedvén: annak rendelete sérelmesnek tekintetik, ’s mint ollyan továbbá foganatja ineg* szüntetése végett Ó Felségének felterjesztetik. 25. Ugocsa Vármegye kivánja, hogy ő cs. kir. fő Herczegscge, az ország Nádor Ispánja, kinek jótékonysága 40 évet haladva, áldást árasztólag lebeg a’ nemzet feletti Magyarország java eszközlésében , s a magyar nyelv virágzása előmozdításában kimutatott kegyeiéit s mun-
