1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
133. Vlés íratni. Aprilis 15 1810. 326 A mi a’ tiilil>i ezen pont alatt feladott sérelmeket tárgyazza. Mintán azok az utólszori Ország, gyűléséből, jelesen 1836-ik évi Martins 28-ról, és ugyan azon esztendei Aprilis 30-ról Ő Felsége elébe orvoslás végett felterjesztett sérelmekkel egy természetűek ‘s tekintetnek volnának: ezeket is Ó Felségének a’ fentebbi felírásokra I83G-ik évi Május bónap 1-ső napjáról megajánlott kir. Válasz szorgalmazása mellett, az említett felírásokban előadott okokból orvoslás végett felterjesztik. 2. Torontál Vármegye előadja: bogy a' midőn ezen Megye bizonyos osztálybeli érdeket tartói és nevezetesen a’ Sisani nemzetség között fen forgó állapotra nézve ugyan azon nemzetség némelly tagjai folyamodásának következtében az 1832/6 14-dik törvényezikkely értelme szerint a’ közgyűlésben választott Küldöttség állal azt minden oldalróli figyelmezéssel elintéztetni rendelte, a’ kir. magyar udv. Cancellaria, mielőtt a Kiküldöttség törvényes tiszte folytában a’ kérdéses az 1832/6-ki 14-dik törvény-czikkelybez lehető alkalmaztatását, vagy talán különben barátságos útoni kiegyenlítését megbírálta volna, abbeli eljárástól elébb ugy an 1837-ki Martius 16-kán, ezt azonban a’ Vármegye az említett törvényre hivatkozva el nem fogadhatván, ismét 1S38-ki Martius 8-kán költ parancsolatai által eltiltotta; — kéri tehát Torontál Vármegye, hogy jövendőre a’ világos törvény által meghatározott eseteknek törvény szabta úton és módon leendő elintézése semmiké, pen se gátoltassék. Torontál Vármegye által előadott esetet, melly szerint a’ kir. magyar udv. Cancellaria a’Vármegyének az 1832/G: 14-dik törvény'-czikkelyben gyökerezett eljárását gátolta, a1 KK. és UH. az 1790/1: 12-dik törvény-czikkely világos tartalmánál fogva is, melly szerint a’ bíróságoknak törvényesen megállapított *s megállapítandó formája felsőbb rendelések által nem változtathatlak, sérelemnek tekintik és orvoslás végett O Felségének felterjesztik. 3. Árva Vármegye kebelébe hozandó postajárás iránt régen tett kivánatát ismétli, és kéri hogy a* postajárás nem csak Kubin mezővárosra , hanem egész Megyén keresztül terjesztessék ; mert Pestnek Galiicziával, Sléziával és Európának más éjszaki részeiv el az 1832/6: 25-dik törv ényczikk. szerint szándéklott közlekedése ezen járás által legsikeresebben eszközöltethetne ; — ennek következésében. Ugyan azon ATármegye előadja , hogy Pestről Nógrád, Ilont, Zólyom, Liptó, és Árva Vármegyéken egész az Ország határáig jól elkészült utak lévén , mellyek egy felöl Slézia, más felöl Krakó felé vezetnek, és a melly eknek a’ Galliczián vezető kereskedésbeli utakkal való összekapcsolása Galliczia részéről csekély távolsági úttal megszerezhető v olna, minél fogva 1835 ki September 30-kán legfelsőbb Hely re tett felírása következésében Árva Vármegy e az Ország RH-nek közhejárását abban kéri, hogy Ü Felsége kérettessen meg az iránt, hogy & Gallicziai részen lévő utakat is kereskedési tekintetbe venni, és a’közlésnek megnyitására a’ hátralévő utaknak elkészítését kegyelmesen megrendelni, ’s ez által is az 1832/6-ki törvény-czikknek sikert annál inkább szerezni méltóztasson, mennél bizonyosabban lehet ezen lépés áltál hasznot remény leni annál fogva is, hogy az ausztriai és angol Udvarok között kereskedési szerződés újólag kötetvén, a’ Krakó és Danzig felé a’ szerint megnyitandó Nagy-Britanniával való közlekedés ar hazai kereskedésnek leendő v irágzását legbiztosabban Ígéri. Ezen pont alatt foglalt kiváltatoknak sikerülése mint a" belső kereskedés előmozdításának tekintetéből is hasznos, és köz érdekű lévén, azoknak teljesítését a* KK. és RR. Ő Felségének tijia is ajánlják. 4. Krassó Vármegye azt kívánja, hogy az Oraviczai bányászi Igazgatóság kerületében tartózkodó kereskedő, mesteremberek, és mások, kik a’ bányászok, és bány amivelők sorába nem tartoznak, azonban már számos esztendők óta semmi adót nem fizetvén, őket törvényesen nem illető, és nem is illethető kedvezések és kivételekben részesülnek, más bánya-kerületekben lakó hasonló sorsúakkal, kiknél tágasb szabadalmakban törvényesen nem is részesülhetnek, egy' fokozatra állíttassanak, és a’ megy ei pénztár javára adózni köteleseknek törvény által nyilvánitassanak. A KK. és RR. törvényesnek találják ugyan, ezt azonban az Oraviczai kerületre nézve különös törvény által szükségesnek azért nem látják, mivel ezen adózás minden bányászi igazgatóságbeli kerületre nézve különben is közönségesen törvényes. És noha ennél fogva a’ Megyének jusa volna magának ön hatalmával is elégtételt szerezni, mindazáltal hogy' mind a5 kerületbeliek annál inkább megnyugodjanak, mind pedig a’teendő lépés annál hathatósabb legyen, e‘ tárgyat 0 Felségének azon kéréssel terjesztik fel, hogy' a1 nevezett bányászi kerületnek e részben előleges utasítást adni méltóztassék. 5. Soprony Vármegyének előadása szerint a* magyar bérkocsisoknak Ausztriába füdeles hintákkal való utazása a’ kir. Hely tartó Tanácsnak körlevele által, a1 lovak elvételének fenyítéke alatt, lévén eltiltva: ebbeli tilalomnak megszüntetését eszközöltetni kéri; — Trencsin Vármegye pedig, ha ezen tilalom meg nem szüntetnék, azt a’ Magyarországban fuvarozó ausztriai tartományok fuvarosaira nézve alkotandó hasonló törvény által viszonoztatni, s azon korlátolást is>
