1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
327 friiszerint Magyarországon a posta ló-váltó helyekre posta-lovakon érkezett utasok, további utjokat szinte posta-lovakon folytatni kéntelenítőinek , orvosoltatni kívánja. Az ezen pont alatt Sopron) és Trenchin Vármegyék által előterjesztett bérkocsisoknak fuvarozásbeli korlátozását a' KK. és RR. annál sajnosabbnak találják, minthogy az Ausztriai, és Ó Felségének eg) eb örökös tartományaiban lévő bérkocsisok minden örökös tartományokban 's jelesen Magyarországban is minden korlátozás nélkül fuvarozhatnak; a’KK. és RR. tehát minek előtte a' Magyarországi Törvényhatóságok részéről a Trenchin Vármegye által javallott visszatorlás használtatna, O Felségét az iránt kérik meg, hogy a’ magyar bérkocsisok fuvarozásbeli korlátozásának megszüntetése végett kegyelmesen rendelkezni ; úgy szinte azon korlátolást is, miszerint magyar Országon a pústa-ló-váltó helyekre pósta • lovakon érkezett utasok további útjukat szinte póstalovakon folytatni kéntelenítetnek, annál inkább megszüntetni méitóztassék, mivel mindenkinek szabadságához tartozik olly módon utazni, a' mint tetszése és körülállásai magukkal hozzák. 6. A’ valóságos szolgálaton kívül meghalálozott katonai személyek után maradó érték, és illy esetben a’ polgári törvényhatóságot illető tárgyaltatás iránt hozatott törvényt, t. i. az i83o: 9 ik czikkelyt a’ cs kir. fő hadi Tanács egyedül a’ Magyarországban született személyekre szándékozik szoritani, ámbár maga a’ most idézett törvény semmi illves különböztetésre nem mutat, sőt ugyanazon okokat, mellyek azon törvénybozatására alkalmat szolgáltattak, tekintve, illy különböztetésnek helyesem lehet, azonkívül a’ magyar fö hadi Kormány olly katona tisztekre nézve, kiket a’ katonai Rendhez éppen nem számlálhatni, nnllyen jelesen a’ Soprony szabad kir. városában előfordult esetben, egy veszteglési pamut felügyelő, illetőleg azoknak özvegyeire való törvényhatóságot, az iyü3 ki 64 ik czikkely ellenére, magának kivánja tulajdonítani, a’ minthogy az utolsó Országgyűlése óta előkerült esetekben is, a’ hadi hatóságok a’ törvények ebbeli magyarázásához ragaszkodván , a’ polgári törvényhatóságokat hivatalos eljárásukban gátolják. Melly e’ pontban érdeklett első esethez hasonlót, jelesen pedig Herczeg Savay Eugen nevét viselő Ezred ellen, melly Le Blance nyugodalomban volt Ezredesnek hátramaradt vagyonát, a’ polgári Törvényhatóságnak kizárásával kezelte, illető oklevelekkel támogatva szabad kir. Kőszeg városa előterjesztvén, az előbbi törvénvnek újabb felvilágosító törvény által kíván erőt szereztetni. Miután az i83o: 9 ik törvényezikkely rendelete nem csak magyar születésű katonáknak hátramaradott vagyona kezelésére volna szorítva, hanem az alatt minden az országban meghalálozott akármelly származású és születésű katonák is átalában értetődnének : e’ pont alatt előadott panaszokat a’Karok és Rendek sérelmesnek találván, O Felségét arra kérik, hogy a’ katonai hatóságokat oda utasítani méitóztassék, hogy előforduló esetekben magokat az érintett törvénynek rendeletéhez illy értelemben alkalmaztassák. Többnyire ezen alkalommal az adatván elő, hogy a’ katonai kar, a* már perre is okot szolgáltatott némelly esetekből vett tapasztalás szerint, a’ fentebbi törvénnyel a’ végrendeletek készítésére nézve is nem tökéletesen ismeretes: a’ feleknek ebből eredhető rövidségek eltávoztatása tekintetéből a’ Karok és Rendek O Felségét ezen törvénynek a’ katonai kar tudományára való juttatása végett is megkérni kívánták. 7. Komárom Vármegye előadása szerint tudva lévén, hogy a’ Masyarorszázi főbb O'koKi tanitó hivatalokra nézve Becsben is szokott Concursus tartatni, ’s e’ hivatalokat gyakran azott concurrálók nyerik el: Komárom Vármegye e’ tárgyat is az Ország függetlenségébe ütköző se» relem gyanánt tekinti. Komárom Vármegyének e' pont alatt kijelentett nézetéhez, figyelinezoleg a' magyar királyi Egyetem függetlensége iránt az 1826/7 és i832/6 ik esötendókben tett felírásokra is, a’ Karok és Rendek hozzájárulván, azt sérelemképen felterjesztik. 8. Ugyan Komárom Vármegye előadja, hogy Bujánovics Kornál, ’s illetőleg ennek engedményese Luha Antal által Végh Antal, mint Hunyady Vincze massájának gondviselője ellen indított pert a’ kir. Táblára birtokon belül feljebbvitetni , Ő Felsége a kir. magyar udvari Cancellaria útján megengedte; minthogy pedig a’ pereknek feljebbvitele iránt a’ törvények nyilvánosán rendelkeznének, és még a’ birói Ítéleteket is okokkal támogatatni kívánnak; az érdeklett Megye azt, hogy a’ kir. magyar udvari Cancellaria útján birtokon belüli feljebb vitelt engedő parancsolatok adatnak ki, egyéb e' féle parancsolatok pedig okokkal való támogatás nélkül csak általános előadássá1 bocsátatnak az illető bíróságokhoz, sérelemnek tekinti. A’ Karok és Rendek azon kívánságot, hogy a’ kir. magyar udvari Cancellaria által az illető hatóságoknak eleve való kihalgatásuk után kiadandó törvényes parancsolatok okokkal támogatassanak , helyesnek és egészen törvényszerűnek találván azt U Felségének (elterjesztik. g. Az országos sérelmek sorában helyet foglalváu ugyan már a’ kiiiso Academiakia utazni kívánóknak, az 1790; 26-ik törvényezikkely ellenére történt megszorítások, nnudazáltal Zemplin Vármegye ezen sérelemnek orvoslását ez úttal is annyival inkább szorgalmazza, mert a íeljebbi törvény a’ magyar kir. Helytartó Tanácsnak i838-ik esztendei Febrnáriu9 20-dik napjáról 5-+'^9 szám alatt költ felsőbb intézetében megyéjebelt Záborszky Jar.osra nezve , ki a Giaifswaldi 82 * 133. Ülés írásai. Aprilis 13. 1810.
