1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
miután még Biliar Vármegye felterjesztésére a' kir. Válasz kiadva nem volna, c dologban aggodalmat talált ország lakosait czelszeríi módok által megnyugtatni kegyelmesen méltóztassék. __ Befejezésül még azt jegyezvén meg a' Tek. KK- és BR. utolsó Izenetére Öcs. kir. Fó-Herczeg. sége, és a' mélt. fii RR., liogy valamint a‘ magyar egyháznak a’ hitbeli dolgokban a’ szent Széktőli törvényes kellő függést idegen befolyásnak nem tekinthetik, úgy rendíthetetlenül áll azon bizo. dalinuk, hogy más tekintetben annak függetlenségét, ’s Ó Felségének Apostoli Király i jogait Elődjeik nyomdékit követve magok a’ fő Pásztorok, de az egész Nemzet is valamint eddig, úgy ezentúl is mindenkor sérthetctlenül fel fogják tudni tartani. — jOg 132 17es írásai. Aprilis 14. 1810 270-dik SZÁM ALATT. Válasza a’ méltóságos Főrendeknek a’ Váltó-törvényekkel öszveköttetésben álló Törvényjavallatok eránt. A’ mélt. Főrendek tanácskozás alá vévén a’ ‘váltótörvényekkel összeköttetésben lévő törvény javallatokat, azok eránti észrevételeiket következendőkben kívánták a’ tek. Karokkal is Rendekkel közleni: a) Minthogy a’ váltótörvénykezési díjszabás nem annyira a’ váltó-törvényekkel összekapcsolt tárgy, mint azoknak egészítő része; annál fogva a’mélt Főrendek a díjszabást tárgyazó törvényczikkelyt a’váltó-törvények közzé felvétetni, e’helyen pedig mind a’ czímből, mind a’ törvényczikkelyeknek sorából kibagyatni vélnék. b) Ugyan ezen törvényczikkelynek 7 dik §-ban előkerülő eme kitétel „szegénységéről kitel bizonyítványt mutat elő“ tág értelmű s önkényes magyarázatokra alkalmat nyújtó lévénJ minthogy az olly szegénységnek fogalma, melly miatt valaki a’ törvényes díjjaknak fizetésé, tői fel szokott mentetni, a’ közönségesen divatozó törvényes szokás által tisztán meg vagyon határozva; a’ fentebb érintett kitételt is ehez tartanák a’ mélt. Főrendek alkalmazandónak. c) A’ kereskedőkről szálló törvényczikkelynek 2 dik §*ban, azon kivételek között, a' mellyek alá esők, kereskedőknek bejegyezhetendök nem lennének, a" bár .mi oknál fogva, az akár korok, akár elmebeli fogyatkozás miatt, törvényes gondviselés alatt állók, meg említve nemiévén; a’ mélt. Főrendek ezeket is ollyanoknak, kik kereskedőknek bé ne jegyeztethessenek , kijelentendőknek vélnék. d) A' gyárosok jog viszonyait tárgyazó törvényczikkelynek 6-ik § ban foglalt azon szabálynak, hogy 12-ík éve előtt semmi gyermek gyári munkára ne fordittathassék, ember szerető voltát elősmerik ugyan a’ mélt. Főrendek, miután azonban tagadni nem lehet, hogy olly gyári munkák is vágynak, mellyeket 12 éveken alól lévő gye-mekek is, testüknek és egészségüknek minden legkissebb ártalma nélkül elvégezhetnek ; cgyéberánt pedig ezen szabály sok szegényházi atyákat, kik számosabb családdal vágynak megáldva, azon jótékonyságtól, hogy gl ermekeik által is kerestethessék egy részben kenyerüket, megfosztaná; ahoz kepest a mélt. hórendek ezen szabályt olly formán vélnék módosíttandónak , hogy 1 2. esztendőn alól lévő gyermekek, csak olly gyári munkákra ne alkalmaztathassanak, mellyek egészségüknek ártalmasak, vagy testi kifejlődésüket akadályoztatok lehetnének. e) A’ köz keresetre öszveállott társaságok jog-viszonyairól szólló 11-dik czikkelly 4 ik §-nak ©me kezdő szavai: ,,illy közkereseti társaságok1'1' azon félre értésre adhatván alkalmat, miotha az ezen §-ban foglalt rendelkezés, egyedül az ezt megelőző §-ban körül irt társaságokra lenne értetendő; illy bal magyarázatnak elkerülése tekintetéből, a' mélt. Főrendek ezen §-ust ekéut vélnék szerkezendönek : ,,szoros értelembcni közkereseti társaságoks a t. f) A’ részvény társaságokat tárgyazó Ill-ik czikkelynek 66 ik §-át a- kezdő szavaknak elhagyásával, következendoképen gondolnák a' mélt. Főrendek szerkezendönek: „Rendkívüli kedvezéseket‘ ’s a’ t. g) Minekutánna a’tek. KK. és RR. a’ kereskedőkről szólló törvényezikkelyben foglalt javallatuk szerént, az ott érintett kivételek alá nem eső bár kinek is azon jogot, hogy magat ke reskedőnek bejegyeztethesse, tulajdonítani szándékoznak; ezzel pedig a’kereskedői testületekről és alkuszokról szólló 5-ik czikkelynek i-sö §-ban lévő ama rendelet, hogy a’ kereskedőtestületek tagtársakat felvehetnek, némi ellenkezésben lenni látszik, mivel e’ szerént az, a mit a' megkívántaid tulajdonokkal bírótól megtagadni a’ fentebbieknél fogva nem is lebet, a* kereskedői testületek megegyezésétől lenne feltételezve; ahoz képest a'mélt. Főrendek szükségesnelt tartanák ezen két külömböző szabályokat egymással Öszvehangzásba hozni. »«
