1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
301 133 Ülés írásai. Aprilis .11. 1810. lehetne a’ kérdésbe vett vizi építményt a' panaszolkodók kára nélkül megtartani, vágj- megigazítani? a' feleket tökéleesen kihalgatván, véleményével együtt a közelebbi megyei Közgyűlésre, városi vagy kerületi Tanácsnak jelentését beadja; melly azon vízi építmény további sorsáról végső határozatot bozand ; az eddig okozott károkat ’s költségeket is megítélvén. 6. §. Köz birtokosságban mihelyt annak birtokilag nagyobb része, vagy ezeknek foljamo dására a’ megyei Közgyűlés valamelly tónak, motsámak, vagy folyó víznek rendezését, vagy leeresztését elhatározta, annak végbe vitelét senkinek a’ köz birtokosok közül az okozott kárnak ’s költségeknek a’ mezei Szolgabiró által rövid utón megveendő kétszeres megtérítésén felül íoo frt. vagy egjr hónapig terjedhető áristom büntetése alatt akadályozni nem szabad. 7. §. Az akképen elrendelt vizi munkálatokra, szükséges költségekre a* köz birtokosok közül kiki birtokához, és a’ nyerendő haszonhoz aránylag fizetni tartozván, ha hogy ezt tel> lyesíteni vonakodnék, az i836-ki 26 ik tbrvényczikkely szerént szóbeli per útján lészfl^ rajta megveendő. 8. §. Midőn több Törvényhatóságok határain keresztül folyó vizeknek rendezése vétetik czélba: minthogy akkor azon vizeknek folyamatját torkolatjuktól, kezdve egész a' kiömlésükig egy általános, és öszvefüggésben lévő terv szerént kell eszközölni, és így egyes Törvényhatóság itt külön véve sikeresen nem munkálódhatik, az Ország Nádor-Ispánya mint rendes Birósá ruháztatik fel azon hatalommal, hogy ezen esetekben az illető Törvényhatóságoknak, és több vízépítő mestereknek tökéletes kihalgatása után megpróbálván az illető felek között a’ barátságos egyességet, a’kérdéses vizeket, átmetszéseket, töltéseket, vagy bár melly vizi munkálatok által rendezhesse: mellyekre szükséges költségeket a’ két parti birtokosok birtokukhoz, és a’ nyerendő haszonhoz aránylag viselni tartoznak; semmi nemii ellenmondásoknak helye nem lévén 9. §. A’ folyók rendezésének könnyítésére határoztatik : hogy ha rendezés vagy általmetszések által a’ folyó ágya változik , a’ mellette fekvő birtokos kármentesítessék az által, hogy a’ birtokából elvágott földet a’ folyam túlsó partján hasonló mennyiségben, és minémüségben azonnal Alispányi rövid visszahelyheztetés utján megnyerhesse; viszont az, a’kinek a’ folyó elrendezése által a‘ birtoka jövendőben nem dűlne a’ folyóra, azon eddig gyakorlott, de most tőle elesett hasznokra nézve kármentesítessék, és pedig vagy úgy, hogy a’ folyóhoz alkalmas bejárása legyen, vagy az eddig gyakorlott vizi hasznokra nézve pénzben, vagy földben kármentesítessék, az ellenszegülés esetében itt is Alispányi fenér intett rövid eljárásnak lévén helye 10. §. Valamint a motsárok, és vizek kiszárosztására, úgy az erre szükséges csatornák épségbeni megtartására elkerülhetlenül szükséges lévén azon kiszárítandó földnek a‘ köz birtokosok közötti tagos felosztása, ezt az illető Alispány az i8o7-ki 20 ik törvény példájára sommás utón vigye véghez. 11. §. Ha a’ vizek rendezése, vagy csatornázása által a' csatorna valamellyik köz birtokosnak a’ földjét hosszában hasítja végig, és igy köz birtokához aránylag a’többi felett károsodna; kárának a’ többi köz birtokosok általi megtérítését az illető Alispány, ha lehet, egyeztetés, ba pedig ez nem sikerülne, sommás visszahelyheztetés útján eszközölje. 12. §. A' vizeknek mind természeti ágyát, mind a' csatornákat leginkább rontja azoknak széleiről a vizi fűnek, és vizi fa-bokroknak marhávali legeltetése, ez tehát a’ víz és csatornák ágyainak kitisztítására szükséges költségeknek a' mezei Szolgabiró által rövid úton megveendő kétszeres megtérítésén felől 100 frtig, vagy 1 holnapig terjedhető áristom alatt tiltatik. 13. §. A folyó vizek, és csatornák ágyait legnagyobb veszedelem fenyegetvén az azokra dűlő meredek hegy oldalain lévő erdőknek gyökerestőli kipusztítása, ez, mint az erdő pusztítását tiltó törvények elleni cselekvény, a’ folyó vizek és csatornák tulajdonosainak feladására az illető megyei, városi, vagy kerületi Tanács által hathatósan akadályoztassák. 14- §• A’ vizek vagy csatornák ágyaiba szemetet, földet, vagy trágyát hordani, kendert áztatni , a’ halászatnak oily rekesztékekct állítani, mellyek a* folyó hordalékot felfogják, anynyiszor a mennyiszer 100 frt. vagy egy hónapi áristom büntetése alatt tiltatik. i5. §. A csatornák partjainak, és a’ folyó vizek mellett felállított töltéseknek akármi módom rongálása hasonló büntetés alatt tiltatik. ___V .ÍJ . 268-dik SZÁM ALATT. • ^ I Harmadik Válasza a' IMélt. Fő Rendeknek a’ vallásbeli nehézségek tárgyában. Nem késnek Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek a’ Tekintetes Karokkal és Rendekkel abban kezet fogni, hogy a' melly pontok eránt a’ vallás tárgyában a' köz megegye-
