1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
286 132. Ülés Írásai. Aprilis 14. 1840. 1 iS Mind ezek nem állván ellent, említett Verócze Vármegye fájdalmasan kényteknitetett tapasztalni, hogy a' kegyelmes udvari Rendeletek által törvényes hatósági körében megszo- ■ rittatván, — ezen csak-törvényes úton eldöntendő kérdés a’ INagyméltóságú Helytartó Tanács fel bírósága alá vonatott, mellyek csak a’ political —nem pedig hasonló esetekben lehet annak ösmérni — az említett Megye múlt Országgyűlése alkalmával ebbeli sérelmét akkép kívánta orvosoltatni, hogy vissza búzatván a’ kegyelmes királyi Rendelet — a’ szabad kereskedés meggátlása ellen hozott Vármegye végzésének maga ereje adattassék meg. Azonban ezen kérdésnek elhatározása dicasterialis meghányásra utasittatván Verőcze Vármegye ebbeli sérelmének akkori Országgyűlésén való előadásától élállott — mivel azonban L azon érintett kiváltság a’ Nagyméltóságú királyi Helytartó Tanácsnak x837-ik. esztendőben Aprilis 17-ről 12539 ik szám alatt költ intézeténél fogva előbbi erejében meghagyatott, azon Megye ebbeli sérélmét az országos Rendek elébe terjeszti, annak felebbi módon történendő orvosoltatását eszközöltetni kérvén. A’ mennyiben a' molnárok mesterségére nem a’ liszt árulás, hanem az őrlés tartozik, azon j kivánatot, hogy az Eszéki molnárok részére engedett kiváltságos levél 33-ik szakasza eltörültessék, vagy kihagyattassék, mind a’ felebb érintettek tekintetéből, mind azért, , hogy az első szükségre tartozó czikkelyek iránti egyedáruság gátoltassék a’ Rarok ; és Rendek pártolják. 45. Néhai Karloviczi’ Érsek és Metropolita Sztratimirovich István halálával — Verőcze Vgye i mint illető Törvényhatóság — hátra hagyott javainak összeiratását és később nyilvános elko tyáltatását határozván, midón e’ részben törvényes hatalmánál fogva ugyan azon javaknak öíz szeiratásában törvényes jogának gyakorlásában foglalatoskodnék: ettől 1838-ik évi Aprilis 11. ről 4975 '463 szám alatt költ udvari Parancs által eltiltatott, 's az elkótyálás alá kitett tömeg j Slavoniai főkatonai Parancsnokságnak — mint kegyelmesen kirendelt katonai bíróságnak rendelkezése alá kiadatni azon utasítás mellett parancsohatott, hogy azon Vármegye magát az : 1779-ik évben érkezett úgy nevezett lllyr nyilatkozó Leirat (Rescriptum declaratorium Illyricum) rendeletéhez szorosan alkalmaztassa. Verőcze Megye ezen Rendelést a' honi törvényeinkkel meg nem egyezőnek találván, ezt sérelemnek tartja, e’ következő okoknál fogva: 1- ször. Hogy a’ katonai Rend, melly semmi törvényhatóságot az országi polgári közt nem 1 gyakoroltat, s melly a’ hazánk törvényeit nem is ismeri, az Ország Egyháznagynak (Praelatus) vagy akármelly honi lakosnak a' törvény értelmében bírája nem lehet, annál is inkább, , hogy a’ megyebeli Daljai urad.Vom Karloviczi Érseknek legfőbb jószága lévén, e jelen eset- ■ ben maga a’ küldött biróság is a'jószág fejénél fogva törvény szerént elintézendő légyen. —-t Ugyan azért 2- or. O Felségének törvényszerénti biró küldöttségi jusát megismérvén, kétségen kivül van az — hogy e’ jelen esetben ezen jog alkotmány, és hazai törvények értelmében nem gyakoroltathatik 3- or. Hogy mivel a’ felebb említett lllyr nyilatkozó Leirat még az 1779-ik esstendőben 1 érkezett, akkor t. i. a’ mikor nem egyesült görög vallásbeliek honi polgároknak nem ösmer- ■ tettek meg, most miután az 1 790-iki 27-ik törvényczikkely szerént a’ honi polgárok számába lett befogadással, nekik már a’ jószág birhatósága is megengedtetett — őket mint törvény ál- • tál kiszabott jogokkal és szabadságokkal felruházottakat a’ katonai Rend országlása alá vetni nem lehet, annál kevésbé — minél világosabb az 4- er. Hogy az i83o iki g-ik törvényczikkely rendeleténél fogva, maga a’ nyugalmazott, és tettlegi szolgálatban lévő nemes születésű katona személyek vagyona halálok esetében az illető polgári Törvényhaté-ág meghányásánah alá vetve légyen, ennél fogva a’ hazai törvény* szelleméből biztosan következtetni lehet azt is; hogy a' törvényhozó testnek korán sem volt| czélja mi szerént egy Törvényhatóságától ki nem vett honi polgár tulaióon jusainak tudako-( zódását, az arra hazánk törvényéi által meg nem hatalmazott katonai bíróságnak alá terjeszteni tartozna, vagy hogy azon seb, a’ mellyel hajdani időkben az egész Országban dühösködő bér-J lett katonaság önkénye által honi polgárok illettettek, és a’ melly minden Országgyűlésen sérel-í Isza-imek eloterjesztesének, és kérendő orvoslásának leglaposabb okául szolgált újra leli kasztassék. Ezen okoknál fogva Verőcze Vármegye ezen sérelmet az országosan egybegyütt tekint. Rendek elebe azon alazatos esedezéssel terjeszti fel, hogy sérelmének orvoslását eszközölvéni — a’ felebb említett nyilatkozó kegyelmes kir. Leirat — a’ már hozatott törvény általi megszüntetésénél fogva, Karloviczi Érsek és Metropolita — az illy magos rendét kissebbitő s méltatlan katonai Törvényhatóságtól minden tekintetben ’s tettleg felmentessék. A kivánat előadásában kifejtett okok alaposoknak találtatván, a Karok és Rendek az e j pont alatti sérelmet Ö Felségének felterjesstik. ■- ' 1
