1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
132, Ülés írásai. Április 14. 1810. 287 46. Szerem \ ármegye előterjesztvén: hogy Péterváradi határszéli ezred kormánya a' vadászatot egész határában minden különbség nélkül nem csak az ország, de kebelebéli nemességre nézve is eltiltotta légyen, 's miután erre nézve a’ Megye részéről legfelsőbb Helyre térjesztett legalázatosabb felírásra semmi orvoslás sem következett. — Ugyan azért minthogy a’ katonai véghelyek az Országnak egészítő részei lennének, következőleg az előadott tilalom az 1729: 22. és 1802: 24-ik törvényczikkelyeket is az innen származó nemesi jogokat sértené, jövendőre törvény által kivánja kimondatni, hogy a’ vadászatot a’ katonai véghelyekben az említett czikkelyek értelméhez képest az ország nemessége tovább is szabadon gyakorolhassa, ’s az illető katonai véghelyi hatóság, ha határa némelly részében a’ vadászatot tilalmazni óhajtaná, magát a’ hazai törvényekhez alkalmaztassa, ’s következőleg a’ keblebeli nemességre nézve azon Vármegyétől, mellynek hatóságához az Ország törvényes rendszere ’s a’ tettleg fenálló szokás szerént tartoznak, S mellyhez törvényes segedelmezés, nemesi felkelés, és a’ tisztválasztás idejében járulni szoktak az Alispánynak kiküldetését szorgalmazni tartozzanak. Minthogy az Ország nemesei illető személyes jogaikat az Országban mindenütt, annál fogva az annak kiegészítő részét tevő katonai véghelyeken is törvényeink értelmében gyakorolhatják, a’ Karok és Rendek O Felségét, olly kegyelmes rendelés kiadása végett kérik, melly szerént az Ország nemesei, a katonai véghelyekeni vadászatok gyakorlásában az 1802: 24-ik törvényczikkely értelmén túl ne korlátoztathassanak. III. OSZTÁLY Ilorvát, Dalmát és S’avonia Országok közönséges és egyes sérelmei ’s kivánatai. A. Horvát, Dalmát és Slavonia Országoknak 1832 /6: esztendei Országgyűlésén részént ismételt, részint újabban előadott sérelmei és kivánatai, mellyekre nézve vagy semmi kegyelmes királyi Válasz nem érkezett, vagy pedig az még a’ sikerüléstől függ. 1) Az A) 1-ső szám alatt az országgyűlési írásainak 7-dik Kötet 222-dik lapján a’ Kazuhás néven ösmeretes parti vámnak, melly a’ Száva vize végbelyi partjaihoz közelitő hajóktól a’ franczia Kormány alatt behozatott ’s jelenleg is a’ kereskedésnek nagy hátramaradásával fentartatik — eltörlesztése végett. 2) Károly városának A) 2-dik szám alatti kivánata, melly szerint a’ magyar termesztmények részére kőből való raktár építését az erősségi vonalon belől is — azon kötelezés mellett, hogy azokat a’ szükség esetében a’ tulajdonosok önnön költségeién lerontani tartozzanak, kegyelmesen megengedtetni kérvén, ezen kivánatot az 1 83q dik esztendei Aprilis 12 kén költ kevésbé kedvező királyi Válasz után — ismét egy alázatos Felírással O Felségének felterjesztetett. 3) Az A) 3-dik szám alatti kívánat, melly szerént a’ tengeri részek kikötőiben fogott halak, nem különben azon részek minden egyéb földi termesztményei, tengeri adományai — úgy műszerei kivitele is — minden fizetéstől mentesíttetni kérettetuelí. 4) Zakmárdy alapítványa, melly a’ Magyar Helytartó Tanács által kezeltetik — Kőrös városában létesítendő kissebb oskolákra tétetvén , ezen alapítványnak értelmében Kőrös városában a’kissebb oskoláknak behozatala kérettetik. — Ezen kívánat az 1825/7-diki Országgyűlésén Horvátország által az egyes sérelmei és kivánatai 6 dik pontja alatt elóadatván, s az i832|6: észt. 44^-dik orsz. Ülésben is felvétetvén — Ó Császári Királyi Felsége 2836 dik esztendei Aprilis 20-kán az országosan egybegyült Rendekhez költ kegyelmes Válaszában kijelenteni méltóztatott, hogy ezen sérelem megújításának semmi alapja nem volna. Már pedig azon okok, mellyek a’ Zakmárdy alapítványából Kőrös városában újabban felállítandó kissebb oskolák ellen mind a’ kegyelmes királyi Válaszban, mind pedig a’nevelés rendszeres munkával foglalatoskodó fiók és országos Választmánynak munkálatában felhozatnak, valamint azt a’ közbejött Fő - Dicasteriumnak megví’sgálása is nyilvánítja — e következendőkben pontositatnak.: . •, a) Hogy a’felhozott irományokból nem világosodnék ki az, hogy a' Sz. Pál Szerzetének azon alapítvány által kötelesség tétetett volna oskolákat tanítani, sem pedig azon alapítványban 72 * *
