1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
270 132. Ülés Írásai. Aprilis II. 1810. ditotta, 's ezen járgy 1825/7 és i83o ik észt. Országgyűlésekből fel is terjeszteti; miután azonban a'kívánt királyi \ álasz e részben mai napig sem érkezett, ugyan csak Bács Vármegye kívánja, hogy ezen sérelem Ő Felségének orvoslás végett újólag előterjesztessék. Ezen tárgy már az i8a7-ik észt. Országgyűlésből felterjesztetvén, ’s az tS3o, ’s l836-ik észt. Országgyűlésből is 4-dik szám alatt szorgalmaztatván, — miután iránta mind eddig semmi Válasz nem érkezett, az e' részben mind ekkoráig hátra lévő kir. Vála.-z újabban sürgettetik. 16. Vas Vármegye azon sérelmet terjesztvén elő, hogy jóllehet a’ kebelebeli Guari helység iránt folyt, ’s a’ megyei Törvényszéken is megvizsgált arányosító pernek birtokon belőli felebbvitele végett kiadott Nádorispányi bírói parancsolat azon okból, mivel az abban alapul felvett kitételek valódiaknak nem találtattak, a’ megye polgári Törvényszéke által tisztelettel fél retétetett; még is O Felségének az 183 7 : "412/1032 szám alatt költ kegyelmes királyi udvari Parancsolatja által az illető irományok felkérése, és a' fentebbi körülállásnak a’ megye részéről történt feljelentése után az alpereseknek a’ helyett, hogy a' birói parancsolat feltételének a’ kiszabott törvényes úton leendő kivívására utasiuatak volna, és minden törvényes ok megemlítése nélkül, egyedül a’ fenforgó körülmények tekintetéből,— az érintett arányosító perek az 1729: 28-dik türvényezikkely l.j-dik §-a szerint csak a' törvényszéki ítélet végrehajtása után vitethetnek felébb — és mintán az i8ő2/6: 16-dik törvény szerint, a’törvényes legfelsőbb bírák is ítéleteiket okokkal támogatni tartoznak —hasonlót a’ magjai- királyi Cancellariától is megkívánni lehetne. — Vas Vármegye tehát ezen sérelem előterjesztésével törvény által kívánja eszközöltetni, hogy a’ nagyobb udvari Cancellariából ennehutánna törvényekkel ellenkező parancsolatok csupa kegyelemből ki ne adassanak, hanem a' melly parancsolatok kiadatnak is, izokban azon világos és törvényes okok, mellyeken alapittattak, nyilván felhozattassanak. Miután illyetén esetekben az egyik félnek adott kegye'em a’ másik terhével járna, a’ Karok és Rendek Vas Vármegye által előadott fentebbi sérelem folytában O Felségét megkérik, hogy hasonló birtokbeli — általküldo királyi parancsolatokat törvényes okok nélkül ki nem adni, és a’türvényszerüleg kibocsátandókban is az indító okokat mindenkor világosan kitétetni méltóztassék. 17. Pozsony Vármegye a’piaczi, és vásári rendelkezések gyakorlásában Pozsony Városa által elkövetert hatalmaskodás következésében hozott megyebeli határozást feloldozó parancsolat által történt sérelmét, melly az i83o: és 1832-dik esztendőkben tartatott Országgyűlésekből ismételve felterjeszteteít, 18. Ugyan az a’ Vármegye azon sérelmét , bogy a’ Megyében némelly tisztviselők a’ Fóispányok által a’ szabad választási jusnak csorbításával neveztetnek az 1827 1 *83o és l832-ik észt. országos felterjesztésekre hivatkozva. — Végre 19. Szinte azon Megye abból eredő sérelmét, hogy miután Pozsony Városa nemes Wacbtler Bernárdnak mázsáját katonai erővel hatalmasan elfoglalta, és Wachtler Bernárd mint nemes ember magát a sommás visszahelyhezietési utón visszatétetni kivánta, s ez iiánt Pozsony Városa a’ legfelsőbb Helyre folyamodott , előbb ugyan a’ folyamodó várost kérésétől elmozdító, és az alispányi bíróságot megállapító válasz érkezett, i835. Mártius 5-én azonban annál fogva, hogy nemes Wachtler Bernárd mint polgár a’ város törvényhatósága alá tartozik, ellenben a város az alispányi bíróság alá nem tartozik, az alispányi bíróság leszállíttatott, és így az 1647: 78-ik törvényezikkely megsértetett —sz:nte az 183a-ik esztendei országos felterjesztésre figyelmezőleg újitja. Ezen pontok alatt foglaltak Ö Felségének már felterjesztve lévén, reájok a’ királyi \ álasz ez úttal is sürgetve kéretik. 20. Liptó Vármegye előadása szerint: az annak korlátozására, hogy a’ régenten városokon revési elsőbbségi jussal biró polgárok ezen jótékonysággal a’ közönség kárával vissza ne élhessenek, ’s a' Városokra hozott árukat magasb ároni eladhatásuk végett egyéb hon lakosai kizártával magokévá egészen ne tehessék , alkotott 1 751 : 16-ik törvényczikkelyt, melly által a’ Duna mentében, de leginkább Komárom városában tartatni szokott vásárok alkalmával az ottani épület-fa kereskedők három nap lefolytéig akár minémü fának vásárolhatásától a’ fa elkobzása, és elvesztése súlya alatt letiltattak, — résunt mivel a’ vetésben illyes elsőbbség most már sehol sem divatozik, s így az említett törvény alkotására szükséget, adott ok mar egészen elenyészett; részint mivel a’ mostani időkben Vágh, Árva, és Kisutcza folyamok torkolataitól kezdve, a’ Duna mentében is mindenütt, ’s majd minden határban épület-fa lerakóhelyek találtatván, tartani sem lehet, hogy valaki a1 vevéstol kizárattathatnék, — de leginkább is mivel akármiféle kereskedés csak akkor lehet virágzóvá, midőn az minél kevesebb korlatok köze szórittatik, a1 szabad kereskedést korlátolónak , és a’mostani század szellemével meg nem férhetőnek tartván, azt azon okból is eltöröltetni kívánja, hogy a’ Liptó Vármegyéből, és más felső 70*
