1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 126. ülés
• . ■ 1 y védelmével nyitott boltot, ’s ettől, a' megszabott taksát fizeti — más egyebek kozott, sót is árulnia nyilván szabad lészen — olly helyeken végre, hol a só árulás— minden bólt nyitás és taksa fizetés nélkül, eddig is divatozott a’ lakosok között— azon eddigi gyakorlat legkisebb megszorítás nélköl — továbbá is fenmararad. 7 ik §. Az 1832/6-ik évi 7 ik törvényczikkely 2-ik §-usa 5-ik szakaszának rendelete akkép vi- Iágosittatik: hogy ha a' jobbágy, azon 5 ik szakasz engedelménél fogva, a’ kender és len földektől, a' fonásbeli szolgálatot kívánná tenni — akkor ezen szolgálat — egyedül azon földekre értetik — mellyek vagy az úrbéri tabellában mint ollyanok kijelelve vágynak — vagy az eddigi szokás szerint, azon fonásbeli szolgálattal voltak terhelve — magától értetődvén, hogy az úrbéri több földekben vetett bár melly termesztményekbol, a kilenczed — az említett 7 ik törvényczikkely rendelete szerint járulandó a’ földes úr részére. 8-ik §. Ugyan azon 7-ik törvényczikkely 5-ik §-ra l-sö szakaszának rendelete akkép világosiltatik: hogy ott, hol egy egész ház helyes jobbágy esztendő által 52 napi igás — vagy ha a’ füldesur akarja — egy igás napi munka helyett , két napi gyalog munkát szolgálni köteleztetik, ezen mértékhez aránylag tartoznak a" fél , negyed, vagy nyolczadrész telkeket használó jobbágyok — a’törvényben kijelelt móddal, nap felkölLetol fogva nap nyugotig dolgozva — az igás vagy gyalog napi munkákat földesuraiknak megtenni. Q-ik §. Ugyan azou 7-ik törvényczikkely 5 ik § sa 5-ik szakaszának rendelete — következó\el bővíttetik: A’ földesúri munkának teljesítését makacsságból elmulasztó jobbágy — azonkívül, hogy az elmulasztott munkát pótolólag végeznie kelletik — esetről esetre minden egyegy gvalog napi munka el mulasztásáért, folyó ezüst pénzben egy — minden igás napi munkának hasonló elmulasztásáért pedig két forintokkal bäntettessek , a' dologbani eljárásra nézve, közönséges szabályul azou mód állapíttatván meg ; hogy a’ földesur, vagy megbízottja, ki a’ részben rendes Jegyzőkönyvet tartani és folytatni köteleztetik, az olly makacssági vád alá eső jobbágyot, maga eleibe állítva öt a’ helységbeli két Elöljárók, vagy legalább semmi kifogás alá nem eshető két tanuknak mindenkori jelenlétükben voltakép halgassa ki, ’s ha mentségét és lehető próbáit, mellyeknek eloadhatása soha ki nem zárathatik , elégteleneknek találandja, az elmarasztó Ítéletet reá ugyan mondja ki, ’s azt szinte a’ helybeli Elöjiárók vagy két más tanuk jelenlétükben rögtön hajtsa is végre; az eljárás módjáról szúlló jegyzőkönyvi kivonatot és Ítéletet azonban, a’ megbüntetett jobbágynak — ha az úgy kívánja — egész kiterjedésében ’s ön, vagy megbízottja aláírásával meghitelesitve, mindenkor és ingyen adja ki. — Egyébiránt A’ földesur vagy megbízottja végzetén meg nem nyugvó jobbágy részére, a birtokon kivüii feljebbvitel, ’s illy czélből, a" kerületi Szolgabíróhoz lehető folyamodás szabadon felhagyatván a kerületi Szolgabiró illy esetekben — a’ megyérőli kiküldetését sem várivá, a’ felek meghalgatásával, a’ szoros vizsgálatot tegye meg, ’s tudósítását, minden iratokkal, és a’ földesúri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt, a' köz Törvényhatósághoz késedelem nélkül beadván — az egész dolog — a' Megyéknek legelső alkalommal tartandó úrbéri törvényszéken megvizsgáltatva itéltessók-ei. 10 ik §. Ugyan azon 7-ik törvényczikkely 8-ik § sa l-sö szakaszának rendelelei azou szavak után ,,A’ házas zsellérek pedig fejenként fél öl fa összevágásával kőtelesek“ kezdve — következőkép változtatva módosittatik : Egyébiránt a’ törvénynek ezen rendelete — az öl fa vágás és behordás tekintetében Posega, Verocze és Szeréin Vármegyékre nézve is kiterjesztetik, a’ mennyiben azonban, az említett három megyékbeli némely helységekben az ölfa vágás és behordás, eddig gyakorlatban nem volt, úgy Teraes, Torpantál és Krassó Vármegyékben is, hol a’ czim alatti úri adózás, eddig sem divatozott, az e’ részben fenálló szokás, jövendőre is fentartatik. 11 ik § \z 18Ő2/6 ik évi 8-ik törvényczikkely. ekkép bővíttetik: Mt'gengedteiik, bogy a’ földesur, és jobbágy közti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános somma szerzésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek, földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat, (az úri Törvényhatóság, sértetlen hagyatván) töhélletesen és örök időkre úgy megválthatják ; hogy az olly szabad egyezkedésekből készült szerződések , mint úrbéri örökös kötések bár melly tekintetböli felbontásuknak többé helye nem lé*zen, ’s a’megváltás fejében lefizetett somma törvény előtt teljesen azon természetű leend, miilyen a’ megváltott úrbéri telek vala — és ennél fogva A’ törvény további rendelkezőiéig határoztatik; hogy: a) Ha illyetén megváltások, koronái-, egyházi- vagy köz alapítványi jószágokban történnek; a’ megváltási tőke sommák, a’ Királyi Helytartó Tanács főfelügyelőbe alatt, teljesen biztositott állapotban tartassanak, ’s az, kit a' megváltott úrbéri javak jövedelme illetett, azon töke sommától járó kamatokat szedje. 2 50 126 Ülés húsai. Aprilis 7 1840. v •»>*
