1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 126. ülés
12ti. Vlés írásai. Aprilis 7. 184t). 237 b) H* periig illy**tén megváltások, magános javakban történnek , a’ megváltási sommáia nézve törvényes jósaikat, minden illető felek biztosíthat ják. 12- ik §. Az i83a/6-ik évi 90k törvértyczikkely í-ső §-sa 3-ik szakaszának rendelete akkép módosíttatik: hogy ha a’ községek Jegyzőiket, a’ szerződési idő lefolyta előtt szolgálataikból elbocsátani kívánják, abéli szándékukat mindenkor csak földesúri jóváhagyás mellett teljesíthetik, a’ földesúri végzeten meg nem nyugvó fél részére azonban; annak végrehajtása előtt a’ kerületi Szolgabifóhoz lehető folyamodás szabadon hagyatván, iliy esetben a’ kerületi Sznlgabiró kiküldésétől sem várva a’ szoros vizsgálatot, legkisebb halasztás üélkiil tegye még, ‘s az egész dolgot mind belső érdemére, mind a’ fenforogható kárpótlására nézveigazságosan ítélje el, s Ítéletét rögtön hajtsa is végre; — Egyébiránt A' bű tökön kívüli feljebbvitel; rendszerinti felvitel utján a’megyéi Törvényszékre, oünét pedig feljebb is, a’ felektől el nem záratván, magában értelik, hogy azon községek, mellyek eddig Jegyzőiket, a’ földesuraság minden jóváhagyása nélkül szabadon fogadták fel, Jegyzőiknek elbocsátását is, földesúri jóváhagyás nélkül tellyesithetik , ha pedig i ily es eseiben is, a* szolgálatukból elbocsátani czélzott jegyzők részükről panasz tétetnék, panaszuk megvizsgálására és elitélésére nézve a’ feljebb kijelelt út és mód egyiránt megtartassék. 13- ik §. Ugyan azon 9-ik törvényezikkely 6 ik §-nsához a’ tétetik : hogy miután a’ jobbágyok árváik egész vagyonának tökélletes összeírása megkészitetik, annak a’ kerületi Szolgabiró által bemutatandó egy példánya, a’ köz Törvényhatóságok Levéltárukba is mindenkor tétessék be. 14- ik §. Az i832/6 ik évi íoik törvényezikkely 4-ik §-usának rendelete oda is kiterjesztetik hogy ezentúl &' Megyék urbéfi Törvényszékeik y a* Kir. Helytartó Tanácssal hivatalosan levelezhetve, az úrbéri tárgyú feljebb vitt minden pereket, ön maguk a5 Királyi Helytartó Tanácshoz közvetetlenül felterjeszthetik. 15- ik §. Ugyan azon törvényezikkely 5-ik § usának i-so szám alatti szakasza, annyiban szenved változtatást, hogy mind azok mik a’ földesúri munkára makacságból meg nem jelenő jobbágyoknak megítélésük és büntetésük, ’s mind ezeknek módja tekintetében, feljebb a’ 9-dik §-usban megállapítanak a'földesúri munkát, resten, vagy makacságból éppen a’földesúr kárává! tevő jobbágyokra is egyiránt kiterjesztetnek. 16- ik §. Ugyanazon 10-ik törvényezikkely 5-ik § sa 3-ik szám alatti a), b) és c) pontjainak rendeletéi, akép világosittatnak — ’s részint változtattalak : hogy a’ károk megbecsülésére alkalmaztatandó helybeli Elöljárók, vagy egyéb a’ dologhoz értők — mindenkor eskedtessenek meg; különben pedig, minden a’ szántóföldekben, rétekben, mezőkben, szőllőkben, erdőkben, kertekben ’s más akármelly helyen és néven lehető mindennemű ültetményekben kész akarva történnö kártételek — tolvajságoknak tekintetvén, az ollyas kártevők — akár nem nemesek akár nemesek legyenek azok — mint egyénés tolvajok valamint az erdők és más akáanilly féle ültetményekre való felvigyázás végett rendelt őröknek megtámadói és sértői is — a’ büntető Törvényszékek által , az Ország tÖívétíyriben kiszabott — 's vétségeik mivoltához mérséklendo büntetés alá vettessenek — s egyszersmind az általok okozott károkérti teljes elégtételre köteleztessenek. 17- ik §. Ugyanazon iD-ik Töl-vényczikkely 6-ik §-sának a, b, c, d ’s e pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők tétetnek, úgymint: 1- ör. Melly közbirtokosságokban nincs még behozva a’ törvényes arány — és ennek behozatala végett a’ közbirtokosokrtak egyike is — az arányossági.szert megindítani éá folytatni nem akarná; a’ jobbágyoknak nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és öszvesitést kívánná, az olly kozbirtokosok ellen, a’ megyei tiszti ügyész — ön felperessége alatt, az Alispáni szék előtt az arányossági pert törvényesen indítsa meg, és be is végeztesse. 2- or. Melly közbirtokosságokban , az úrbéri rendezést, a’ jobbágyoknak nagyobb része kívánja — a’ közösen tartandó uriszék költségei viselésének az i832/6-ik évi 12-ik törvényezikkely 18-ik §-usa rendeletének ide is kiterjesztésével — a’ közbirtokosok közt — birtokaik mivoltához mérsékelve, közösnek lennie kelletvén — az olly közbirtokos, ki a’ részben önként eleget tenni nem akarna — tartozásának viselésére; a1 Megyék tiszti ügyészeinek felperessége alatt, szóbeli per utján szoritassék — magában értetvén hogy a’ nemesi udvar telkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincsenek — az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellető uriszékek költségeinek viselésében részt venni nem tartoznak. 3- or. Ha az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellető közös uriszék határ napjának kijeielésére nézve, a’ közbirtokoaok, maguk között meg nem egyesülnének, az illető közbirtokosoknak bár mellyike, vagy a’ jobbágyoknak a’ Megye közönségéhez folyamodjanak — e pedig az l832/6-ik évi tóik törvényezikkely 2-ik § ában megállapított szabályok tellyesitésével, uriszék tartása végett, határidőt rendeljen — ’s azon az uriszék, valósággal és ok vetetlenül meg is tar-1 tassék. Orszóggyül. írásai III, Kötet, GO
