1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 126. ülés
126 Ü/es írásai. Aprilis 7. 1840. 23:'* «szerzési? vagy becs sz^réntt ára fizettessék e’ riu*^ ? a’ szabad választás mindenkor a' UVOt illetvén, akképi teilyes kielégítése előtt a’ jobbágy úrbéri telkéről elmozdulni __ Jeteit átengedni nem köteles. jobbá’s épüe) Az illg esetekbeni kibecsülés nem urbéri úton fog végre hajtatni, hanem a’ jelen törvény értelme alá tartozó-egyes esetek — a' megyei közgyűlésnek mindenkor előre jelentessenek be, ’» onnét egv Táblabiró, a’ kerületi Szolgabiró. Eskütt társával és a' tiszti Ügyész kirendeltetvén, ezen Küldöttség, mind a’ kibec«ültetést szorgalmazó feleket, mind a1 jobbágyot vagy urbéri zsellért/ a' hely színén voltakép balgassa ki — ’s teilyes szabadságukban fogván állani a’ jobbágynak vagy urbéri zsellérnek az, hogy a’ tiszti Ügyészen kivül is, ha úgy akarják — más általuk választandó Ügyésznek szolgalatjával is élhessenek ’s Írásban ‘ölök elfő. gadni kellető próbáikat is használhassák — a Küldöttség azt, hogy a’ kívánt kibecsülésnek törvény szerént van e’ helye, vagy nincs? határozna el — ’s mindjárt első munkálkodásának alkalmával a’ becsül is a felyebbi d) pont alatti rendelet értelmében, Írásba foglalva megkészítvén — lépcsőnként! úton mindenkor a’ Királyi Helytartó Tanács birtokon belőli felsőbb megvi sgálása alá terjesttendő végzetét minden iratokkal együtt a’ megyei legközelebb tartandó Közgyűlésre, melly azoknak a’ szinte legközelebb tartandó urbéri Törvényszéken leendő megvizsgálásáról rendelkezni fog — adja be, a’ Királyi Helytartó Tanács pedig előlege, sen úgy vegye fel, ’s határozza el, hogy a’ felvétel és elhatározás fél évnyi időnél tovább semmi esetre ne haladjon — a’ küldöttségi tagok az urbéri törvényszéki vizsgálatkor ugyan azon tárgyban bírói szavazattal nem bírhatván. f) Urbéri olly házhely — mellytől járt tartozások, szolgálatok, és adózások viseléséről; az alábbi ti-ik §-us értelmében a' jobbágy, magát örökösen már megváltotta — a’ Hármas kőnvv i ső része 40-dik czímje rendelete folytában történendő kibecsülésnek tárgya — soha sem lehet. ^ A’ Hármas törvénykönyv t-ső része 40 dik czímje értelmében történő elbecsiiltetések, eseteiben, az elbecsült jobbágy házhely után járandó legelő maga természetében ’s azon mennyiségben és minőségben illeti az elbecsültető földes urat, ’s ez: a’ legelőt, ugyanazon tulajdonságban használhatja; mellvhen az, a’ kibecsültetett jobbágyot illette. Olly határokban pedig, hol a’ földes úri legelő — a’ jobbágyi legelőtől már elkülönözve van ugyan — de a' jobbágyok, magok között még el nem különözött legelőjüket közösen has nálják — a’ felyebb érdeklett elbecsültetési esetekben, az elbecsült jobbágy házhely után járandó legelő résr.t, a’ jobbágyi közös legelőből elkülönözve kihasittatni — úgy a’ kibecsültetö úildes urnák — mint a' helységbeli jobbágyságnak szabad leend. h) A’ telkes jobbágyoknak és urbéri zsellérek elmozdításuk — az i832/6-ik évi 4 ik törvényczikkely 12-ik fsának a) pontja alatt kijelelt esetben — ezentúl is egyedül urbéri úton azon § us b) és e) pontjai alatt kijelelt esetekben pedig küldötségi úton ugyan, de a’ jelen 2-ik § us lejjebbi e) pontja alatt megállapitott eljárási szabályoknak általános megtartásukkal fog végre hajtatni — az elmozditásnak költségeit végre, mellyek alatt azonban! egyedül a’ kirendelendő Küldötségek tagjaik által használandó tiszti eiőfogatoknak bére értetik — minden esetre, a’ földes úr köteles viselni. 3 ik §. Az 1802/6-ik évi 5-ik törvényezikkely akkép változtatik, hogy a’ Verőcze "Vármegye Diako ári járásabeli minden helységek határában, az eddigi szokás megtartásával — egy hold urbéri szántóföld 1620 — a’ kaszálló pedig 1296 □ ölekkel számíttassák. 4- ik §. Az 1832y6-ik éri 6 ik törvényezikkely 2-ik § usa 5-ik szakaszának rendelete akkép világosittatik , hogy a’ jobbágyoknak ott engedett pálinka főzés — a’ zsellérekre is nyilvánosan értetődik — különben pedig az említett szakaszhoz a’ tétetik, hogy a’ jobbágyoknak és zse béreknek, az általuk főzött pálinkát kimérniük; vagy a’ földesurat a' részben illető pénz megadasa nélkül, pálinkát főzuiök , a' tiltott bor mérésre szabott elkobzási büntetés terhe alatt szabad nem lészen —minden esetre fenmaradván az ollyatén kihágások eseteiben, az illető földesuraság részére még az is, hogy szenvedett káraira és költségeire nézve is, urbéri úton magának teljes elégtételt szerezhessen. 5- ik §. Ugyan azon 6-ik törvényezikkely 3-ik §-usa 6-ik szakaszának rendelete akkép világosíttatik: hogy azon egész telki járandóság alatt melly az emlitett szakaszban nyolez űrbéli zselléreknek kiadatni rendeltetett — egyedül a' legelőbeli járandóság értetik 6- ik §. Ugyan uou 6-ik törvényezikkely 7-ik § usa 1-SŐ szakaszának kezdő sorai ekkép igarittatnak ’s részint bővíttetnek: Valamint a' jobbágy, bár miféle termesztményeknek , és saját készítményeinek (egyedül azokat kivévén mikm k árulásától különös törvény által van eltiltva) akár kisebb, akár nagyobb mértékben ’s mennyiségben lehető eladását ezentúl is minden taksa fizetés nélkül, teilyes szabadsággal gyakorolhatja, úgy a’ bőit, és az ettől kívánható haszon bér megvebetes jussa, a’ földes ur igazai közzé tartozik; különben pedig mindenütt hol a’ jobbágy — földes urának eti-59 *
