1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 126. ülés
234 1 ifi Ülés Írásai. Ayr Ma 7. 1840. A’ jeleu § us szerkezetének következő részei pedig egész végig ez úttal hagyassanak ki- Egyébiránt Semmit sem kételkedvén a’ Karok és Rendek arról, hogy a' körülmények és a’két Tábláknak egymásbozi közelítésüknek jelen helyezetében tovább is vitatni való tárgy és kérdés fen nem marad az eddigi kölcsönös értekezések, és egyezkedésekhez alkalmaztatva szerkózetbe vett úrbéri törvényczikkelyt az azt felkéséró felírással együtt Ő Cs. Kir. Fő Herczegségével és a’ Méltóságos Fő Rendekkel olly szives és bizodalmas kéréssel közük, hogy mind azoknak Ó Felségéhez hova hamarébb leendő felterjesztésében végkép megegyezui mélióztassanak. b) Felirási Javallat az úrbéri Törvényczikkely tárgyában Felséges 's a' t. Az l83a/*6-dik évi Országgyűlésén alkotott urbér torvényczikkelyeket vizsgálat alá vévén , azokat, a‘ tapasztalás által sürgetett — és a’ szükségtől javaslott bővítésekkel és módosításokkal kiegészítettük — ’s akkép megkésnie« törvényjavaslatunkat — Felséged általi kegyelmes megerősítésének alázatos kikérésével — ide */• alatt rekeszlve felterjesztjük. A’ kik *s a’ t. /■ To r V ény - Cz ik k e ly. Az 1832/6-dik évi Országgyűlésén alkotott ’s úrbéri tárgyú Törvényczikkelyek néinelly szakaszainak világositásukról — ’s részint módosításukról. Az Ország Rendei vizsgálat alá vévén az 1832/6-dik évi Országgyülésén alkotott úrbéri torvényczikkelyeket, azokat Ö Felsége kegyelmes megegyezésének is hozzá járulásával a* tapasztalás által sürgetett — ’s a’ szükségtől javaslóit következő bővítésekkel és módosításokkal egészítették ki, úgymint: 1- ső §. Az 1832/6-dik évi 4-dik törvényczikkely 6-dik §-nak rendelete akkép világosíttatik : hogy a* jobbágy úrbéri telkének haszonvételét minden vallás külörobség nélhül akárkinek — az izraelitákat is ide értvén — olly feltétellel mindazáltal — hogy ezek, a’ megvett telkeket, maguk tartozzanak mivelni — eladhassa —- ’s úrbéri minőségű javakat, az isiaeüták, mindenütt — honnét az eddig fenálló törvények erejével egyenesen kizárva nincsenek — maguknak szabadon szerezhessenek. 2- dik §. Ugyan azon 4 dik törvényczikkely 1 2. dik és 13-dik. §§-nak, ’s illetőleg a* Hármas részű Törvénykönyv 1 ső Része 4° dik czímjének rendeletök, következőkép világosittatik s részint bővíttetik; úgymint: a) Törvényes szükségének esetében a’ kibecsülés a’ jobbágy által eddi* használt úrbéri, nem csak belső telekre, hanem egyszer’smind annak külső tartozmányaira is értetődik. b) A’ felhívott 40-dik czim értelmében történendő kibecsülésuek egyedül azon esetben leend helye — ha és a' mikor a’ megholt közös atyának hátrahagyott — ’s gyermekei közötti osztályra tartozó nemesi ingatlan öszves b^lső birtoka — egr holdat — külső állományai pedig — egy jobbágy telket, vagy annál kevesebbet tesznek — De! c) Még a' mondott esetben is a’ fog közönséges szabályul szo!gálni, hogy bár hányán legyenek is az osztozó testvérek —■ nem külön külön — hanem mindnyájuknak részükre általánosan, legfelebb is csak egy jobbágyi egész házhelyet — és nem többet lehet az osztály alkalmával kibecsüitetniök — magában értetvén — hogy ha azon egész jobbágyi házhely apróbb részekre felosztva többek kezeiknél volna is, ezeknek mindnyájuknak kibecsültetésük megtörténhetik. d) A’kibecsülteto felek a’ jobbágy minden épületeinek, ’s telke belső és külső álmányaiban tett javításainak igazságos becs szerint meghatározandó árán felül, azon úrbéri telek haszonvételének árát is fizessék meg — ’s arra nézve, hogy az úrbéri kibecsnlt teleknek, vaJlyon
