1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 126. ülés
233 126.. Ülés írásai. Aprilis 7. 1840. 1 ' CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. i Aprilis 7-én 18 :0. 238-dik SZÁM ALATT. > a) Negyedik Izenete a’ Karoknak és Rendeknek az úrbéri Törvériyczikkely némelly §§-ai eránt tett további észrevételeikre a’ Mélt. Fő Rendeknek. A törvériyczikkely 5-ik §sára: Ámbár ugyan a jelen §-us tartalmának mini törvényességéről, mind igazságáról a Karok és Rendek továbbá is tellyesen meggyőzödnek, — egyedül azon tekintetből mindazonáltal, hogy a két Táblák közötti egyességnek végképeni megkészülését siettethessek, a Méltóságos Fo Rendek javallatához közelítőleg a’ jelen § us szerkezetének némi módosításával megegyeznek. De mivel Ahhoz, hogy a'jobbágyoknak e' részbeni sorsa, és helyezető az eddigénél csak valamennyire is, annyival inkább pedig lényegesen rosszabbá tó'essék, a Karok és Rendek soha és semmi esetre nem járulhatnak, sem azon kedvezményt, rneílyet a' törvény adott meg a’ jobbágyoknak vissza vonandónak nem tartják; e’ felett kétségét nem szenved az is: hogy miután a’ kir. Helytartó Tanács múlt i8l2 ik évben ország szerte elbocsátott rendelete által maga szollította fel az ország lakosait arra: hogy apróbb mértékekben sót közűllők minél számosabban árulni igyekezzenek, — de tettlegi példák vannak arra, hogy az iS32/6-ik évi uibéri törvényczikkelyek alkotásától óta, a’ só árúlhatás felsőbb Ítéletek erejével is hnegengedtetvén, a’ boltot nyitott jobbágyoknak, a’ szokás és a' felhívott felsőbb Ítéletek, gyakorlatilag is, a’ Karok és Rendek értelmej szerint magyarázták a’ törvényt; végre semmi törvény nem eszközölhetvén azt, hogy egy vagy más dologban vissza élések, Vagy kihágások egy átaljában ne történjenek; a' törvény és rendőrség arra valók, hogy tilalmukkal és szoros felügyelésükkel a’ csempészkedéseket büntessék és gátolják: a’ Karoknak és Rendeknek szerkezeti módosítása annyiban határozódik, hogy a' jelen § us ama végső sorai helyett „különben pedig a só árulás és sóval való kereskedés minden megszorítás és taksa fizetés nélkül akár kinek altaljában szabad“ ezeket kívánják tenni. ,,Különben pedig mindenütt hol a’ jobbágy, földes urának engedelmével nyit boltot, s ettől a- meg szabad taksát fizeti, más egyebek között sót is árulnia nyilván szabad lészen, — olly helyeken végre, hol a’ só árulás minden bolt nyitás és taksa fizetés nélkül eddig is divatozott, a’ lakosok között, azon eddigi gyakorlat a’ kgkissebb meg szorítás nélkül továbbá is fenmarad.“ — .4 volt ll-z£ § de most 10-ik ff-usra : A’ Karok és Rendek előbbi, ’s nem csak az örök igazságon, hanem a’ fenálló törvényen, és a’ dolog természetén sarkalló azon okokra hivatkozva, mellyek mind eddig meg nem czáfoltattak, ’s részint a’ Méltóságos Fő Rendek által meg sem érintettek; még csak azt jegyzék meg: hogy olly jegyzőt, kihez a’ községnek vagy legalább a’ lakosok nagyobb részének bizodalma — mellyet parancsolni sem lehet, — tellyesen megszűnt, semmi szin alatt a- község nyakán hagyni, több elő fordulni szokott olly esetekben pedig, midőn a jegyző — már akár rendetlenségeivel, akár ravaszkodásaivel károkat okoz a’ községnek — szolgálatátóli elbocsátását a’ falusi tanítókra és kántorokra ügyellő hatóságokkali hosszas értekezések kimenetelűkig -— függőben tartani, — *s az alatt a községeket jegyző nélkül hagyni nem lehet; végre a' jő rend, és kölcsönös békesség, vajmi szükségessé teszik; hogy a’ helybeli lelki pásztorok, é« az egyházi felsőség magukat a’ községek polgári állapotaikba ne is avassák; a’ Karok és Rendek előbbi szerkezetűk mellett megmaradnak. A' volt 18-?’£, de most már 17-ik §-usra: Ámbár ugyan ezen §-usbeli rendelkezésűk mind czélirányos, igazságos voliáról is a’KK. és RR. szinte meggyőződve vannak ugyan; hogy miudazáltal a’ jelen törvényczikkely iránti végső megegyesűlést azzal is eszközölhessék, megnyugszanak abban: hogy a kérdéses 17-ik §-us ennyiből álljon. 17 ik §. Ugyan azon lo-ik törvényczikkely 6 ik §-nak h,) pont alatti rendeletéhez a’ tétetik; hogy a Magyar Királyi Helytartó Tanács a' felyebbvitel utján elejbe terjesztett úrbéri rendezési pereket, okvetetlenűl azon idő sor szerint vegye vi'sgálat alá, a' mint azok a’ megyéktől hozzá felérkeztek. Ortzággyiil. írásai III. Kötet. 59
