1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
1‘23. Ülés írásai. Aprilis 3-án 1840. 2!1 116. §. Megtörténvén a’ kifizetések, a’ tömeg gondnoka ’s a’ kiküldött bírói tag arról jelentést tesznek, a’ kifizetés okleveleit a' bíróságnak bemutatják, ez pedig a’ csődületet megszűntnek nyilatkoztatja. 117. §• Ha a’ csődület berekesztése után a’ bukottnak valamelly vágyona találkoznék* melly a’csődület alá tartozott volna, vagy lia azon perekből, mellyek a’ bukottnak tömegét keresöleg illették, de a’ csődület berekesztéséig le nem folytak, a’ bukottra valamelly vagyon háromlanék, joga leend azon hitelezőknek, kik a’ csődületi' tömegből tellyes kielégítést nem nyertek, megítélt, de ki nem elégített követeléseiknek eredéig a’ bukott ellen azon vagyonára birói foglalást intézni. Ezen birói foglalás pedig az illető csődületi biróság által a’ hitelezők kérelmére a’ csődületi peiben hozott ítélet ’s osztályzás szerint azonnal meg fog rendeltetni és haladék nélkül tellyesitendő. 118. §. Ha pedig a’ csődület bérekesztése után a’ bukottra valamelly örökség szállott, vagy az bármiképen ismét vagyont szerzett, a csődületi perben ki nem elégített hitelezők ellene uj csődületet nyithatnak, mellyhez azonban a’ bukottnak uj hitelezői is meghívandók, ’s a’ per mindenekben a’ fentebbiek szerint folytatandó. 119 Csődületi perekben a’ 7-ik §-ban említett biróság elleni’ kifogáson, és a’ 95-dik § ban körülirt felebbviteJen kívül semmi egyéb kifogásoknak, per orvoslásoknak, per újításnak és birói parancsolatoknak bármi alakban és szín alatt hely nem adatik. 120. §. Perbeli költségek csődületi perekben a‘ felek között kölcsönösen kiegyenlítettnek tekintetvén, meg nem Ítéltetnek. 122. §■ Ha a’ perügyelő a' bíróság által a fentebbi §§. értelmében a perbeli írások beadására kitűzött határnapokat meg nem tartaná, a’ biróság ölet kötelességének teljesítésére felszóllítandja, a’ határnapok új elmulasztásának esetében hivatalától Ítélet által elmozditandja , ’s helyébe más perügyelőt nevezend ki. Ezen Ítéletbe egyszersmind beiktatandó, hogy az elmozdított perügyelő a’ csődületi pert tárgyazó munkájáért semmi díjt nem követelhet. 122. §. Hogy a’megyei törvényszékek előtt folyamatba »eendo csődületi perek azért, mert a’ megyei törvényszékek állandóúl együtt nem ülnek, hosszas halasztást ne szenvedjenek, kötelessége Itend a’ megyei törvényszéknek mihelyt a’csődületi per megkezdetett, Ítélet által egy Választmány meghatalmazni, ’s illetőleg annak meghagyni, hogy a’ per folyta alatt különösen a' felek per-iratainak be- és kiadására kitűzött határnapokon a’ törvényszék rendes helyén jelen legyen, ’s mind azt, a’ mit a’ per folytában a bíróságnak teljesíteni kellene, haladék nélkül megtegye. Ezen Választmány pedig törvény által felhatalmaztaiik arra, hogy a’ határnapok megrendelése vagy elhalasztása iránt közben szálló Ítéleteket is hozhasson. Olly Ítéleteket azonban, mellyek máeát a’ per érdemét tárgyazzák, csak a’ teljes számú törvényszék hozhat. Ezen Választmánynak tagjai lesznek : egy Elnök, egy Táblabiró, Szolgabiró, és Esküdt, és egy állandó Jegyző, kik mindnyájan szavazati joggal fognak bírni. 123. §. Felülfizetési keresetnek (actio ad superirrseriptionemj) azon javakra nézve, mellyek a’ csődületi per következésében vétettek b!ró: foglalás alá, semmi esetben helye nem leend. Azon ingatlan nemesi javakra nézve pedig, mellyek még a csődület megnyitása előtt a’ bukottnak javaiból birói zálogképen becaü mellett jutottak valakinek kezére, úgy szinte azon ingatlan nemesi javakra nézve is, mellyeket a’ bukott a" csődület megnyitását legközelebb megelőzött öt esztendő alatt valakinek szerződés mellett zálogba adott, azon hitelezők, kik a’ csődületi perben megítélt követeléseiket vagyon hijánya miatt meg nem kapták, felülfizetési pert kezdhetnek. Régiebb szerződési zálogokra, mellyek a’ birói foglaláskor tartott árverés mellett jutottak a' zálog-birtokos kezére, valamint szinte bár melly polgári javakra nézve is a’ csődületi hitéletüknek felülfizetési keresetük factio ad superinscriplionem) nincaei.. 124-dik §. A’ hamissággal párosult vagy vétkes gondatlanságból eredeti bukásoknak megfenyitésére következők rendeltetnek. ls5-dik §. A’ csődületi biróság azon ítéletben, melly által a’ csődület megnyitását biróiképen megrendeli 's a’ hitelezők összehívására határidőt rendel, egyszersmind a’ bukottnak szorosan meghagyja, hogy bukásának okait a’ hitelezők összejövetelére kitűzött határnapig Írásba foglalva a’ csődületi bíróságnak beadja. la6-ik§. Beadván a’ csődület alá esett bukása iránti Írásbeli nyilatkozását minden hitelezőnek joga vagyon azt megvizsgálni, ha a’bukott által előadott okokat elégteleneknek vagy annak felhozott állításait alaptalanoknak vélné, azok czáfolatára ellenpróbákat felhozni, sőtt a' bukott ellen szoros vizsgálatot is kérni. 127 ik §. A' biróság a* hitelező által kért szoros vizsgálatot megrendeli, és a’ bukottnak kihalgatásával teljesíti, annak kereskedési könyveit, ’s a’ csődület megrendelésekor lefoglalt kereskedési levelezéseit, ha a’vizsgálatra szükségesnek látja, általnézi *s a’ tapasztaltakat gondosan feljegyzi. — Szabadságában állván minden hitelezőnek a' birói vizsgálatot, sőt a’ kereskedői könyveket '» levelezéseket is megtekinthetni. 53 *
