1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
210 123. Ülés írásai. Aprilis 3. 1840. vitt ítélet a’ felebbvitelnél még meg nem vizsgáltatott, a’ felső bíróságokhoz felküldi, hol az egész osztályzási Ítéletnek megvizsgálása a’ felebbi §§. szerint történik. 105. §• Mihelyest a’ per végrehajtás végett az első bírósághoz vissza küldetett, vagy ha az első bíróság ítéletét a' felek fel nem vitték mihelyest azon ítélet kihirdetetett, a’ bíróság azonnal elkezdi végrehajtási munkálódását; ugyan azért. 106. §. A’csődületi választmány tartozik jó előre gondoskodni arról, hogy a’ csődületi per folyamata alatt a' csődületi tömegből netalán kamatra kiadott pénzek behajtassanak, ’s ha azok behajtása felmondási időtül függ, a választmány a’ felmondást annak idejében tellyesitendi, úgy, hogy a’ békajtás azon időig, midőn a végítélet valósággal végrehajtandó, haladék nélkül eszközöltessék. 107. §. Megvizsgálja továbbá a' választmány a’ tömeg gondnokának azon számadásait, miket utolsó számadásának megvizsgálása óta vezetett, s az ezekre netalán tett észrevételeket a’ mennyiben a’ gondnok ezeket el nem fogadná, a’ bíróság a’ gondnok meghalgatásával ítélet által elhatározza, ’s a szükség úgy hozván magával a’gondnok ellen tüstént végre is hajtja, a* meg nem elégedő félnek birtokon kívüli felebbvitele felmaradván. 108. §. Ezekután a' bíróság felszámítja, a’ megitelt követelések egész mennyiségét, ’s ha a’ csődületi tömeghez ingatlan nemesi javak is tartoznak, mellyek a’ fentebbi Cl. §. szerint a* per végéig el nem adattak, azokat ’s a’ rajtok lévő és az 58 §. szerint szintén el nem adott gazdaságbeli ingókat az i832/6: XV. törvényezikkely rendelete szerint árverés alá bocsátja, annak tellyesitésére egyik bírósági tagját kiküldi, ba pedig az árverés aiábocsátandó javak más törvényhatóság alatt volnának, az árverést átküldő levél mellett eszközlendi. 109. §. Ezen árverésnél az arrói nevezett jegyzőkönyvben minden egyes ingatlan vagyonért béjött somma különösen jegyeztessék fel, és az a’ mi azon igatlan javokon lévő gazdaságbeli ingókért bejött, az ingatlanok árától szorosan különböztessék el. 110. §. Ha ezen árverésből már annyi jött volna be, hogy az a’ tömegnél meglévő pénzzel együtt minden megítélt követeléseknek és járulékainak kifizetésére tellyesen elegendő, és még ingatlan javak maradtak volna fel, az árverésre kiküldött biró az árverést tovább nem folytathatja. 111. §. Ekképen tisztára hozatván ’s pénzzé tétetvén a’ tömeghez tartozó javak, a’ bíróság a’ tömeg gondnokának meghagyja, hogy a’ ruegitélt követelések kifizetési soráit készítse el, ki is azt nyólez nap alatt a' bíróságnak annyi példányban, hogy a’ bíróságnál egy példány megmaradván minden hitelezőnek egy példány jusson, beadni köteles. A’ bíróság ezen kifizetési feljegyzést a’ hitelezőknek vagy azok ügyviselőinek azonnal kiadja, kiknek jusok leend, ha az ellen észrevételeik volnának, azokat harmad nap alatt a’ bíróságnak Írásban béadni; ez pedig megvizsgálván a' tömeg gondnok által béadott kifizetési feljegyzést, 's a' hitelezőknek arra tett észrevételeit, tüstént Ítéletet hoz, rueliyb.en a’ miképen történendő kifizetés sorát biróiképen megállapítja. 112. §. Mindhogy mind azon költségek, mellyek a' 81-ik §. a.) b) és c.) pontjai alatt megemlítetnek, mind azon hitelezőknek, kik a’ tömegből kielégítést nyernek, egyformán használtak, ezeket azon hitelezők tartoznak kielégített követeléseik aránya szerint viselni; ugyan azért ezen költségek a’ mennyiben a’ csődületi per folyamata alatt még ki nem fiietettek, a’ tömegből kifizetendők, hanem a’biróság összeszámlálván mind ezeket, mind pedig a’ per folyamata alatt már kifizetett hasonló költségeket, az egész sommát azon követelések között, mellyek a' tömegből kielégitést nyernek, aránylag felosztja, ’s akkor, midőn az egyes hitelezők követelései kielégitetnek, mindenikuek kielégítési járandóságából a' költségeknek aránylag reájok eső részét Ievonandja. n3. §. Ha az első és második osztálybeli követelések kielégítése a’ tömeget annyira kimerítené, hogy a’ fenmaradott részből a’ 3-dik osztálybeliek tellyes kifizetése ki nem kerülne, nehogy a’ hiányt a’ 3 dik osztálybeliek közül egyedül azok szenvedjék, kik az ingókra nézve bírnak elsőbbséggel, az egész 2-dik osztálybeli követeléseknek és az első osztálybeli b) c) d) e) f) és g.) alattiaknak kielégítésére fordított somma nem csak az ingóknak hanem aránylag az ingatlanoknak árából is leszámítandó. 114. §. Megállapítván a’ I08. §. szerint a’ biróság a’ miképen történendő kifizetés rendét, azt a’ tömeg gondnokának kiadja, ’s egy birói tagot küld ki, kinek jelenlétében a gondnak a’ hitelezők megitélt követeléseit a’ biróiképen megállapított mód szerint kifizeti, azon hitelezőktől, kik tellyes kielégitést nyertek, minden követeléseiket tárgyazó eredeti okleveleket áhalvesz, azoktól pedig, %kik megítélt követeléseiknek csak egy részét kapták meg, nyugtatványt vesz, ’s eredeti okleveleikre a- történt rész fizetést feijegyzendi. 115. §. Ha valameily hitelező követelését 3o nap alatt által nem venné, a' tömeg gondnoka annak járandóságát birói kézbe teszi le.
