1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
J23. L lés fi úsai. Aj,rift's 3. 1830. 20.', 59. § A’ tömeghez tartozó ingatlan nem nemesi javak mindenkor csak árverés útján adathatnak cl, de azoknak egészén, vagy részenként s mikor leendő eladását szinte a’ választmány hatá rozza ineg, s cl.,.lá> clóu azokat .orvín,csen megbecsülte.!, « árverési határnapról mindazok kát, kiknek követeléseik azon eladandó ingatlan javakra vágynak bétáblázva előre tudósítia ‘s az árverésnek hiteles személynek közbejöttével leendő teljesítését a’ tömeg gondnokra bízza * Co. § Az árverés a' becsüáron kezdendő, ’s ha azon áron vevő nem találkoznék úi határnap lészen a választmány által kitűzendő, akkor azonban a’javak becsű áron alól is cladathatnaköl. § A' nemesi ingatlan javakat a’ választmánynak eladás alá kitenni nem lehet, de azoknak miképen leendő kezelését a választvány fogja elhatározni, a’ tömeggondnok pedig azol- ke zelésére rendesen felügyel. v C2. §. Az időközben bejött pénzeket a’ választmány csak ollyanoknak adhatja ki kamatra kiknél mind a' tőkere, mind a’ kamatok rendes fizetésére nézve tökéletes biztosság vagyon kü’ iömben minden kárért a’ hitelezőknek felelni tartozik. A’ választmány különösen még arra is ügvelni köteles; hogy azon pénzek olly helyekre, és ollyképen adassanak ki, hogy azokat a’ csődület bevégeztével tüstént készpénzül héhajtani ’s a’ hitelezők kielégítésére fordítani lehessen. 63. §. Azon költségeket, mellyek a’ tömegek rendbeszedésére, biztosítására és kezelésércszükségések, 's mcllyeknek kifizetése a’ csődület per végéigei nem halasztható,a’ csődületi választmány a’ bejött készpénzből a’ tömeg gondnok által azonnal kifizetteti. 6i. § üaa választmány a’tömeg-gondnokának hútelenségét vagy alkalmatlan voltát időközben tapasztalná, annak tiisténti elmozdítását a’ csődületi bíróságnál fogja kérni, ’s ha a’vádat alaposnak találja, a'gondnoknak elmozdítását haladék nélkül megrendeli, helyette a’ választmány kijelölésére más tömeg gondnokot rendel, ’s az elmozdítottál számadásainak tüsténti beadására szorítja. 65. $• A’ kö\etelők által két példányban béadott keresetleveleket mellékleteikkel együtt, egyik példánkban a' csődületi bíróság egy csomóban a’ beadás rende szerint külön feljegyzés mellett sorozva (rotulus actorum) magánál megtartandja, másik példányban a’ perügyelőnek tüstént kiadja, és annak Ítéletiáltal kötelességül teszi, hogy észrevételeit a’ keresetek minősége és valósága eránt minél előbb megtegye, ’s azokat egy kitűzött határnapra a’ bíróságnak bémutassa. Ezen határnapot a’ bíróság rendesen tizenötöd napra, ha pedig a’ hitelezőknek nagy száma hosszabb időt kívánna, Icgfelehh negyvenötöd napra kitűzi. 66. §. A’ periigyelő köteles a’ kitűzött határidő alatt minden a’ tömeget érdeklő követelések Iránt egyedül azoknak minőségére és valóságára, nem pedig osztályzására nézve észrevételeit a’ ne talán szükséges ellenpróbákkal gyámolítva megfenni, ’s a’melly követelés ellen kifo-ása nem volna, azt is világosan kijelentem" észrevételeit vagy kijelentését minden hitelezőre nézve külön Írásban foglalja, minden illyen külön Írásban csak azt ikta-ja be, mi azon hitelezőnek követelését fárgyazza, ’s mind ezeket szinte két példányban elkészítve, a’ kitűzött határnapon a’ csődületi bíróságnak beadja. 67. §. Azon követelésekre nézve, mellyek már bíróságoktól tétettek által a’ csődületi bírósághoz, a’ perügyelónek csak azon kifogasokkal lehet élni mellyek a’ kereset valóságát és minőségét érdemileg tárgyazzak, a mennyiben ezek felett az előbbi bíróság végsőképen nem Ítélt. 68. §. ITa mindazonáltal illyen a csődületi bírósághoz által tett perekben az előbbi bíróság az adóst megjelenés vagy védelem elmulasztásáért makacsági Ítélet által marasztalta el, vagy midőn a’ Váltótörvényszék váltó keresetben sommás nton fizetési végzést hozott, melly ellen az adós a’ törvényes idő alatt kifogásokat nem tett, ámbár az ülje» elmarasztalás vagy fizetési végzés már Ítélt dologgá vált, ha azonban az, biroi foglalás által a csődület megnyitásakor még végre nem hajtatott , szabad leend a’ csődületi perügyelónek mind azon kifogásokat ’s ellenpróbákat is előadni , mellyek a'" kereset valóságát érdemileg tárgyazzak. 69. §. A’ perügyelő által beadott/.észrevételeket a’csődületi bíróság egyik példányban szinte feljegyzés mellett sorozva a’ perbeli irományoknak a’ 65. §-ban megemlített csomójához (rotulus Actorum) teszi, ’s magánál megtartja, ’s a másik példányt a’ hitelezőknek, és pedig mindeniknek csak azt, a’mi annak követelését tárgyazza, kiadja, ’s nekik meghagyja, hogy tizenötöd napra feleletüket ’s ha bővebb próbáik volnának, ’s azoknak előadását keresőtök valóságára nézve, szükségesnek vélnék, okvetetlenűl béadják, különben, a későbbi védelem el nem fogadtatván, az előadottakból Ítélet fog hozatni. 70. §. Ha azonban a’ perügyelő valamellyik hitelező követelésének valósága ellen olly próbákkal támogatott kifogásold tett, mcllyeket a’ hitelező előre nem láthatott, ’s mellyeknek megczáfolására olly próbák kívántainak, miket ő az ellenvetést nem gyánitva előre meg sem szerezhetett, megszerzésók pedig 15. nap alatt meg nem történhetik, illy esetben azon hitelező a’ bíróságtól hosszabb határ időt kérhet, de kérelmét azon naptól, mellyen a’ Országgyül. Írásai. /II. Kötet. 52 1
