1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
123. Ülen íratni. Ajjrilit ,>-a/i 4840. 201 heti, a’ bíróság pedig a’ felett haladók nélkül ítéletet hoz, későbben a’ per folytában a’ bíróság elleni kifogásnak helye niobs. 8 S* Ha pedig a’fél a' bíróság ellen kifogást nem tenne, vagya’ bíróság azt, mint alaptalant elvetné, a’ bíróság a’ felek bizonyitványait azonnal fontolóra veszi, ’s ha szükségesnek látja, az adósnak vagyonbeli állapotját a' hely színén biróilag is magvizsgáltatja. g. §. Ha a’ bíróság a’ két részről bemutatott bizonyítványokból, vagy bírói vizsgálatból azt látná, hogy az adósnak fizetésbeli tehetetlensége valóságos, vagy alaposan gyanittatik, a’ csődület megnyitását azonnal »megrendeli. 10. §. A’ fizetési tehetetleuséget alaposan gyanitatja ’s azért a’ csődület megrendelésére elegendő: a) Ha az adós megszokik, vagy elrejtezik, ’s ezen cselekvésének más oka nem valószínű. b) Ha a’ megrendelt határidőre értékbeli állapotjának kimutatására a’ bíróság előtt maga vagy ügyviseloje által meg nem jelenik, ’s értékbeli állapotját kimutatni vonakodik. c) Ha ellene bebizonyitatik, hogy hitelezőivel követeléseik egy részének elengedése végett olly kijelentés mellett kezdett egyezkedéseket, hogy adósságai vagyonát meghaladják, habár ezen kijelentés biróságon kívül történt is. 11. vj. A' minta’ csődület megnyitása elhatároztatott, a’biróság ugyan azon Ítéletben az adósnak minden ingó ’s ingatlan javait haladék nélkül zár alá vétetni rendeli, ’s biróiképen meghagyja, hogy követelési ’s tartozási állapotját bizonyos halárnapi hit alatt fedezze fel, a’ csódületi tömegnek netalán helyben lévő hitelezők megkalgatásával egy ideigleni gondnokot 's e,Ty perügyelőt rendel, a’ bukó!* javainak összeírását elhatározza, ’s a’ hitelezők összehívására határidőt tűz ki. Ezen Ítélet azonnal kihirdetendő ’s kihirdetésével a’ csődület megnyitottnak tekintetik. 12. §. Ha a’ biróság azt találná, hogy a’ bukott betegség, öregség, vagy testi tehetetlenség miatt mindennapi élelmét meg nem keresheti, ’s más egyéb segéd-eszközei sincsenek élete fentartására, javainak zár alá vétele napjától kezdve a’ csódületi pernek befejezéséig neki a* csődület! tömegből a’ gondnok által időnként rendesen kifizetendő tartást rendel, ez iránt azonban, mind a’ tömegnek ideigleni gondviselőjét, mind a’ netalán helyben lévő hitelezőket minden esetre előbb kibalgatja. Ezen tartás naponként legalább hat krajczár !eend,de húsz krajczárnál naponként többre semmi esetben nem határoztathatik, sót ha a’ pei; folyta alatt a' bukottnak más kereset módjai nyilnának, mik által ezen tartás elkerülhetetlenül szükséges lenni megszűnnék, annak fizetésétől a1 hitelezők kérelmére a’ biróság a' tömeget újabb Ítélet által felmenti. 13. §. A’ megrendelt zár alá vételt városokban a’ biróság két kiküldött Tanácsbeli által, Megyékben a’Törvényszék a’kiküldött törvényes bizonyság által azonnal teljesíteti, azon javakra nézve , mik törvénysatósága alá tartoznak; a’ bukottnak egyéb javaira nézve pedig az illető Törvényhatóságot átküldő levél mellett annak teljesítésére felszóllitja. 14. §. A’ felfedezési esküt a" bukott fél az eljáró csódületi biróság elítt tartozik ugyan letenni, de ha más Törvényhatóság alatt laknék, és személyesen jelen nem volna, a' biróság annak illető Törvényhatóságát átküldő levél mellett az eskünek és felfedezésnek kivételére « megbízza. 15. §. A’ bukott ingó ’s ingatlan javainak összeírását városokban a’ Tanács szinte egy vagy több Tanácsbelire, megyékben a’ törvéuyszék, a’ törvényes bizonyságra bízza; azon javakra nézve pedig, mellyek más Törvényhatóság alatt vannak, átküldő levél mellett eszközli. — Az összeirás mindég a’ tömeg gondnoknak vagy megbízottjának hozzájárulásával teljesítendő , ’s a’ hitelezőknek, is teljes szabadságában áll az összeírásnál jelen lehetni. 16. §. Az ingatlan nemesi javak iránti jogokat tárgyazó irományok az összeirás alkalmával lepecsételtetnek, ’s az illető nemzetségbeliek kezére adandók. ly. Ha a’ bukottnál valamelly bepecsételt letétemények találtatnak, mellyeken a’tulajdonos neve, vagy egyéb ismerhető jelek láthatók, azok az összeírás alkalmával fel nem bontandók, hanem az összeírásban világosan körülírva a’ tömeg gondnoknak általadandók. Ha pedig a’ bukottnál mint köz tisztviselőnél, köz pénztár találtatik, a’ különösen e’ végre szolgáló köz pénztári szekrény az összeirók által lepecsétlendö, s minden köz hivatali irományokkal együtt a’ csódületi bíróságnak általadandó. A’ csódületi biróság azon hatóságot, mellyet a’ pénztár illet, haladék nélkül tudósítja, a’ lepecsételt pénztári szekrényt pedig annak megbízottjai előtt felnyitván, ha abban olly bepecsételt letétemények találtatnak, mellyekről világos, hogy valamelly magánosokat illetnek, ezeket addig is, mig a’ tulajdonosok által nem követeltetnek, a’ tömeg gondnokának kezéhez adja, a’ többit pedig az irományokkal együtt, a’ hatóság megbízottjai veszik át. Azon közhatóság, mellynek pénzeit a’ megbukott kezelte, általvévén ekképeu •’ közpénztárt, ’s ahoz tartozó irományokat, köteles az ezt illető számadásokat azonnal megvizsgálni, 's ha kivilágosodnék, hogy a’ pénztárban felesleg (superplua) találkozik , azt a' cső-Orszúggyijl, Iratai. III. Kot ft. 51 x
