1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 123. ülés

202

123. Ülét íratni. Apr ibit 3-án ISIO.

däleti tömegnek állaladja, ha pedig a' hivatalos számadások szerint a’ számadó elmaraszt*ltatott, az elmarasztalási sommát a’ csődületi tömegen követeli.

18. §• Azon ingatlan javakra, mellyek a’ bukott feleségének sajátjai, az összeírás ki nem terjesztethetik, ha csak az adósleveleket az asszony is alá nem irta. Az öszveirás szinte ki nem terjesztetik a’ megbukott köz Tisztviselőnek hivatalbeli fizetésére.

jg. §. Ha a1 bukott vérségével osztatlan állapotban vagyon, csak azon javait lehet tüstént összeírni , mellyek egyenesen ’s kizárólag az ó tulajdonai, a' tömeg-gondnokának és perügyelönek, azonban kötelességük leend, kinyomozni mind azt, mi a’ bukottat az osztatlan közösből illeti, ’s az őtet illető résznek haladék nélküli kiadását az i832/6. esztendei XIV. Czikkely utján is közleni.

20. §. Ha a’ bukott valamelly közkereseti társaság tagja, akkor a’ tömeg gondnoka a’ társaságtól a’ bukottra eső részt a* társaságokról szólló törvényczikkely 46 47. 48. 49* ée őo. §§, értelmében követelendi, összeiratandja , ’s zár alá teendi.

21. § Ha a’bukott valakivel közösségben élne, vagy valamit mással közösen birna és ezen közösség nem társasági szerződésen alapúi , akkor a’ közös tárgyak azon megjegyzéssel, hogy közösöknek állitatnak, szintén összeiratandók, ’s a’ tömegi gondnoknak általadandók.

22 §. A’ birói összeírás két példányban elkészítendő, az egyik a’ tömeg-gondnoknak, a’ másik a’ csődületi bíróságnak általadandó.

23. §. A’ tömegnek kirendelt ideigleni gondnoka az összeirt javakat és a’ bukottnak ingó javait, kereskedését ’s követeléseit tárgyazó minden irományokat az összeírás szerint kezéhez és számadása alá veszi: azon ingókat, mik a’ hitelezők összejöveteléig sem volnának eltarthatok, haladék nélkül, hiteles személy jelenlétében árverés utján eladja, egyéb ingó s ingatlan javakra, felelet terhe alatt, gondosan felügyel, ’s azon tartozásokat, mik a' tömegeket, követelóieg illetik, a’ mennyire per nélkül bévehetok, minél elébb béhajtja.

24. §. A’ kirendelt perügyelö (curator ad lites) tartozik még a’ hitelezők összejövetele előtt is mind azon perekre, mellyek a'bukottat követelőleg netalán illeték, felvigyázni, azoknak bevégzését lehetőleg siettetni, azon tartozásokat, mik a’ tömeget követelőleg illetik, a’ mennyire per nélkül megkaphatok nem volnának, törvény utján béhajtani, 's a’ bukott elleu más biróság előtt folyamatban lévő perekre nézve , mellyek a’ 2. §. szerint a’ csődületi bírósághoz általteen. dók, ezen általtételt tüstént eszközölni.

25. §. A’ csődületi hitelezőknek összehívása közönséges összehivó végzés (edictalis citatio) által történik. Ezen összehivó végzésben világosan ki kell tenni:

a) A’csődületi bíróságnak megnevezését,

b) A’ bukottnak nevét,

c) A’ hitelezők megjelenésének helyét és határnapját,

d) Az ideiglen kinevezett tömeg gondnokát,

e) A’ kirendelt perügyelőt,

f) Azon felszólítást, hogy mind azok, kik a’ csődületi tömegből bármelly jogczimmel valamit követelnek, a’ kitűzött határidőre keresetöket a’ szükséges bizonyítványokkal gyámolitva, okvetetlenül beadják, később béadott követeléseiknek hely nem adatván.

26. §. A’ hitelezők összehívására kitűzött határidő 3o napnál rövidebb, íio napnal hosszabb nem lehet. — Ezen összehivó végzés az eljáró törvényszéknek kapuira minden esetben kisze*

gezés napja arra feljegyeztetvén.

27. §. Ezenfelül azon hitelezőkre nézve, kik az eljáró biróság törvényhatósága alatt lakókra nézve pedig a’ Helytartó Tanács utján fog kihirdettetni az összehivó végzés.

28. §. Azon csődületi pörükben, mellyek szabad királyi városok Tanácsa előtt folynak, a’ városnak Tanácsa, azokban, mellyek megyei törvényszék előtt folynak, azon Törvényszék, a mezővárosi tanács előttiekben pedig a’ tanács kérelmére az illető törvén) hatóság fogja ez összehivó végzések kihirdetése végett a’ Helytartó Tanácsot megkérni.

29. §. A’ Helytartó Tanács az összehivóvégzéstnem csak szokott körlevelek utján hirdeti ki, hanem azt azon hazai hírlapokban is, mellyek a’Váltótörvénykönyv II. Részének 213. §. szerint a’váltótörvényszéki hirdetésekre fognak szolgálni, beiktatatja. Az csődületi összehívásokat magokba foglaló Helytartó tanácsi intéző levelet a’ megyei Alispán gyűlést nem várva azonnal köz hírré tenni köteles.

30. §. Midőn kisebb csődületeknél a’ bíróságnak bizonyos tudománya vagyon arról, hogy a’ megbukottnak semmi ollyan hitelezője nincsen, ki a’ bíróságnak törvényhatóságán kívül laknék, az összehivó végzésnek a’ Helytartó Tanács általi kihirdetése nem szükséges.

31. §. Ha a’ megbukottnak külföldön is volnának hitelezői, a biróság azoknak tudósítását a’ magyar udvari Cancellaria utján eszközli

32. §. A’ esődiilet megrendelése után a’ bukott a’ csődület teljes befejezéséig semmi nemű vagyonáról szabadon nem rendelkezhetik ; ugyanazért, ha vagyonából a csődület megrendelése után valamitelidegenitene, vagy elrejtene, a’ 130. §. értelmében mint csaló fog biintctletni. A cső-