1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
200 123. Liléi írásul. Aprilis 3. 1810. vannak, mellyek nem ugyan- azon egy Törvény hatóság alatt feküsznek , ezek közül az fog a’ csődületben bíráskodni, melly a’ csődület megrendelése végett legelsobben megkerestetett. b) Azokra nézve, kik nem bejegyzett kereskedők, ha nemesek és egyszersmind nemesi javakkal bírnak , ha bár királyi városokban laknának, bírnának vagy mint gyárosok bejegyezve volnának is, mindég azon megyének törvényszéke leend a csödületi biró, mellynek kebelében nemes javaik feküsznek, 5s ha nemesi javaik több Megyékben feküdnének, azon Megye törvényszéke, hol rendes lakásukat tarják; végre ha rendes lakásuk is változtatva, hol egyik másik Megyében volna, azon megye, mellynél a’csődület elrendelése előbb kéretett. Azon nemesekre nézve, kik szabad kir. városokban laknak, és semmi nemesi javakkal nem bírnak, valamint miudcn egyéb városi hatóság alá tartozókra nézve is, a’ városi Tanácsot illeti a’ csödületi bíráskodás. Azok felett, kik első birósági hatósággal ellátott mezővárosokban laknak, ha nem nemesek, a mezővárosi Tanács, ha pedig nemesek, az illető megyének Törvényszéke fog ítélni. — Végre Minden egyéb nemesek és nem nemesek felett , ha bár földes úri hatóság alatt laknának is, mindég .a’megyei törvényszék gyakorolja a csödületi bíráskodást.— A’Jász és Kun Kerületekben mind az első, úgy a’ fellyebbviteli bírósagot tekintve, az eddig divatozó szokás fog megtartatni. — A’ Haidu Városak Kerületében a" csödületi első bíróságot a’ városi Tanácsok fogják gyakorolni, azoktól a’fellvebbvitel a' kerületi Törvényszékre, onnan pedig egyenesen a' Hétszemélyes Táblára történend. A' magyar tengermellékre nézve pedig az ottani váltó és kereskedési Törvényszék illetősége jelen állapotjában marad, a'váltótörvény ít-ik Rész a6-ik §-nak értelmében. 2. §. A’ csödületi bíróság illetősége (competentia) alá tartoznak azon perek is, mellyek a’ megbukotnak vagyonára nézve más bíróságok elolt vágynak ellene folyamatban , ugyan azért H csődület megnyitásakor minden iilyen perek a' csödületi bírósághoz általtétetvén , ott fognak végképen elitéltetni. Azon perek pedig, mellyek a‘ bukottnak vagyonára nézve más bíróság előtt ellene már lefolytak, habár végképen elintéztettek s feljebbvitel útján megvizsgáltattak volna is, de végrehajtással még hé nem fejeztettek , a' csödületi első bírósághoz minden esetben általteendők ugyan, de ez az előbbi bíróság által megítélt követelés valósága és mennyisége felett újabb Ítéletet nem hozhat, hanem csak az osztályozás iránt fog bíráskodni. 3 § Ezen rendszabás aló! azonban kivétetnek: ^ a) Azon perek , mellyek az ingatlan nemesi javak örökségét tárgvazzák. b) Minden bányászati keresetek , mellyek ámbár a bukottnak bányai vagyona szinte a’ esódületi tömeghez tartozik, még is mindég a bányászi biróságnél elintézendők ; miután azonban elintéztetnek, osztályozás és kielégités tekintetéből szinte a csödületi perhez és törvényhez adandók. 4- §. Azon ingó zálogok, mellyekre a’ váltóhitelező, a’ kibocsátó, forgató, elfogadó, vagy váltókezes ellen a’ csődület megrendelése előtt a' váltótörvénykönyv I. Részének 194. §. szerint zálogjogot nyert, és azon ingó javak, mellyekre nézve a’ váltóhitelzonek az I. Rész 199.5. szemegtartási joga (Retentionsrecht) vagyon, ugyan azon §§. szerint is a’ csödületi tömeghez nem tartoznak; ugyan azért, ha ezek iránt a* váltüper még folyamatban lenne is, az a csödületi bírósághoz át nem tétetik , hanem a’ váltótörrényszéknél marad. 5. §. Csődületnek helye vagyon: a) Midőn az adós vagy annak halálával , örökösei, vagy hátrahagyott vagyonának gondnoka az illető csödületi bíróság előtt kijelentik, hogy adósságai vagyonát meghaladják. b) Midőn a’ hitelezők közül egy vagy többen a’ csödületi bíróság előtt bebizonyítják^ hogy az adós tartozásainak eleget tenni nem képes , s ugyan azért csődületet kérnek. A csődület megnyitását pedig kérheti bár melly hitelező, ha bár olly kötelezvénnyel, vagy váltóval lépne is fel az adós ellen, mellynek kitűzött fizetési ideje még le nem járt. 6. §. Midőn a’ felfedezés az adósnak részéről történik, az illető biróság hoteles a’csődület megnyitását azonnal megrendelni. Midőn ellenben a hitelezők kérnek csődületet, ez iránti folyamodásukat az adósnak csödületi bíróságához intézik, ’s azt városokban a lanácshoz, megyékben pedig a’ megyei Alispánhoz nyújtják be, s a" folyamodás mellett azon próbákat is tartoznak beadni , mikből az adósnak fizetési tehetetlensége kivilágosodik. A megkeresett városi Tanács vagy Alispány ezen folyamodást mellékleteivel együtt a" panaszlottal haladék nélkül közölvén, néki meghagyja, hogy egy kitűzött rövid határ időre az illető biróság előtt, és pedig városokban a’ Tanács, megyében a’ Töt vényszék előtt személyesen vagy ügy viselője által megjeleljen, ’s bizonyítványokkal támogatott követelési ’s tartozási állapotját minden további halasztgatás nélkül kimutassa. — Ugyan azért megyékben az Alispán, mihelyest iilyen csödületi folyamodás adatik bé hozzá, a’ Törvényszéket a’ rendes időn kívül is azon napra, mellyet a panaszlotmak határidőül kitűzött, összehívni köteles. 7 5. A’kitűzött határnapon az adós megjelenvén, ha azt hinné, hogy a- fentebbiek sze* rint nem azon birósága hatósága vagy illetősége alá tartozik, ez iránti kifogását azonnal megte1
