1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
190 123. L les Iratai. Aprilis 3-kun 1840. I civil ebbúi eredhető káráért kezességgel tartozik. — Ugyan azért köteles a’ \árosi Tanács minden illyeu eladásról az illető hitelezőket azonnal tudósítani’s ókét hivatalosan felszóllítani: hogy be* táblázott követeléseiknek miképeni biztositása iránt legfeljebb egy hónap alatt kívánságukat kijelentsék. — Ha a hitelezők meg nem nyugodnának abban: hogy követeléseik az eladónak még birtokában maradott egyéb vagyonaira iratassanak által, hanem kielégítést kívánnának; a’ vevő, ha csak a’ hitelezőkkel másképen nem egyez, mind azt, a’ mit a' vételbeli sommából szerződés szerint egzszerre, egy időnként letenni tartozik, addig, jóig a' hitelezők ki nem elégítettek, mindég a’ városi tanácsa előtt fizesse le, a’ Tanács pedig a’ letett sommákból a’ kifizetendő követeléseket azonnal elégítesse ki; ’s az eladó csak azt veheti kezéhez, a’ mi hitelezőinek kielégítésén felül maradott — Ha valamelly hitelező n’ városi Tanács felszóllítására egy hónap alatt sem jelentené ki akaratját, a’ vevőnek választásától függ, azon követelést a’ maga terhére átíratni, vagy azt a’ városi Tanács kezéhez letenni. 18. §. Midőn a’ betáblázással terhelt polgári vagyonnak csak egy része adatik cl, a’ hitelezők betáblázott követeléseiknek csak azon részére nézve kívánhatnak a’ vevőtől biztosítást vagy kielégítés, a’ mi a betáblázás alatti vagyonnak eladott részére esik, s ha ezen résznek mennyiségére nézve a’felek egymás közt meg nem egyezhetnének, azt a’ városi Tanács fogja rövid úton elintézni. Követeléseik többi része pedig tevább is az adós birtokában maradott vagyon-részt terheli. 19. §. Ha egyes személyek nemesi javaikra nézve, a’ betáhlázásnak azon módját akarnák behozni, melly a’ fentebbi §§-ok által a’ kir. várokra nézve megállapítatotf, szabadságukban állami e’ végre a’ Megye közgyűléséből Küldöttséget kikérni, melly az illető nemesi fekvő javakat hitelesen öszve Írja, és felméretesse, melly munkálatát a’ Megye közgyűlésén bemutatván, az illy módon hitelesen ös/.v e írt, és felmért nemesi birtokról egy különös Jegyzőkön) v fog a'Megye által vitetteíni.— A' Küldöttség munkálódásának valóságáról felelet terhével tartozik. — 20. §. Addig is pedig, míg a' Megyékben is rendes föld könyvek hozatnak be, olly esetben, midőn az adósnak valamelly külön ösen kije élt birtokára történt a’ héiablázás, és az adós azon birtokát elidegeníti, a’ vevő tart< zik mind azon hitelezőket, kik követeléseiket különösen azon birtokra betáblsztat'ák, annak megvételekor tudósítani, ‘s őket kielégíteni, vagy azon adósságokat a' megvett birtokkal együtt általválalni, ködömben ha bár az égés« vételbeli sommst az eladónak h fizeti is, mind azon adósságok , mtllyek a' megvett birtokra különösen valának betábláz^a, azt tovább is terhelik. 21. §. Ugyan az iészen megtartandó akkor, midőn az adós valamelly törvényhatóság alatt lévő, ’s átalános bétáblázással terhelt "ininden birtokát eladja, ha bár más törvényhatóság alatti birtokai nem volnának is 22. §. A’ betáblázás díja minden kötelezvénytől , melly 20o frnál nagyobb sommáról n»m szóll, i fr. 3o kr — 2oo frkat meghaladó summától minden kötelezvénytől 3 fr — a’ kitáblázásért díj nem jár. 23 $. A’ kitáblézások csak a betáblázott kötelezvénynek visszaváltásával történhetnek ’s ugyan azon hatóságnál tellyesitendők, mellyeknél a’ betáblázás tortent. A* visszaváltott kötelezvény kitáblázás alkalmával is eredetben előmutatandó, — ’s a’ kitáblázásnak módjára s rendes feljegyzésére néz.e az illető hatóságok éppen azon szabályok s/.eriut fognak eljárni, mellyek a’ betáblázásra nézve e’ jelen törvényezikkelyben foglaltatnak. 24. §• Fiumére nézve az ott gyakorlatban lévő bétáblázási rendszer tovább is meg'.artatik. _ ______,____________ t m. T ö r v e ny - C z i k k e / y. A’ Csődületről (Concurs). * 1. S* A’ csődület feletti biroskodás.a) Bejegyzett kereskedőkre ’s közkereseti társaságokra nézve azon bíróságot illeti, melly. nek körében a’ csődület alá kerültnek kereskedési telepje (etablisement) vagyon ; ugyan azért még akkor is, midőn az illyen kereskedő nemesi jusokkal és javakkal bír, de kereskedési telepje királyi vagy első birósági hatósággal ellátott mezővárosban vagyon helyheztetve, azon varosnak tanácsa gyakorolja a’ csődületi bíróságot. Ha pedig a’ kereskedési telep megyei vagy földes úri hatóság alatt vagyon, akkora’ csődületi bíróság minden kivétel nélkül mindég a’ megyei törvényszéket fogja illetni. Midőn végre a’ kereskedőnek több kereskedési telepjei 50*
