1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 123. ülés

I «iS

123. I'lea h úsai. Aprilis .'i. 1S 10

nezv« az illető Megyének közgyűlése előtt, sz kir. Városokban, a' .Jáaz , Kun Kerületekben, a’

I lajrln városokban a'kerületi Gyűlésben fekvő javakra nézve a’városi Tanács rendes ülésén, bányai vagyonra nézve pedig a' bányászi hegymester és jegyző előtt vagyon csak helye a’ bétáblázásnak. Máshol történt bétáblázások törvényes erővel nem bírnak.

2. $. Azon bétáblázás, melly egyik Megye, vagy Törvényhatóság előtt történt, az adósnak más Megyében, vagy más Törvényhatóság alatt lévő javára soha ki nem terjed, még akkor sem, ha ezek csak részei vagy tartozmányai (appertinentiae) volnának azon nagyobb jószágnak vagy uradalomnak, mellyre nézve a’ bétáblázás történt.

3. §. Megyei kis Gyűlésen történt bétáblázásnak törvényes ereje csak azon köz gyűléstől számítandó, mellyen a' kis gyűlés jegyzőkönyve hitelesítetett. Ugyan azon közgyűlésen történt bétáhlások pedig, a’gyűlésnek bár mellyik napján történt légyen is a’ bétáblázott iromány felolvasása, különbség nélkül ugyan azon egy napon történteknek tekintendők.

4. §. A’ bétáblázásnak, hogy törvényes erejű légyen, előbb kell történni, mint a'csődület iránti folyamodás benyujtatott Később történt bétáblázások semmi erővel nem bírnak

5. §. A’ bétáblázott követelés csődület esetében más hasonnemű, de bé nem táblázott követelések előtt kielégítési törvényes elsőbbséggel bir. Korábban betáblázott követelés a’ későbben bctábJázottat kielégítésre nézve megelőzi ugyan azon közgyűlésen vagy városi Tanács előtt ugyan azon napon történt bétáblázások között, az adóslevél kelte határozza el az elsőbbságet

6 § Jövendőre a’ bála blá zás búi származó kielégítési elsőbbség az adósnak csak ingatlan javaira terjed. Ingó javakra bétáblázást intézni , vagy az ingatlanokra történt bétáblázásnak erejét ingókra is kiterjeszteni, ezentúl soha semmi szít: alatt nem lehet.

7. §. Az eddig történt bétáblázások azonban mind azon csődületekben , mellyek már folyamatban vannak, vagy a’jelen törvény kihirdetése után egy esztendő alatt fognak támadni, az adósnak ingó javaira néz\e is adnak a' hitelezőnek elsőbbséget, de az ezen egy évnek lefolyta után támadó csődületeknél az eddigi bétáhlázásoknak ereje is az adósnak egyedül ingatlan javaira terjed.

S. §. Bétáblázások alkalmával a’ kötelezvén) ek mindenkor eredetben, a’ kereskedői könyvek kivonatai pedig's a’váltótörvényszékek ollyan Ítéletei, mellyekre nézve a’hitelező az adósnak ingó javaiból tellyes kielégítést nem nyert, isi teles formában beiktatandók.

9. §. Minden beláblázandó követelésnek határozott sommáról kéll kiadva lenni. Ha valaki olly' követelést táhláztatna bé, melly nem valamelly határozott pénz mennyiségről szól!, a" bétáblázás ahai semmi elsőbbséget nem nyorend.

10. § fia valamelly kötelezvén) bélábláztatnék, mielőtt az abban kitett pénzt, vagy pénzbeli érteket az adós hitelezőjétől általvette, a' bétáblázásból származó elsőbbség azon időtől számítandó, midőn a’kötelezvény, az abban kitett pénz vagy pénzbeli érték valóságos általadásával teljesítésbe ment.

I I. §. A' bétáblázás végett bemutatott iromány az illető közgyűlési vagy tanácsi ülésben nyilván felöl vastat vált, a’ bétáblázottnak \ égzés által kijelentessék, s ezen végzés az ülésnek jegyzőkön}* éhe iktattassék, sőt ha a’ fél kiváltja, erről neki hiteles bizonyítvány is adassék. Ezen kivid a betáblázott irománynak másolata egy különös e' végre készített betáblázási jegyzőkönyvbe beírandó s minden betáblázásokról egy névsor szerinti lajstrom vezetendő.

12. §. A’ betáblázási jegyzőkönyvet ’s lajstromot mindenki szabadon es dij fizetés nélkül megtekintheti, és a' levéltárnok köteles azokból bár kinek kívánatéra minden különös végzés vagy einóki meghagyás nélkül, illő dij mellett hivatalos aláírása alatt kivonatot kiadni.

13. §. A megyei közgyűlések előtt jövendőben is történhetnek olly általános bétáblázások, meliyeknél az adósnak egyik vagy másik vagyona különösen ki nem jeleltetik, s ezeknek törvényes ereje az adósnak azon meg) e hatósága alatt lévő minden ingatlan javaira egyformán kiterjed.

14. §. De sz. kir. városokban ill) általános bétáblázásnak jövendőben helye nem leend, hanem a hitelező köteles ezentúl a’ hetáhlrzás alkalmával mindenkor különösen kijelelni adósának azon vagyonút, mellyre a bétáblázást intézni akarja. S midőn a bétáblázás erejét annak minden ingatlan javaira ki akarja terjeszteni, ha ettől az adóslevélben eltiltva nincsen, azokat mind egyenként s különösen megnevezve jelelje ki, mert & mit meg nem nevezett, arra nézve a betáblázás neki elsőbbséget nem ád.

15. §. Ezeknek következésében minden sz. kir. városnak meghagyatik, hogy a betáblázási könyvet a’ földkönyvel (Grundbuch) kösse össze. Azon sz. kir. városoknak, mellyekben rendes földkönyv még nem létez, két esztendei határidő engedtetik, melly alatt azt múlhatatlanul elkészíteni, rendbe hozni ‘s a’ betáblázásokkal összekötni köteles.

16. §. Midőn a’ betáblázandó irományban az adós fél már maga határozottan kijelelte azon polgári ingatlan vagyonát, mellyre adósságát betábláztatni engedi, akkor a bétáblázást annak eg)«b javaira kiterjeszteni nem lehet.

17. $. A ki valamelly betáblázással terhelt polgári vagyont megvesz, addig, míg az eladott vagyora betáblázott követelések kifizetve, vagy a’ hitelezők megegyezésével biztosítva nincsenek az eladónak kezéhez a' vételbeli summából semmit le ne fizessen, különben a hitelezőknek min-