1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 123. ülés

197 Iáivá» a’kité «U az illető, hatóság, ezen bizonyítványt haladék nélkül könyvecske alakban hia­­datidia, — mellynek kezdetén jelen törvényczikkely rendeletéi kinyomatva legyenek. A' fU\a­­ros magát ezen bizonyítvánnyal azon kereskedőnél, kitől fuvart kíván, igazolni tartozik. 2. §. Ha a' fuvaros valamelly fuvar fejében előpénzt (arrha Drangeid Aufgeld) va<yv előle­gezést (Vorsuhuss, anticipatio) felvett, az árúszállításra kitűzött időre pedig törvényes ok nél­kül, meg nem jelenik, ’s a’ kereskedőnek annak idejében be nem jelenti, hogy más fuvarosról gondoskodjék, akkor az előpénz, vagy előlegezés kétszeres megiéritésén kívül, azon különbséget is, melly a’ más fuvarossal kialkudott magosabb bérből ered a'kereskedőnek megfizetni köteles. 3. §. A’ kereskedő megalkudott fuvarosának fuvarlevelet (Frachtbrief) adni tartozik, mellv­­ben a’ szállítandó árúk mennyisége és minémüsége, a’ fuvaros elindulásának s a' rendelt helyre Ígért megérkezésének napia, végre a’ fuvarbér s ennek fejében, adott előlegezés beiratandik. A' kereskedő továbbá kőteles felvigyázói, hogy az árúh jő állapotban, ‘s jól elrakva adas­sanak át a’ fuvarosnak, és a- helybeli kereskedői szokás szerint vagy tulajdon takaróival, vagy a’ fuvaroséval az idő viszontagságai ellen elégségesen hiztosfiassanak. A’ fuvarlevélbe pedig mind ez bejegyzendő. 4. §. A' fuvaros a' reábizott árúkért nem csak szekerével és marhájával, de egész vagyoná­val kezeskedni tartozik, ’s minden csel, vagy gondatlanság által okozott kárt az árúk tulajdono­sának megtéríteni köteles. 5. §. Olly ürügy alatt, hogy az árú súlyából valami hiányzik, vagy az árú elrontatott, a’ kereskedő, ha csak bé nem bizonyítja, hogy ez a’ fuvaros csele vagy gondatlansága miatt tör­tént, a’ kialkudott fuvarbérből semmit le nem.vonhat; ha pedig a’ fuvaros az árúkkal a’ kikötött időhatárnál később érkeznék meg a’ rendelt helyre, finarbórét a’ körülmények szerint vagy egészben, vagy részben elveszti. 6. §. Ha azonban a' fuvaros hiteles bizonyítványokkal kimutatja, hogy a’ kikötött időha­tárt győzhetetlen akadály miatt mulasztotta el, akkor minden büntetéstől ment leend. Hlyen bizonyítványokat a' legközelebbi tisztviselő vagy helybeli hatóság a’ fuvaros felszólítására, ha kitételét valódinak találja haladék nélkül kiadni köteles. 7. §. Ha a’ fuvaros útban észrevenné, hogy az árúk begöngyülése (Einhüllung, emballage) vagya* hordó, mellyben vannak, akármi történetből megkárosúltak , ’s az árút, ez állal vészé, lyeztetnéuek, köteles a begöngyölést, vagy hordót kijavítatni, melly esetben, ha a’ kijavítás szükség't, ’s azt hogy a’ kár sem csele, sem gondatlansága által nem történt, bebizonyítja a’ kijavitás bére neki az árúk tulajdonosa által kifizetendő 8. §. Ha a’ fuvaros a’ reá bízott árukból valamit elidegení'.ene, vagy ön hasznára fordítana koz tolvajként megfenyítendő, azok pedig, kik illy árukat tudva átvettek orgazdákként bünte­tendők. g. §. A’ fuvaros a’ reá bizo't szállítandó árúkat vagy maga, vagy emberei által a’ rendelt helyre vinni köteles. Ha tehát a’ fuvart más fuvarosra bizta, a’ fuvarosbért ugyan el nem veszti, de az árúkért úgy tartozik felelni, mintha azokat maga szállította volna , kár 'agy idömulasztás esetében fenmaradván vi-szakeresete (regress) azon fuvarosra, kinek a szállítást általadta. 10. §. Minden kérdések, mellyek kereskedő és fuvaros közt ezen törvény következésében keletkeznek, ha a’ kereset tárgya 200 frtot felülném múl, Megyékben a' Szolgabirák által, ki­rályi- és első biróságu hatósággal felruházott rendes tanácsú mezővárosokban a helybeli Biró vagy Kapitány által sommás szóbeli peruiján elintéztetnek , ’s az Ítéletek tüstént végrehajtatnak. 11. §. Az Ítéletben meg nem nyugvó félnek a' fellyebbvitel csak birtokon kívül marad fen, és pedig Szolgabirótól a’ megyei Törvényszékhez, városi vagy mezővárosi Birótól vagy Kapitány­tól az illető városi vagy mezővárosi Tanácshoz. Ha azonban az elmarasztalási somma iránt a’ felvivő (appellans) addig is, míg az első bíróság feljebb vitt Ítélete megvizsgáltatnék veszedelmet látna, az elmarasztalási- sommát vagy készpénzben az első bírónál teszi le, vagy pedig ugyanot­­tan annyit érőben biztosítja. Az illető első biróság ezen le tett elmarasztalási summát az illető Feltörvényszék végítélete után a nyertes félnek átadja. 123. tie's Írásai. Április 3. IS 10. 7-Törvény - Czikkely. Adóssági követelések elsőbbség végetti Bétáblázásról. 1. §. A’ bétáblázásnak mindég azon koz törvényhatóság előtt kell történni, hol az adósnak javai, mellyekre a’ bétáblázás intéztetik, fekiisznek. Ugyan azért a’nemesi és jobbágyi javokra Országgyiil. írásai III, Kötet. 50

Next

/
Thumbnails
Contents