1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 121. ülés
s 180 121. I'Hét Írásai. Aprili» 1. 1840. 207-ik SZÁM ALATT: Válasza a' Méltóságos Főrendeknek a’ szerzetes Rendeknek az öszves Törvényhozás határozata nélkül be nem vételek tárgyában. Miután azok, mik más tartományokban történnek, arra, hogy ezeknek hazánkban is lehető be ne következése szorgalmaztassék, elegendő indító okúi semmikép nem szolgálhatnak; már ezen tekintetnél fogva is feleslegesnek látszana az indítványozott Felírásnak U Felsége eleibe leendő terjesztése; — mivel mindazonáltal a’ szerzetes Rendeknek behozatala ’s megtelepítése még különösen az 1715 : :02. törvényczikkely világos tartalma szerént is egyenesen Ö Felségének királyi jussaihoz tartozik; de egyéberánt is oily Rendeknek, mellyek a' szenvedő emberiség gyámolítására, a’ nevelés eszközlésére, vagy más erkölcsi 's vallásos érdekeknek előmozdítására, a’ legszabadabb alkotmányu Országokban is üdvösöknek ösmértetnek, akár Ö Felségének határozatából, akár egyeseknek alapítványaiból történendő létre hozásokat már mintegy előre kárhoztatni, sem az igazság, sem a’ méltányosság fogalmaival meg nem egyezne ; mivel végre a’ Tekintetes Karok és Rendek által idézett törvényczikkelyek a’ követelt elvnek támogatására annál kevésbé szolgálhatnak, minél bizonyosabb, hogy az azokban érintett szerzetek többnyire idegenekből ’s jövevényekből állván, erántok íőkég meghonosítatások tekintetéből kellett a’ Törvényhozásnak rendelkezni, holott ellenben Országunknak első év-szakától fogva egész a’ legújabb időkig számos szerzetek kirekesztőleg csak a’ Királyi Fejedelmeknek rendelései ’s adományai mellett, vagy egyeseknek ájtatos alapítványai következesében jöttek hazánkban létre; mindezekhez képest Ö Császári Királyi Fóherczegségc és a’ Méltóságos Főrendek a’ Tekintetes Reudeket a' legszívesebb bizodalommal arra kívánták felszólítani, hogy ezen egész tárgynak további vitatásával felhagyni szíveskedjenek. 20S-ik SZÁM ALATT: Válasza a’ Méltóságos Főrendeknek a’ Buda és Pest kozott építendő álló Hid tárgyában munkálódott országos Küldöttség tudósítása eránt. A* Tekintetes Karoknak és Rendeknek e' tárgyban költ Izenctjük foglalatjára Ó Császári Királyi Fóherczegségének, és a’ Méltóságos Főrendeknek észrevételük nem lévén, az illető szerződés érdemében javallott törvénynek alkotásához magok részéről is hozzá járulnak. Figyelmüket el nem kerülhetvén azonban ama kürnyülállás, hogy azou ajánlásnak, melly B. Szína György nevében l83ö-ki September 11-kén (az országos Választmány iratainak tit-ik lapján) tétetett, ’s az országos Választmánynak XV-dik ülésében elfogadtatott, azon lényeges része, miszerint a’ tartalék pénzalap, a’ kiváltsági évek alatt, a’ híd nagyobb megrongál tatása esetére az Ország igazgatásának rendelkezhetése alá bocsátatni ajánltatik, a szerződésnek ezen tartalékpénz alapot érdeklő 4-dik pontjából kimaradt, ennél fogva O Császiri Királyi Főherczegsége, és a’ Méltóságos Főrendek a’ munkálódott országos Választmányt még pótolólag oda vélnék útatítandónak, hogy a’ szerződő Báróval értekezve, ezen ajánlást is a szerződés egészítő részévé tenni eszközölje* — Minthogy továbbá az országos A álasztmány B. Sina György azon kéréseinek tellyesítésére nézve, hogy a’ királyi kintstárnak minden hidvamtóli felmenteteséert, néki bizonyos summa pénzen kívül, még a’ Budai parton levő kincstári epületek en* gedtessenek által, úgy szinte, hogy a’ híd építésre megkivántató külföldi vasnak, erőmüveknek és más készületeknek behozatala néki minden vám fizetés nélkü1 engedtessék meg , magat a' NB. NB. alatti Felírása által Ó Felségénél közbevetelte; a* Fenseges Főherczeg és a Méltóságos Főrendek kívánatosnak és méltányosnak tartanák, ezt az Ország részéről is a törvényczikkely kegyelmes helybehagyatása eránt felterjesztendő Felírásban Ö felségének a.azatosan ajánlani. Minekutánna végre a’ javallott törvényczikkeJynek szerkezete szerint a’ B. Sina Györggyel kötött szerződés tellyes erejűnek lenne nyilvánítandó, azon szerződés pedig eredetileg 97 évekre vala kötve, holott az országos Választmánynak Jelentéséből tudva vagyon, hogy a \ánalkozó Báró később a’ szerződési éveket maga magától 87-re szállította le, e szerint, hogy'alami-
