1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 121. ülés
I 181 képen a’ törvénynek szavai a’ dolognak valódi állásával ellenkezésbe ne legyen. — Ó Császári Királyi Föherczegsége és a’ Méltóságos Főrendek a’ törvény szerkezetét illy értelemben módosíttatni szükségesnek tartanák; — biztosan reménylvén, hogy ezen észrevételeket a’ Tekintetes Karok és Rendek is osztandván, az azoknak folytában teendőket maguk részéről is elősegíteni szívesek lesznek. 121. Ülés írásai. Aprilis 1. 1810. 209-dik SZÁM ALATT. i Válasza a’ Méltóságos Főrendeknek az Unitáriusok áHapotjában. Az unitária vallásnak, Magyarországban is bevett vallásnak leendő nyilvánítatására nézve magát az elvet tekintve, Ó Császári Királyi Föherczegsége, és a’ Méltóságos Főrendek olly formán, hogy ez a’ vallásbeli tárgyban bőven kifejtett nézeteiknél fogva, egyedül csak Magyarországra, ne pedig a1 társ országokra is értessék, a’ Tekintetes Karokkal és Rendekkel kezet fognak ugyan; mivel azonban ennek törvény által már jelenleg való kijelentése a’ visszacsatolt Részekben ezen valláson lévők polgári viszonyainak közelebbi esmérete nélkül, ’s a’ kiküldött Biztosság érdemlegi munkálatának következésében azok eránt is keletkezendő országos intézkedéseknek tétele előtt az iS326 : 21-dik törvényezikkely 3 d:k §-ának értelmében is — melly szerint az említett Részek valóságos visszacsatolásokig, azoknak mostani állapotjában semmi némü változás nem tétetni rendeltetett,— idő előtti lenne; Ó Császári Királyi Főherczegsége és a’ Méltóságos Főrendek a’ Tekintetes Karokat és Rendeket arra kívánták felszóllítani, hogy az e’ részben hozandó törvénynek alkotását a’ munkálódó Biztosság eljárásának befejezésére ’s ennek eredményei országos tárgyalására halasztani szíveskedjenek. 210-ik SZÁM ALATT. Válasza a Méltóságos Főrendeknek a’ Zsidók polgárosítása tárgyában. Tellyes mértékben méltányolják a* Méltóságos Főrendek azon nemes szándékot, melly a’ Tekintetes Karokban és Rendekben a' jelen tárgy iránt létre hozatni kívánt törvényes intézeteknek indítványozását szülte, ’s maguk is azon élénk óhajtást táplálják keblükben, hogy a’ ’sidó nemzet polgári viszonyainak valahára kedvezőbbekké leendő alakítása által, az. az Ország állományához és alkotmányához szorosabb kötelekkel kapcsoltassák; mivel azonban ezen bár mi idves czélnak elérésére csak a’ lépcsonkénti gondos kifejlődést eszközlő módok lennének a’ legtanácsosabbak ’s leghatbatósabbak, a’ Méltóságos Főrendek ezen néposztáiynak sorsáról még most olly felette tág kiterjedésben, mint a’ Tekintetes Karok által javaltatik, rendelkezni kívánatosnak nem tartván, jelenleg elegendőnek vélnék azt: hogy mindennéaiú tudományoknak, művészeteknek és szép ’s hasznos mesterségeknek eddig is nagyobb részint tellyes szabadságukban állott korlátlan gyakorolhatásán kivül , még: a) a’ türelmi adó, s a ’sidóknak nemesi jószágok haszonbérelhetésétőli eltiltatások, mint egyébiránt is csak felsőbb rendeleteken alapuló olly szabályok , — mellyeknek megszüntetése már az Ország sérelmei és kívánatai között is sok Ízben sürgettetett, — eltöröltetni szorgalmaztassék; b) hogy törvény által jelentessék ki, mi szerint a’ zsidók jövendőben az Országnak min. den városaiban és vidékeiben szabadon lakhassanak; c) hogy a' mennyiben külömben ügyességüknél fogva alkalmasok lennének, vallásuk mindennémü mesterségi ezéhekben és kalmúri társaságokbani felvételüknek akadályul ne szolgálhasson, ’s valamint ez, úgy d) az is törvényesen állapíttassák meg, hogy jövendőben nem csak jobbágytelkeket, hanem minden szabad királyi, vagy kiváltságos vtrosokban is polgári fundusokat is szabadon szerezniük lehessen. Ezen kedvezményekkel a’ ’sidóknak sorsa a’ Méltóságos Főrendek véleménye szerint nevezetesen javulandván, az erántok netalán bővebb mértékben történhető intézkedést a’ Törvényhozásnak jövő szakaira hagyatandónak vélnék. Minthogy azonban már ezen rendeletekkel is a' ’sidóknak állapotja Magyarorszagban a szomszéd tartományokban lakozókénál olly sokkal kedvezőbbé válna, hogy méltán lehetne Országgyiil. írásai III. Kötet. 46
