1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 121. ülés
176 121. Ülés írásai. Aprilis \-jéu 1840, désben tanácskozás alá venni szükségesnek azért nem »ártják: mert valamint egy részről a1 felállított bánya bírák hiányos elrendezéséből származott rendetlen eljárás miatt, az orvoslás felette sürgetős — úgy más részről ha a bányászati munkálat egész kiterjedésben vétetnék is tanácskozás alá, még akkor is ezen 7 Bányavárosok elrendezése, a’ kiváltságok, és sokféle egyéb körülmények miatt, a’ többi úgy is sem most, sem az előtt nem panaszolkodó bányai kerületek elrendezésével, különböző tekintet alá,tövén, — elválasztott feltételt tenné szükségessé.— Megjegyzik továbbá a1 Karok és Rendek, hogy a’ javaslóit törvényezikkely nem egyebet foglal magában, mint a’ bányai Törvényszékeknek, azon törvényes és kiváltságos állapotba való visszahelyheztetésiiket, mcllyben 2-ik József előtt századokon keresztül voltak, és mellynek vissza állítását a' Bányavárosok tettleg végrehajtani, más Törvényhatóságok példájára nem akarván, 1790. év olta hasztalan szorgalmazták. — Ezek igy lévén a’ Karok és Rendek újonnan is arra kérik a’ Mélt. Fő-Rendeket, hogy a’ közlőit törvényjavaslatot, mint egyedül a’Bányavárosok sérelmeinek megorvoslására ezélzó eszközt tanácskozás alá venni, és kiterjedésében elfogadni méltóztassanak. — 202-dik SZÁM A L A T T. Ötödik ízenete a1 KK. és RR-nek a’ jelen országgyűlési költségeknek szabad ajánlásképen a’ nemesi Rend általi viselése tárgyában. Annak hogy a’ törvényjavaslat 3-ik szakában mondassák ki, miszerint a’ Megyék közönségei a' személyenként való kivetésnek elveit igazságosan az egyarányosság alapján fogják a’végre meg- Jiitelt Küldöttség előmunkálata mellett elhatározni; a’Karok és Rendek sem valamelly czélzott sikerét, sem pedig még legkissebb szükségét sem látják. — Mert ha azon Küldöttségnek a' Mélt. Fő-Rendek által megelített előmunkálata uj öszveirások készítésével rnenend végbe ; ennyiben csakugyan oda esik ismét vissza a' dolog, hogy az országgyűlési minden esetre csekély költségeket az uj üszveirásokra fordítandó költségekkel tetemesen öregbíteni, 's a'szegényebb tehetségű nemességekre nézve megsulyositani kár volna; ha pedig csak átalánosau kívánnak a’ Mélt. Fő-Rendek az alkotandó törvényben annyit kimodatni: hogy a’ Megyék közönségei a’ személyenként való kivetésnek elveit igazságosan és aránylag határozzák el: úgy, mint hogy azt cselekedniük különben is egyenes és mellőzhetetlen költségükben áll a1 Megyék közönségeinek, arról a1 mi uj törvény nélkül is szinte úgy megtörténik, mind a’ mellett uj törvényt alkotni semmi szükség nints. A1 mi pedig a’ tartozásoknak beszedése útját, és módját illeti, miután az 1832j6: 20-dik törvényezikkely 2-dik §-nak abbeli rendelete, miszerint a’szóbeli bíráskodás akárme Ily minémüségii világos és nyilvános keresetekre, ’s ezeknek járulatjaira kiterjed, sokkal világosabb, mintsem hogy azt magyarázni kellenek, az országgyűlési költségek már eddig is több megyékben szóbeli perek utján hajtattak be, miután továbbá köztapasztalás után nagyobb részint az Ország lakosai magok is, mint hasznost és jótékonyt közös tetszéssel és megelégedéssel fogadták a’ szóbeli bíráskodásról alkotott törvényt, — miután végre a’ Megyéknek arra dolgaik, és kötelességeik sokasága miatt nem is érkezhető két Alispánjaiktól nem csak óhajtott sikert várni nem lehetne, hanem kétséget nem szenvedve az is, hogy a’ formás perekbe idéztetendő tartozók, a’ miatt hogy az Alispányok előtt gyakran távolabb helyekről beútazva megjelenni nevezetesebb mennyiségű per taksákat ?s a’ formás perekkel együtt járó egyéb költségeket viselni kötél ez tét vén, a’ szóbeli per útja, és pedig éppen a’ tartozókra nézve még idő fáradság, és költség kimélési útnak is méltán tekintetik. — A’KK. és RR. előbbi Izeneteikben kimerített okaikra is hivatkozva, O Császári Királyi Fő-Herczegségét szives tisztelettel arra kérik, a’ Mélt-'Fő-Rendeket pedig azafiui bizodalommal felszólítják, hogy velük régebben közlött törvény-javaslatokhozi járulásokkal argy a’ feletti értekezéseket berekeszteni méltóztassanak. 203-dik SZÁM ALATT. Második ízenete a* KK. és RR. a’ Jobbágyok örökösödéséről javallott tőrvény-czikkely tárgyában a’ inéit. Fő-Rendekhez. Az 5-ik §-ra Bár melly régieknek mondassanak is a jobbágyok örökösödésének a III. részit »örvénykönyv 3-ik rész 20-ik és 30 czimjein alapitolt szokásai; ezek is mint más egyéb emberi v
