1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 121. ülés
121. Vitt írásai. Aprilis 1 -jén 1840. 177 intézetek Őrök időkig nem tarthatnak, hanem minden régiségük mellett, engedni kell nekik is az osztó igazság erejének; de a’ felhívott czimeken alapuló azon szokások, mellyeket a1 mélt. Fő-RR. ismételve emlegetnek, és megtartani óhajtanak, az Országban éppen nem is közönségesen divatoztak 's jelenleg sem divatoznak; minden igazság azt kívánja tehát, hogy álról eddig nem divatoztak, oda ezen. túl se vigye be azon szokásokat, ott pedig hol jelenleg divatoznak tegyen igazítást rajtok a’törvényhozás. zeken felül miután a’ javaslat törvényezikkelynek 22-ik §-ban már a’ mélt. Fő-Rendek is észrevétel nélkül megnyugodtak, nem lehet többé e' helyen azon általános elvet felállítani, mintha r. i. a’jobbágyok örökösödéséről szálló törvények alkotására a' földmivelést élesztő és biztositó elvek szolgálnának alapul; mert a’jelen törvényezikknek rendeleté, mint a’ 22-ik a’ végső §-ba nyilvánítva van, nem egyedül csak az úrbéri telkeket használt, ’s azoktól a’ földesúri és közterheket viselő jobbágyokra, hanem minden földesúri hatóság alatt lévő ’s akár úrbéri, akár szerződési, vagy ki\áltságos helyeken lakó nem nemes személyekre, ’s azoknak örökösödésére egy formán kiterjed, már tehát még a’ falukon 's kivált gyakran nagyobb kiterjedésű mezővárosokban élő azon sok száz ezer nem nemeseknek leány gyermekeiket, kik semmi úrbéri javakat nem is bírnak , és a' földet sem mivelik , hanem mint orvosok, kir. tanítók, mérnökök, kereskedők, kalmárok, mesteremberek, ’s több illy osztályzatú emberek, eszük, tudományok, ügyességük, ’s személyes szorgalmak után gyakran több ezrekre menő szerzeményt hagynak végrendelet nélkül bátra: bog), és miért kellessék a’ fiakkali egyenlő örökösödésből törvénnyel kizárni, a’Karok és Rendek által nem látják, benne pedig meg nem nyughatnak; mihez képest mivel Ila valamelly nem nemes szerzeményeiből leányai felett óhajtja boldogítani fiait, ebbeli szándékát, végrendeletében könnyen teli) esitbeti, — ha pedig végrendeletet nem tészen, éppen ezen körülmény i? méltán oda magyaráztathatik , hogy a’ végrendelet nélkül kimúlt atya egyenlően akarta mind két nemű gyermekeit szerzeményeiből részesíteni; a' KK. és RR. előbbi szerkezetiikir.eHctt továbbá is megmaradnak. — A’ 14-ik és illetőleg 16-ik §-ra hozzá járulván a’KK. és RR. a’ mélt. Fő-Rendek kivánatához a’ 14-dik §. szerkezetét ahoz alkalmaztatva ekkép módosítják: 14-ik §-us. De ha illy esetben a’ szerzemények között jobbágy telek is vagyon, azt az illető földesm* az 1832 G-ik évi 11-ik törvényezikkely 9-ik §-a rendeletéhez képest más alkalmatos jobbágynak a’ szokott terhek viselése mellett általadni köteleztetik, s a’ telki haszonvételek átengedéséért semmi árt nem követelhet. Azon jobbágy mindazáltal, ki az olly telket által vette, a’ telken lévő épületeket és javitásokat, a’ földesurnak becsű szerént kifizetni tartozik. — A’ 17. §-ra Mindazért, mivel a’ következő 18-ik pontban szolgáltat ezentúl a’ törvény módot, és lehetőséget arra, hogy a’jobbágy nőknek is lehessen, és maradjon hozományaik igazolására használható hiteles próba levelűk; mind pedig azért, mert a’ki máson valamit követel, követelésének igazságát megmutatni, ő maga köteles, és ezen kötelesség alól, a’Törvényhozás senkit, s jgy a’ jobbágy nőket is fel nem oldozbatja; a’ KK. és RR. előbbi szerkezetüket ugyan megtartják, mivel mindazáltal a'következő 18-ik szakban kiszabott mód, természetesen csak a’ jövő, nem pedig a’ múlt időkre is biztosítja a’ jobbágy nőket: ennek világosabb voltáért a’ 17-ik §. akkép változtatják, bog)’ annak ama végső szavai után „mindenek előtt azonnal kiadandó“ a’ következzék hogy „az asszon) i hozománynak , a’ meglévő javakban történt beruházásának megmutatása azonban , a’ jelen törvény alkotását megelőző idokbelí asszonyi hozományokra ki nem terjesztetik, a’KK. és RR. Ő Cs. Kir. Fő-Herczegségét tellyes tisztelettel aJra kérvén, a’ mélt. Fő-Rendeket pedig egész bizodalommal felszólütván, hogy azon olly sok milliómnak javát, nyugalmát és biztosítását magában foglaló jelen törvényezikkelynek királyi kegyelmes íüegerősités alá hová hamarább lehető terjesztésében végkép megegyezni méltóztassanak. 201-ik SZÁM ALATT. Á álasza a’ mélt. Fő-RR-nek a k. k. Előadások II-dik pontja érdemében f. e. Januar 4-én érkezett királyi Válasz eránt. Sem az e tárgybani üzenetnek foglalatjára, sem az cránta felterjesztetni czélzolt Felírásra nez\ e a mélt Fő Rendeknek bármit megjegyezniük nem lévén; észrevételüket csak arra szorítják , hogy mivel a javallott törvényczikkelyben , a’ kiküldendő országos Választmánynak az kiv átitat i k kötelességül tétetni, hogy az Országgyűlése eloszlása után, legfeljebb bárom hónapok elteltével öszveülni tartozzék, — ez pedig, tekintvén az ezen Választmányhoz rendelendő tagoknak az Országgyűlése berekesztetésc után hihetőleg leendő kiilömbféle foglalatosságait, lehetséges is alig, de szükséges semmi esetre sem lenne, ezen határ időt 0 hónapokra kiszabni czélszerübb- Ortzággyiil. írásai. III. Kötet. 4S
