1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 111. ülés
130 111. Ülés Írásai. Martius 18. 1840. 176-dik SZÁM ALATT. Ötödik Izenete a’ Karoknak és Rendeknek a’ szólás törvényes szabadságán ejtett sérelmek orvoslása, ’s az ezzel kapcsolatban álló tárgyak érdemében. A’ Karok és Rendek felirási javaslata — valósággal megtörtént dolgokat foglal magában ; fenálló világos törvényekre hivatkozik, rs egyenesen azokon alapul. Mind azokat, miket a’ Méltóságos Főrendek a' Felírás ellen felhoztak, bővebben megczáfolták a’ Karok és Rendek^ különösen második Izenetukben; ’s ezen Izenetre a’ Méltóságos Főrendek részletesen soha nem felelve, az abban előadott fontos, és törvényes okokat meg nem gyengítették, sőtt nagy részben meg sem érintették. A’ Karok és Reudek kijelentett meggyőződésüket nem csak általáros nézeteken alapították; hanem a’ törvények világos rendeletéből merítették, ’s a’kölcsönös értekezések természeténél fogva, méltán reményiették, hogy a’ Méltóságos Főrendek, vaírv azon felhozott okokat fogják megczáfolni, vagy azok meg nem gyengített erejének, ’s a’ nemzet köz óhajtásának engedve, hozzá járulnak a’ javaslatban hozott Felíráshoz; ’s annyival inkább reményiették azt, mert azt hiszik, hogy midőn a’ törvényeken ejtett sérelmek felett folynak a’ tanácskozások, akkor a' magány meggyőződést, ’s minden egyéb nézeteket a' törvény rendeletének kell alá rendelni. Czálolás vagy megegyezés helyett azonban a’ Méltóságos Főrendek átalános nézeteket fejtegetve, a' közlőit Felírás felterjesztését folyvást ellenzik; s azt kívánják, hogy a' Felírás más alakban készüljön, vagy periig, hogy a’ két Tábláknak eddig váltott ize Heteikben kimondott külön nézeteik Ö Felsége eleibe egy közös Felírással terjesztessenek fel. A mi az elsőt' illeti; a’ Méltóságos Főrendeknekk eddig kifejtett elvei, a’ Feliratnak nem c*ak alakját, hanem érdemét is lényegesen tárgyazzák ; ’s ha a’ Felírás bár melly réstben, azok szerint módosíttatnék, akkor annak nem csak alakja változna , hanem az egészen ki volna sarkaiból forgatva; azt pedig a' Karok és Rendek elveiknek, ’s a’fenálló törvények rendeletének megtagadása nélkül nem tehetik. A’ Méltóságos Főrendeknek azon javaslata pedig, mi szerint a’ két Tábla külön nézetei nek’s izeneteinek egy közös késéró Felírás melletti felterjesztése ajánltatik; oily eszköz, mi czélra nem vezet — sőtt következéseiben veszélyes lenne: mert ha mindenik Tábla fentartja magának azon just, hogy Ó Felségének azon közös Felirásra kiadandó királyi Válasza ellen nézeteit tovább is vitathassa, akkor a’ dolog óhajtott elintézése a’javaslóit rendkívüli mód által nincsen legkissebbé is közelítve; minthogy a’ Kiiályi Válasz egyik vagy másik Tábla nézeteinek meg nem felelve, minden esetre újabb s talán még hosszabb vitatás alá kerülne; ha pedig a’ két Tábla külön nézeteit O Felségének elintézése alá ollyképen terjesztené, hogy a’ legfőbb határozatban minden esetre megnyugodni köteles legyen, ’s az ellen többé fel se szóllalhasson, akkor a’ törvényhozási jus — melly a’ Fejedelem és Nemzet között egyenlően megosztva — kölcsönös egyezkedésekkel határoz — puszta bíráskodássá válva — sarkaiból volna kiforgatva. Azon példák, miket a’Méltóságos Főrendek felhoztak, nem elegendők arra, hogy a’ javaslóit módot elfogadhatóvá tegyék; mert igen csekély tekintetű, ’s nem is a’ nemzeti lényeges jusokat illetők valának azok, miket az íőá^-dik és i55o-dik években tartatott Országgyűlései királyi elhatározás alá terjesztettek, *s alkotmányos Országban illy példák, kivált olly esetben, midőn a' Nemzet legszentebb jusainak sérelme panaszoltatik ; ’s azon sérelem orvoslása sürgettetik, éppen nem követendők, kijelentik tehát a’ Karok és Rendek, hogy ezen rendkívüli módhoz nem járulhatnak, hanem újra tisztelettel kérik 0 Császári Királyi Főherczegségét, s a' Méltóságos Főrendeket bizodalmasan felszólítják, hogy közlött felirásukhozi járulásukkal a’ Nemzet súlyos sérelmeinek eloszlatását elősegélleni méltóztassanak. 177-dik SZÁM ALATT. A’ Sérelmek és Kivánatok öszveszedésében ’s tárgyalásában munkálkodott országos Küldöttség Jelentéseinek bemutatása után pótolólag előterjesztett Sérelmek és Kirónátok. 1. Somogy Vármegye előadja, hogy a’ Dráva folyó rendezése — ezen való hajókázhatás elő mozdítása — a’ kereskedés künnyebbitése, ’s ezen folyó rendetlen tekerményei által okozott, ’s
