1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 111. ülés
111. Vies Iras at. Martins IS. IS 10. 131 okozandó károk elhárítása tekintetéből mé? dicső emlékezetű elhunyt Felséges Ferencz Király által egy királyi Biztosság neveztetvén, melly is egy részben az illető Törvény hatóságok érdekeit szerencsésen egyeztetve, a' midőn egy részről némellyekben sikerrel történt munkálódását ezen Biztosságnak hálásán említeni a’ Megye el nem hallathatja, más részről aggodalom tellyes panaszát az iránt, h’ogy a’ midőn még 1822. esztendőben ezen kir. Biztosság Somogy Vmegyében fekvő Heresztnyei, Vízvári és Belóvári helységeknek a* Dráva ragadó árjai előtt leendő megmentésére a’Várasd Sz.-Györgyi határ őrsége Brodi helység háta megrtt 3 általmetszéseket szükségesnek talált, akkoron O a' Dráva általános rendezésére mint több fenelőadott tekinteteknek megfelelő czélszerii által metszéssel eszközleni kívánta, hogy a’ Dráva vizének folyása ez által 8 ezer ölekre rövidítve, s egyenes vonalra szorítva a hajózás tetemesen könnyebbítetvén ; elősegéltessen, ’s az sebesen rohanó árríz annál hamarébb eltakarodván, felhívott megyebeli helységei, mellyek leginkább a’ viz árjának kitétetve évenkint mind inkább a* partok elmosásával fogyaztattak, ezen veszedelemtől megmentessenek. — Ezen czélirányos határozat a’ B.ztosságon jelen volt hatar őrségi katonaság áltál is helyben hagyatván, ’s elfogadtatván, köz megállapodást nyert, későbben az országos építő kormány által is mint a’ Dráva rendezéséhez elkerülhetetlen szükséges, helyeseltetvén, mintsem kételkedett a’ Megye, hogy e’ béli igazságos óhajtása sikerülend. — Szorgalmazta ezt a’ Megye 1834. Ang. 24-én, l836 Nov. 24. a’ N. M. H. Tanácshoz, úgy 1837. Aug. 1 jén magához Ó Felségéhez intézett alázatos felírásában is. — Azonban miután ezen javait, felfogadott, 's azon helyben hagyott által metszések által »éghelyi Brodi Helység földének egy részével a' Dráván innen eset» volna, ezen alkalmatlanság tekintetéből a' véghelynek a’ fő hadi építő Kormány, ás fő hadi Tanács előterjesztésére ebéli mind a' mérnöki tudomány elveivel megegyező, mind minden mellékes tekintetek félretételével a’ Dráva általános rendezésére hasznos, és a’ felhívott helységeknek a’ nép pusztulástól való megmentésére egyedül való eszköztől a’ Megye elültetett ollv formán, hogy a’ tagadó válasz nem is hozzá, hanem a’ királyi Biztoshoz küldetett, s három más a’ véghelynek jobban kedvező a’ mérnöki tudomány elveivel vagy a’ Dráva fordulata általános szabályozásának kevesebbé megfelelő a’ megyebeli helységeit azonban a veszélytől semmikép meg nem mentő áitalmetszések a’ fő mérnöki hivatal Tisztje által javaltatván, mindazonáltal sem az egyik, sem a’ másik mód mind eddig nem foganatosittatott. Így ezen olly köz részben vég pusztulásra jutott Vízvár, ’s Bellovár pedig ha &’ Dráva vize Heresztnyénél, az az előtt három évekkel 68, tavval 28, most már pedig csak 14 öleknek talált vég partot elmosta, azon veszély tellyes ponthoz nyúlt, mellynél az egész Dráva egy lapályba omolván, ’s mostani folyását változtatván, az egész Somogy Megye ott helyhezett vidékét pusztulással, s elöntéssel fenyegeti, illy helyhezetben miután a’ jelenleg tartatott Biztosság előtt ezen újabban felfedezett, 's napról napra fenyegetodzcjbbé lett veszélyek orvoslására semmi lépés nem tétetett, Somogy Vármegye annak elhárítása ellen országos Intézkedést eszközöltetni kíván annyival is inkább, mivel az adó fundusa már eddig több úrbéri telkektől megfosztatva naponkint kevesedik, mellyet figyelem nélkül el nézni nem lehet. Az eloadattakból világos, hogy ha csak a’ Dráva vize napról napra mind inkább terjedő árjainak megzaboiázására, minél előbb a szükséges áitalmetszések meg nem tétetett, Somogy Vármegyének nagy része még veszedelméhez naponkint közelebb jutván, a’ folyam medrének változása által annak megmentése idő haladtával lehetetlenné is vá I hátik, világos továbbá, hogy az 1822. esztendőben munkálódott királyi Biztosságnak felsőbb helyett is helyben hagyott javaslata a’ fő hadi Tanács közben járása miatt nem vétetett foganatba, de továbbá a’ fő hadi mérnökség által javaslott áitalmetszések sem tétettek meg, következőleg hogy az eddig folytatott értekezések utján a’ közel fekvő helységek mentésére tettleg semmi nem tellyesittetett, ne hogy tehát ezen a’ legsürgetőbb segedelmet kívánó veszedelmes helyezetébe némelly a’ katonai, és polgári hatóság között néma’ munkálatot ma gát, hanem egyéb tekinteteket tárgyazó felakadások miatt a’ dolog továbbá is halasztást szenvedjen, a’ Karok éz Rendek Ó Felségét különös felírás által megkérni kívánnák, hogy egy országos Biztosság kiküldésében megegyezni méltóztassék, melly minden akadályok elhárítására felhatalmaztatván, a’ szükséges általmetszéseket az illető határőrségi és megyei lakosok erejével azonnal hajtassa végre, és a’ végzendőkről az Országgyűlésére tudósítást tegyen, melly czélból alkotandó törvénynek javallatát ide mellékelve, a’ felterjesztendő felírással együtt közlik. . v Törvén yczikkely. A’Drávának Somogy Vármegyei Heresznye, Vízvári, és Bellovári helységek határaiban történendő szabályozására biztosság neveztetik. A’ Dráva folyó naponként terjedő árjai ellen Somogy Vármegyének Heresznye, ^ ízvár, és Bellovár helységei, megoltalmazására szükséges áitalmetszések eszközlésben vétele végett országos Biztosság neveztetik. 1. §. Ezen biztossággal minden e’ tárgyat érdeklő, részint az 1822 esztendőben munkálódott 33*
