1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 109. ülés
122 r lOí). Ülés írásai. Mártim 16. 1840 Ó Cs. Kir. Fó Herczegsége, és a’ Mólt. Fő Rendek a Tekintetes Kainknak és Rendeknek javallatukhoz nem járulhatván, e’ tárgyban tett indítványok mellett, annál biztosabban megmaradnak, minél tagadhatatlanabb, hogy az ez ellen gördített ama nehézség, mintha igy a' törvények végrehajtása a’ felsőbb Helyről ne talán érkezhető megtagadás esetében örök időkre fel lenne függesztve, eléggé megczáfoltatik az által, hogy a’ Tetintetcs Karok és Rendek sem hahatározván meg szám szerint a’ felállíttatni szándéklott mezei Szolgalmaknak mennyiségét, hanem azoknak, melly számmal leendő választatását a’ népesség arányához kiváltván méretni; a’ törvénynek illy értelembeni foganatját sem lehetne a' végrehajtó hatalomnak rendszeres béfolyása nélkül eszközölni. Ezekttek folytában tehát mind azon szakaszokra nézve, mellyck a’ mezei rendőr tisztviselőkről rendelkeznek, Ő Cs. Kir. Fó ITerczegsége, és a’ JVJéltóságos fő Rendek előbbi észrevételeikre hivatkoznak. Második vezér-elve a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek az lévén: hogy a’ mezei csőszöknek esküvel erősített, ’s a’ kár valósága által támogatott vallomása, ha csak ellenkező bizonyítványok által nem gyengittetik, tellyes próbát tégyen; — minthogy Ó Cs. Kir. Fó Ilerezegsége, és a’ Méltóságos Fő Rendek a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek e’ részbeni felvilágosító előadását olly értelembe veszik: hogy a’ földes urnák szabadságában álland, akár csak tulajdon választása szerint, minden tisztviselői közbejöveteltől menten, csőszöket fogadni, akár az alkotandó törvények szabályainak megtartása mellett fogadott csőszét a’ Szolgabiró eleibe meghitetesités végett állítani, olly formán, hogy e’ként csak azon csősznek vallása, ki a* megkívántat« tulajdonok mellett a’ Szolgabiró előtt esküjét létévé, bírjon különös próba erővel; olly csősz ellenben, a’ ki annak rende szerént meg nem hiteltetett, ezen hitelességgel ne bírjon, — a’ csőszöknek elhocsáthatása pedig mindenkor egyedül a’ földes urakat illesse; ezeknél fogva, mindenkinek saját tetszésétől fogván függni: kivált e’ olly hitelességű csőszt tartani, a’ miilyennek vallása a’ kárpótlásnak eszközlésére, a’ közönséges csőszökénél foganatossabb leend, vagy sem? a’ Méltóságos Fő Rendeknek azon aggodalma, mellytől a’ földes mi jusoknak ujjabb megszorítása eránt, minapi izenetükben indítattak, elenyészik; ’s illy világos óvással, mind a’ csőszöknek szükséges tulajdonságaira, mind vallásaiknak bizonyítási hatására nézve a’ törvényjavallat 21-ik szakaszának rendeletéiben megnyugosznak. így hasonlóképen azon Harmadik alap szabályt is, hogy a’ kártétel pótlásán felül pénzbeli, még pedig többnyire a’ kárnak és hajtó pénznek kétszeres megtérítéséből álló büntetések állapíttassanak meg, — az ez eránt ny ujtott bővebb felvilágosítás után Ö Cs. Kir. Fó Herczegsége, és a’ Méltóságos F'ó Rendek egész kiterjedésében elfogadják, ’s az illető szakaszoknak ezt tárgyazó szerkezetekben megegyeznek. Ezeket előre bocsátván, a’ 9-ik 22-ik 31-ik és 38-ik szakaszoknak módosítására nézve a’ Aléltóságos Fő Rendeknek további észrevételek nincsen. Ellenben a’ 37-ik § nak a) alatti részében e’ szavak : ,,tem a' munkásnak lakhelyében“ a‘ szerkezetnek ama eredeti kitétetével, mi szerint a" felfogadandó aratóktól, cséplőktől, vagy nyomtatóktól útilevelekcn kívül, még bizonyítványok is kivánandók lettek volna, lévén összeköttetésben , minthogy a’ Tekintetes Karok és Rendek ezen utóbbi szabálytól, a’ Méltóságos Fő Rendeknek felszóllítására, elállani szíveskedtek, de egyébaránt is saját lakhelyében útilevéllel ellátva lenni senki sem tartozik; annál fogva Ő Cs. Kir. Fó Herczegsége és a’ Méltóságos Fó Rendek nem kételkednek, hogy a5 Tekintetes Karok és Rendek az érintett szavaknak is kihagyásában megegyezni fognak. — A’ mi pedig ugyan azon szakasznak. c) alatti részét illeti, továbbá is úgy vágynak meggyőződve a’ Méltóságos Fő Fendek, hogy sem az igazságnak helyes fogalmával, sem a' szerződéseknek természetével megegyeztetni nem lehet, mi szerint, midőn az egyik szerződő fél a’ kötésnek eleget nem tehet, a’ másik még is, noha más feltételek alatt, azt tellyesíteni tartozik, mert valamint a’ szerződések kötelező ereje, azoknak tárgyával vagyon szoros kapcsolatban, úgy, ha ez akár egészlen, akár egy részben elenyészik, a kötelező hatásnak is önként megszünie kell. Minthogy tehát minden egyéb polgári szerződésekre nézve szinte azon szabály divatozik, mellyet a’ Méltóságos Fó Rendek a’ minapi alkalommal e’ tárgyban javallottak, a1 Fenséges Fő Ilerczeg, és a’ Méltóságos Fó Rendek a Tekintetes Karokat és Rendeket továbbá is annak elfogadására kívánták felszóllítani. A 42-ik szakasz eránt a’ Tekintetes Karok és Rendek által előadott okoknál fogva C) Cs Kir. Fő Iíerczegségének, és a’ Méltóságos Fő Rendeknek további észrevételük nem lévén; az újonnan szerkeztetett. 43-ik §-ra nézve azt tartották megjegyzendőnek, hogy minekutánna ott, hol a’ földes ur és jobbágyai a’ kender, és len áztatásra a’ köz egészségnek ártalma nélkül használható vizeknek kijelölése eránt, kölcsönösen megegyeznek, a’ megyei tisztviselőknek befolyása sem szükséges, sem czélszerii nem lenne, sött tekintvén a’tisztviselők foglalatosságainak sokaságát, s a kérdésben lévő eseteknek miudennapiságát, közönségesen gyakorolható is alig volna; annál fogva
