1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 109. ülés
109. Ülés írásai. Jlurlius 16. 1S40. 123 (*) Cs. Kir. Fó Herczegsége, és a’ Méltóságos Fó Rendek a' tisztviselőknek e’tárgy báni közbeniÖvetcleket csak azon esetekre vélnék szoritandónak, mikor valamelly vizeknek illy czelra lett basznál tatások miatt bár ki által panasz tétetik. A1 1-ik szakaszt illető javallatára a’ Méltóságos Fő Rendeknek, a’ Tekintetes Karok és Rendek ellenvetésképen azt hozván fel : hogy ba a’ földes ur kétszer 15 napokig az elégtétel kiszolgáltatását elhalaszthatná, ’s akkor sem lenne kénytelen bíráskodni, a* mezei rendőrségnek czélja egészlen el lenne enyésztve; minekutánna az illy esetet, a’ Tekintetes Karok és Rendek által tervezett rendeletek sein rekesztik ki, midőn a’ G-ih §-ban a’ helybeli Elöljárókra kiszabott bíráskodási kötelesség teljesítésének elmulasztásakor az eljárás a’ Szolgabirákra ruházlatik* egyéberánt pedig a’ Méltóságos Fó Rendek a’ földes úri hanyagságból eredhető hátramaradásoknak ini módoni orvoslásáról határozottan gondoskodtak ; annál fogva azoknak folytában, meilyeket a’ földes úri hatóságnak maga épségében kívánt feltartatása eránt lentebb előterjesztettek, a’ bíráskodás rendszerére nézve is minapi nézeteiknél megmaradnak ugyan; mindazonáltal, bogy az igazság kiszolgáltatása illy módon is minél gyorsabban történhessék, ‘s ezen egész törvénynek minden, egyes rendeletéi egymással helyes öszvehangzáshan álljanak, a’ Fenséges Fő llerczeg és a’ Méltóságos Fó Rendek készek fentérintett javallatokat olly formán módosítani, hogy a földes uraknak, a’ kérdéses kártételek eránti köteles bíráskodásra ne kétszer, hanem csak etjyszer 15. napokra terjedő határ idő szabattassék, 's azon esetekben is, mellyekben a1 kárnak 60 fkát meghaladó mennyisége miatt az ügy az Uriszék eleibe tartozna, ba ez hasonlókép 15. napokig kötelességét nem |tellyesítené, az az eránti sommás bírói eljárás szinte a’ szolgabirói hivatalt illesse. —• Mellyeknek következésében Ö Cs Kir. Fóherczegsége, [és a’ Mélt. Főrendek a’ sommás eljárás és feljebbviteli szabályok eránt is elobbeni véleményűkhez ragaszkodva az 5-ik, 6-ik és 2ß.jk j£|f-at továbbá is annak értelmében óhajtanák módosíttatni. Ellenben A’ i3-ik §-nak szerkezetében a' Tek. Karok és Rendek által felhozottaknál fogva megnyugosznak. — A’ mi pedig a’ 35-ik §-ust illeti; ált nem láthatják a’ mélt. Főrendek azt, hogy az utaknak jó karban ’s rendes szélességbeni fentartások miért legyen a’ mezei Szolgabiráknak létre hozásával olly szoros kapcsolatban, hogy azok nélkül a’ mélt. Főrendeknek e' részbeni felszóllítások elfogadható nem lenne? holott akár külön, akár rendszerinti tisztviselőkre lesznek a’ mezei rendőrségi foglalatosságok bízva, az ezen szakaszban foglalt rendeleteknél mindég csak arra kell a’ fő figyelemnek iráuyozva lenni, hogy kivált az e’ nemű vétségekre kiszabandó büntetéseknek szigorúságát tekintve, az alkotandó törvénynek mindenkori megtartása lehetséges legyen, ellenben minden, mi annak álthágását könnyíthetne , vagy csak már előre is valószínűvé tehetné gondosan elkerültessék. — Ezekhez képest tehát Ö Cs Kir. Fóherczegsége, és a’mélt. Főrendek továbbá is minapi javallatukat ismételve, annak elfogadására a’ Tek. Karokat és Rendeket szives bizodalommal újra is is felszólítják. Végre a’ 3o-ik §-ra nézve elobbeni nézeteinek további vitatásától Ő Cs. Kir. Fóherczegsége és a’ melt. Főrendek ellálván ; a' még munkában lévő rokon érdemű tárgyakat is, mihelyt azok véllek közöl ve lesznek, tanácskozás alá veendik; biztosan reménylvén, hogy a’ Tek. Karok és Rendek az előadott észrevételeket méltányolva, a’ kérdéses törvényjavallat eránti kölcsönös megegyezést magok részéről is elősegíteni sziveskedendnek. 172 dik SZÁM ALATT. Kegyelmes Királyi Válasz a’ Váltótörvénykönyv tárgyában. 200 Sacrae Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini, Domini clementissimi nomine, Serenissimo Archiduci, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis item, Egregiis et Nobilibus, nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáé, et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vel in peisona, ve etiam ablegationis munere fungentes, nomine Principalium suorum pro praesenti, general Diaeta Regni, per altefatam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, benigne intimandum: Quum eadem ipsa, qu^m Divus Suae Majestatis aeratissimae Genitor, jam medio benignarum Suarum ad Comitia anni 1807. Propositionum egiaruin, in dustriam et commercium Regni Hungáriáé, Partiumque eidem adnexarum non a mn e majus, si *
