1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 106. ülés
106 Ülés írásai, ßl a rítus 12. 1840. 1 I I Ezekben isméi a külföldnek sokkal szigorúbb rendeletéit vették például a1 KK. és RR., mellycket nem csak igazságosoknak, bánén) szükségeseknek is látván, a'Mélt. fő RR. által a’javaslóit türvényezikkely 8, 9, 32 és 37-ik szakaszaira nézve e’ részben előadott észrevételeikhez nem járulhatnak. Ezeknek előrebocsátása után a’ KK. és RR. a’ Mélf. fő RR-nek azon észrevételeit, mellyeket a*'javaslóit türvényezikkely 2-ik szakaszára nézve előadnak, teljesen A’ 9-ik § szerkezetének elejére, és a’ hajtópénzre nézve előadott észrevételt szinte elfogadjak olly megjegyzéssel mindazonáltal, hogy az igaz értékű pénzben értetődvén, a törvény ekép szerkeztessék: „erdei vágásokból behajtott szarvas marhától, lótól, ketskétől 3o kr. sertéstől és birkától 10 kr. folyó ezüst pénzben fog büntetésül annyiszor mennyiszer fizettetni“ ’s a’ t. A’ 12-ik, 14-ik és 16-ik §J. szerkezetére javaslott módosítást a*' KK. és RR. elfogadják. A’ 22 ik §-ra nézve tett észrevételt szinte elfogadván ezen szakaszt következőleg vélnék szerkezendónek: „a1 kártételben kapott, vagy nyomban üldözőbe vett embert, ha bár nemes legyen is, más határban is, a hol t. i. üldözés közt elérettetik, vagy addig, míg zálogot ád, letartóztatni; a' kárban talalt, vagy onnan üldözőbe veit marhát pedig, ha bár nemeseké legyen is, behajtani lehet.'4 A’ 23-ik és 27-ik §§. szerkezetére nézve a’ javaslott módosítást a’ Karok és Rendek elfogadják. Úgy szinte A’ 31 -ik §-ra nézve tett észrevételt is elfogadván, azon szakaszt eképen vélnék szerkezendőnek: „a ki az erdei, mezei, szőlőbeli vagy tó-csőszt, hivatalos kötelességébeni eljárása közben, vagy azért bosszút állva, megveri, mint közfenyiték alá tartozó, a1 rendszerinti bíróság által nem csak a gyógyítási költségeknek megtérítésében, úgy a’ mennyire a’ megsértetett élelmének keresésére ideiglen, vagy orvosolhatatlan csonkítás esetében, örökre alkalmatlanná lett, ebből eredő károsodásásának pótlásában és fájdalom dij fejében 24 — 100 folyó ezüst forintok megadásában marasztaltassék, hanem ezen felül vétsége fokozatához képest, a’ büntető köztörvény rendelése szerint fenyitessék meg. A’ 37-ik §-ra a) alatt foglalt észrevétel szinte elfogadtatván, annak szerkezetét azon szavaktól „rendeltetik, hogy az aratót“ azon szavakig „ne merészelje“ eképen vélnék módositandónakt „Rendeltetik hogy az aratót, nyomtatót vagy cséplőt rendes útilevél nélkül, sem a’munkásnak lakhelyében, sem azonkívül, bár ki is felfogadni ne merészelje.“ Ellenben az ugyan ü szakaszra c) alatt tett észrevételt el nem fogadhatják; mert az által, hogy a gabonában kár történt, a munkás és gazda közötti szerződés felbontottnak tekniteni nem lehet, hanem legfellyebb azt állíthatni, hogy az a’ munkás bérének mennyiségére nézve változik; melly esetben, úgy más egyéb a’munkás és gazda közötti külümbözésekben a’ mezei Szolgabiró a’ dolgot elintézni küteleles, holott, ha a’szerződés felbontottnak tekintethetik, a’ gazda a’ munkások önkénjének lenne kitéve, s gyakran a’ nyári munkának természete, és más munkások nem léte miatt kiszámithatlan károkat szenvedni kéntelenittetnék. A’ 38-ik §-ra tett észrevétel elfogadtatik, s ehezképest a’szerkezet’ vége e’kép módosítandó t „Annyiszor, mennyiszer a megyei Szolgabiró vagy Kapitány által, a’ mezei vagy városi illető pénztár részére megveendő 20 — 100 folyó ezüst forintokkal büntettetik,“ A’ 42. §-ra tett azon észrevétel iránt, ki tartozék a’ börtünözés költségeit viselni: a* KK. és RR. úgy vélekednek, hogy mindaddig, míg e’ részben valami más mód az egész börtöni rendszerre nézve megállapítva nem lészen, az eszközök hiánya miatt a’ mostani módot követni szükséges, és úgy vélekednek, hogy a’ bírságoknak a’házi pénztárba leendő befizetése által, ezen különben is a’ Törvényhatóság gyakorlásával járó teher nevezetesen könnyebbítve leend. A’mi pedig a’pénzbeli büntetéseknek főképen a' nemesekre leendő szorítását tárgyazó észrevételt illeti: 02:1 jegyzik meg, hogy a’ kártételnek tulajdonsága mindenkor egy lévén, a’ büntetésnek változtatni nem lehet. r « Végre mit a’ Mélt. ,fő Rendek más e’ törvényjavaslattal kapcsolatban lévő tásgyak iránt megjegyeznek, miután az előszámlált tárgyak szorosan a’mezei kártételek sorába nem tartoznak, a’ Karok és Rendek az azok feletti rendelkezést, a’ törvényezikkelyhez nem vélik helyesen kapcsolhatni; egyébiránt azt is kinyilatkoztatják, hogy a’ marhadög elleni védelmi intézkedést, — úgy szinte a vizi munkák éhalmára felállítandó szükséges rendelkezéseknek kidolgozását ugyanazon Küldöttségre bízták, melly ezen törvényjavaslat kidolgozásával előlegesen foglalatoskodott; ezen Küldöttség a’ reábizottak iránt már munkálódik is, és ha munkáját bemutatta, azt a’ Karok és Rendek minél előbb tárgyalás alá vévén, a’ Mélt. fő Rendekkel küzleni el nem mulasztandják. A’ mi azonban a' kender- és len-áztatásban elkövettetni szokott visszaéléseket illeti: erre nézve a’ Méltóságos Főrendek észrevételét elfogadván, a’ 42-ik § után következendő szakaszt javaslanak betóldatni, melly 43-ik számmal jeleitetvén, a’ mostani 4-3-ik §. akkor 44-ik lenne. 43-ik §. Kendert vagy lent áztatni , még magának a’ földesurnak is csak olly vizekben szabad, mellyek a földesur és mezei Szolgabiró által egyetértve e’ czélra kijeleltetnek. Ha valaki ez ellen cselekednék, és kendéiét vagy lenét más vizekben áztatná, mint a’ mellyek e’ czélra 28*
