1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
104. Ülés írásai. Martius 10. 1S40 103 nak hol, mennyi számban és mimódoni felállítása, azoknak belsS igazgatására, felállításukra és fentartásukra megkívántaié költségeknek a’ lehetőségig közelítő kiszámítása felöl, és az iránt, hogy azon költségek honnan fedeztessenek; —egyszersmind azon büntető törvénykönyvön, mellyel az 1827-ik esztendei Országgyűléséről kiküldött Választmány javallatképen bemutatott, pontonként keresztül menvén, a’ mennyiben azt változtatni czélszerünek látandja , az ál ala kidolgozandó börtöni’s javító rendszerhez alkalmaztassa, mindezek iránt készitendo munkálatát a' legközelebbi Országgyűlésének okvetetlen bemutatni köteleztetvén: ’s a’ t. 2. §. Ezen Választmány tagjainak neveztetnek : ’s a’ t. 154-dik SZÁM A L A T T. Negyedik Válasza a’ Mélt. Fő Rendeknek,' a' szóllás törvényes szabadsága eránt. Minél inkább elismerik Ó Cs. Kir. Fő Herczegsége és a Mélt. Fő Rendek, magának a’ szóban lévő tágynak fontosságát, s az abba bele szövött kérdéseknek alkotmányszerii nevezetességét, annál buzgóbban óhajtják, bogy az az iránt folyt hosszas értekezések valahára befejeztetvén, az iigy, a’ királyi Szék eleibe terjesztethessék, ’s 0 Felségének, a’ Tekintetes KK. és RR. aggodalmának, határtalan kegyelmcsségétől méltán remonylhető elenyésztetésére mód, és alkalom nyújtassék. Illy érzéstől lelkesítve szóllítván fel Ő Cs. Kir. Fő Ilerczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek minapi üzenetükben a’ Tekintetes Karokat és Rendeket az iránt: hogy a’ közlött Felírást oily alakba önteni szíveskedjenek, melly a1 Mélt. Fő Rendeknek is a'hozi járulását rögtön következtetendő lenne; nem lehete nékiek a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek jelen üzenetéből nem sajnálkozva tapasztalnak, mi szerint eme, egyedül a’ sikernek kivívására irányzott tiszta szándékuk a5 Tekintetes Karoknál és Rendeknél, az e’ végre egyszer megválasztott eszközhözi szoros ragaszkodás miatt, rokon érzésre nem talált légyen. Tisztelik a’ Fpnséges Fő Herczeg, és a'' Mélt. Fő Rendek a1 Tekintetes Karoknak és Rendeknek hazafi buzgó törekedéseiket, ’s ezek sziiité véleményeinek szilárdságát, — tisztelik képviselői állásuknak törvényes függetlenségét, ’s ennek a’ türvényhozásbani erkölcsi jelentőségét, de viszont ugyan azon joggal méltán kívánhatják meg ők is, hogy, minta’ törvényhozás egyik részének egészítő alkotmányos ága, maguknak, szinte a’ köz boldogság előmozdítására szentelt igyekezetükből származott hasonló szilárdságú saját meggyőződésőket, a’ Tek. KK. és RR. nézeteinek alája vetni ne kénszerittessenek, és ön független helyzetüket, bár melly czél elérhetésének feláldozni ne tartozzanak. Valamint tehát a’ Tekintetes Karok és Rendek ez úttal minden újabb okok és erősségek felhozásának mellőzésével, egyedül csak eddig kifejtett elveikhez való állhatatos ragaszkodásukat jelenték ki: úgy a’ Méltóságos Fő Rendek sem tartják szükségesnek, ez ideig már bőven előadott okoskodásainak — mellyekre továbbá is bátran hivatkoznak — tömegét, újaknak hozzá adásával szaporítani. De mivel e’ tárgynak Ö Felsége kegyelmes szine eleibe kölcsönösen óhajtott jutását, a’ Felírásnak éppen egy, és ugyan azon alakbani szerkeztetésétől feltételezni, a’ haza javának ’s boldogságának tekintete semmikép nem kívánhatja; a’hoz képest O Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt Fő Rendek még egyszer a’ legszívesebb bizodalommal szóllítják fel a’ Tekintetes Karokat és Rendeket az iránt, hogy ezen Felírást olly formán módosítani szíveskedjenek, mi szerint a' Mélt. Fő Rendeknek is, e’ részben már minap nyilvánított készségeknél fogva, a’hoz járulniok lehessen. Ha mindazonáltal a Tek. KK. ésjRR. erre továbbá sem szándékoznának hajolni; Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek arra kívánták a’ Tekintetes Karokat és Rendeket figyelmetesekké tenni, hogy a’véleményeknek illy tetemes elágazásában, az 1542 ik és 1550-ki Országgyűlési példákat is követve, a’ két Tábláknak eddig váltott számos üzeneteikben terjedelmesen kifejtett külön nézeteit, egy közös kisérő Felírással 0 Felsége eleibe terjeszteni lehetne legczélszerübb. 26* I
