1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
101 92. Ülés ír ásni. Február ius 'iX-ken 1840. ]{R. az Országban lévő folyó vizek szabályozását szükségesnek és czélirányosnak látják törvény által elrendelni. A’ t-3-ik pontra nézve Nyitra Vmegyének kivánata a’ honi törvények leikéből mentettnek találtatik, ’s ahoz képest pártoltatik. A' i4**k pontra észrevétel nem fordul elő. A' 15-ik pont alatt Po’sony Vmegyének abbéli kívánatét, hogy a’ mennyiben Po’sonytól kezdve Gansersdorfnál a’ Ferdinánd éjszaki vasúttal egyesülve létesíteni szándéklott vonalnak az ausztriai részen leendő felépítéséhez O Felségének kegyelmes engedelme szükséges lenne, Ó Felsége ezen kegyelmes engedelrhének megadására az Ország Rendei által kérettetnék meg, minekntánna ezen uj vonal a’ l832/6: 25 czikkelyben kijeleltekkel megegyezne, sőt ezen törvény* czikkely által kijelelt vonalok létesítésére eszközül szolgálna, a’ Karok és Rendek felterjesztendőnek vélik. A' i6-ik pontra észrevétel nem forog fen. A’ 17-ik pontra nézve a’ Karok és Rendek azon észrevételt teszik: hogy f. e. Oct. 3i-én felterjesztett előlege? sérelmek sorában a 3 ik szám alatt a' só árának önkéntes felemeléséből, de nem átalán a' királyi Kamara által törvénytelenül gyakorlott bíráskodásból eredett sérelem tárgyaltatva találtatik, iS35-ik észt. Dec. 5-én kiadott keuyelmes Királyi Válaszában Ő Felsége maga az Ország Rendéit továbbá is felszólítani meltuztatott, hogy a’ só eránti kihágások meggátlásúra az 1548: 29. és 1710: i3. törvényczikkely értelmében szükséges további intézkedésről gondoskodjanak, addiglan is pedig a’ Királyi Kamara által e’ részben gyakorlott bíróság letteképeni voltában meghagyattassék ; mire i836-ki Április 18-án költ felírással a’ só eránti kihágások megakadályoztatásáról büntetéséről , és elégtételről szóló törvényczikkely O Felsége kegyes jóváhagyása alá terjesztetett, O Felsége ugyan azon észt. Apr. 3o án költ kegyelmes Királyi Válaszának g-ik pontja alatt azon törvényjavaslatban foglalt biztosítást elégségesnek nem találta ugyan: minekutánna azonban annak mi részbeni elégtelensége iránt a’ Karok és Rendek ezen 1836: Apr. 3o ról költ kegyelmes királyi Válaszból elegendóleg felvilágosítva nem lennének, — Zsigmond Király Il ik törvényének 20 ik czikje 3 ik §. és az 1548 : 291k czikkely 5-ik §. pedig, mellyek rendeletére O Felsége továbbá is hivatkozni méltóztatott, éppen a’Királyi Kamarának az elkobzás, és nyomozás, de nem bíráskodás hatóságát tulajdonítanák: a’ Karok és Rendek a' X feljebb idézett, és itt 5. •/. alá rekesztett érdemlegi törvényjavaslatot újabban is Ö Felségének jóváhagyása alá terjeszteni, és egyszersmind a' Királyi Kamara bíráskodásának eltörlése iránt Baranya Vmegye által előterjesztett kivánatot, és e’ részbeni sérelmet a’ többször idézett Zsig. mond II-ik törvényének 20-ik czikje 3-ik §-nak és 1548: 29-ik czikk.5-ik §-nak értelmébeni orvoslás megnyerése véget* felterjesztetni óhajtják. 5X 1 1 örvenyczikkely a só eránti kihágások meggátlásáról, és elégtételre való szorittatásáról* A só iránti kihágások eseteiben a" Királyi Kamara bíróságának sehol sem lehetvén helye, s kamarai tiszteknek magános kutatásai eltiltván , szabadon maradván mindazonáltal az 1 71 5 : 13-ik törvényczikkely 4-ik §. értelmében teendő nyomozások, a’ sóból járuló királyi jövedelmek bátorságára rendeltetik: 1- sö §• A köz Törvényhatóságok, és ezeknek tisztviselői a’ só iránti tudomásokra jutandó kihágásokat tüstént szoros nyomozás alá venni, ’s a kamarai tiszteknek a’törvénytelenül, eltulajdonított Királyi sónak visszaszerzésére nézve is, esetről esetre gyors segítséget szolgáltatni tartoznak. 2- ik §. Azon esetekben, midőn a’ nem nemes kihágónak tettére nézve a’ három napi börtön, vagy 12 pálcza ütés elégséges büntetés, a* vétkest Szolgabiró és Eskütt rögtön fenyitsék meg, sót ha a’ kár 60 ftok árat felül nem haladja, a’ vétkesek javaikból a’ Királyi Ipénztár részére szinte rögtön teljes elégtételt is szerezzenek. 3. § rfa pedig a kihágási tett súlyosb fenyítéket kíván, vagyr a’ kártétel 60 ft. értékét felül haladja, vagy pedig a’ vád alá eső személy nemes, a' követelt kárra nézve a'Szolgabiró és Esküt* ha szükséges a’ kártevő javainak zár alá is vételével eleve teljes biztosságot szerezvén, a’ só eránti kihágásoknak magokban a’polgári vétket a’kár bűn foglaló bár melly esetei a’ köz Törvényhatóságok Törvényszékei, mint első folyamodásu bíróságok által Ítéltetnek meg, és hogy a’ vétket annál inkább nyomba követhesse ; az érdemlett büntetést, minden köz törvényhatóság a’ jelen törvény kihirdetésével szükséges számú tagokból fog egybe szerkeztetni olly Törvényszéket, melly mihelyest, és a’ hányszor kívántatik öszveülni, az elejbe feladandó illy nemű vétségi eseteket minden kifogások elzárásával a’ vétség mivoltához mérséklendő büntetés szabással a' törvényszüneti napok sem tehetvén akadályt, sommás utón elitélni köteles leend. 4- §• INem csak azok, kik a’ só aknákból, vagy kamarai raktárakból sót lopnak , vagy pe-
