1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
92. Ülés írásai. Februarius 24. 1840. 103 A’ 7-dik pontra nem fordul elő észrevétel. A’ 8-ik pont alatt foglalt kivánata a’ sz. kir. Bánya városoknak elfogadtatván a' Karok és Rendek a' bányászi Törvényszékek elrendezését még ezen Országgyűlésén tanácskozásba fogják venni. A’ 9-dik pont alatt ugyan azon, úgy sz. kir. Szathmár némethi városának a’királyi’census eltörlését érdeklctte kivánatát a‘ Karok és Rendek még ezen Országgyűlésen tanácskozás alá fogják venni, s annak eredményéről a Mélt. Fő Rendeket tudósítani. A’ 10-dik pont alatt szintén azon sz. kir. bánya városoknak foglalt kivánatára a’ Karok és Rendek a’ bányászi rendszeres munkát, még ezen Országgyűlésen tanácskozás alá fogják venni. A’ 11-dik pont alatti kívánat a’ sz. kir. városok elrendezésének tárgyaltatása alkalmával szintén figyelembe fog vétetni A’ 12. 13. 14. 15. 16 és 17 dik pontokra észrevétel nem forog fen. A’ 18-dik pont alatti kivánatot a’ városok elrendezése iránti javallattal megbízott Küldöttség figyelembe fogja‘venni. A’ H)-ik pontra nincs észrevétel. A’ 20-dik pontra Breznyóbánya városa által a’ bányászok adóztatására nézve felállított némelly uj elveknek és kivánatainak tanácskozásba vétele, a bányászi és adóbeli rendszeres munkálatoknak felvételére halasztatik: a’mennyiben azonban a" kivánatot tette város határában lakó fa vágók vagyona a’ legújabb országos öszveirás alkalmával is az öszves városi adó alá tartozó vagyonnal öszveirva, a' város summuriamába beiktatva, és eként a’ városra kivetett adóbeli terheknek 1S3% esztendőben egy fél portával lett nagyobbításában is figyelembe vétetett volna, az osztó igazság is úgy hozván magával, hogy kiki nem általánosan, hanem vagyonának mennyiségéhez képest, az öszves városi vagyonra kivetett adózás kulcsának sóljosbulása vagy könyebbiilése arányában adóztassák, sőt azon a' város határában lakó favágóknak adózási terhe a’ város hiteles kiadása szerint eddigien is ar körülményekhez képest, időről időre változott, a’ Karok és Rendek ideiglen is a'város ezen sérelmének, törvény és igazság szerinti elintézését O Felségének ajánlani kívánják; a’ mi azonban a’ városnak azon bányászok adóztatásának eddigi aránytalanságából eredett követeléseit illeti, a’ Karok és Rendek nem pártolhatják. Az ötödik osztályra jelesen ollyatén felhozott sérelmekre és kivánatokra, inellyek a’ Küldöttség által vagy ai rendszeres munkák megvf sgáltatására, vagy külön teendő indítványra utasittatnak ; vagy a’ felterjesztésre alkalmatosoknak ifem találtattak. Az 1-ső pont alatt Soprony Vármegye és város között fenforgó peres állapotoknak rögtönös ellátását a’ Karok és Rendek sem látták eszküzölhetőnek ugyan, az igazságnak kiszolgáltatását azonban a* panaszolkodótól meg nem tagadhatónak Ítélvén, egy országos Küldöttségnek, megbízását találnák czélszerűnek, melly a’ fentforgó jog kérdését megvizsgálván, Ítéletet hozzon, és jelentését a’ jövő Országgyűlésére bemutassa. A"' 2-dik 3-dik 4-dik 5-dik és 6-dik pont alatti kivánatok és sérelmek iránt egyedül az utóbbira nézve Bihar Vármegye nevének kihagyásával, Bars Vármegye lévén a’ kivánatott tette megyék sorába iktatandó, egyébként a' küldöttségi véleményre észrevétel nem fordul elő. A’ 7-ik pontra nézve, minekutánna az 1836-ik évi Mart 28 án a' 8-ik sz. a. e részben tett alázatos felterjesztésre mind ekkoráig kegyelmes kir. Válasz nem érkezett volna, azt a’ KK. és RR. újabban is sürgetendőnek látják, egyszersmind annak folytában Soprony, Borsod és Arad Megyék kivánatára () Felségét arra is megkérni kívánják, hogy nem csak a’ magyar testőrző sereg fentartására szolgáló tőke pénzek miségét kimutató számadásokról, hanem azon seregben lévő ifjak művelési rendszeréről is az Ország Rendéit tudósítani méltóztassék. A’’ 8-ik pont alatt az Országban divatozó különféle mértékek egyerányositása eránti véleménye teljes méltánylást nyervén, a’KK. és RR. az indítványt tette Soprony, Somogy, Baranya és Borsod Megyéket oda utasitatták, hogy a’ mértékeknek országszerti egyformaságának megállapítása iránt figyelmezvén mind a’ honunkkal s kereskedési ösz%rekötetésben leginkább álló Országok divatos mértékeire, mind pedig a’ mértékeknek a’ számolást annyira bizonyító 1flo és 'fl00 részökrei felosztására is türvényjavallatot terjesszenek elő; egyébként az 1807 : 22-ik t. ez. világos rendeletének az 1S31 ik Május 25-én 12,820 sz. a. költ kormányszéki intézvény általi megszüntetéséből erndett, és 1836-ik Apr. 30-án a’ 42 sz. alatt felterjesztett nyilvános sérelemre nézve várt kegy. kir. Válasz még mindekkoráig meg nem érkezvén , O Felsége Baranya Vármegyének kivanata szerint azon nyilvánosan sérelmes intézmény megszűntetésére újabban is megkérendő. A’ 9-ik pont alatti kívánat iránt beadott küldöttségi véleményre észrevétel-nem fordul elő. A" 10-dik pont iránt a’ a’ KK. és RR. egy külön Izenetben fogják nézeteiket a1 M. fő RR-kel közleni. A’ 11 -ik pontiránt észrevétel nem fordid elő. A‘ 12-ik pont alatt Soprony Vármegyének és Városnak a’ Fertő, Rába és Rábcza szabályozása iránti kivánata a’ k. k. Előadások 3-ik pontjának tárgyaltatására halasztatik, a midőn a’ KK. és 21 *
