1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 92. ülés

102 92. Ülés írásai. Februarius 21. 1SK). A’ 15-ik pontra nincs észrevétel. A’ lö-ik pontra nézve a’ Karok és Rendeb a’ magyarországi megyék kivánatai közt foglalt liasonló kívánatra hozott határozatukhoz ragaszkodnak. A’ 17-ik pont alatt Szeréin Vármegyének sérelme a’ 2-ik osztályba által teendő. A 18-ik pont alatt foglalt kivánata eránt Szeréin Vármegyének, már az úrbéri Törvény­­czikkelyben kívánt javításokról szólló ezikben találtatván intézkedés, itt kihagyandó. A’ 19-ik és 20-ik pontra észrevétel nem fordul elő. A 21-ik pont alatt foglalt kivánata Verőczc Vármegyének a" 18-ik pontra tett észrevétel szerint itt szintén kikagyandó. A 4-ik osztályra vagy is az egyes sz. kir. Városoknak azon sérelmeikre és kivánataikra, mellyek az országos Küldöttség véleménye szerint f'elterjesztendőknek találtattak ’s jelesen azok között: Az 1 só pontra a' Karok és Rendek több fontos tekinteteknél fogva meggyőzetvén arról: hogy a sz. kir. A’árosok belső dolgaiknak czélirányos elrendezését nem csak az igazság, hanem valójában szorgos szükség is siirgetőleg kívánja, arról hogy kcllenék t. i. a’ sz. kir. városoknak belső állapotaikat és dolgaikat ugy elrendelni, hogy a’ magyar udvari kamarátoli függetlensé­gük a’ lehetőségig eszközöltessék, ugy különösen arról is, hogy az egyes polgároknak a’ város köz dolgaiban minő mértékbeni befolyásuk, a városi Tisztviselők és országgyűlési Követekuek miképi megválasztásuk, az utóbbiak számukra adandó utasítások készítésének módja, minő áta­­lános rendszernek felállításával szabályoztassék, még a' jelen Oszággyülése alatt környűlménye­­sen rendelkezni, és törvényt is alkottatni szándékoznak, a’ minthogy azon nagy érdekű tárgy­nak minden ágairól vélemény készítés végett keblükből választmányt is rendelvén; további in­tézkedéseiknek eredményeit, a’ kölcsönös értekezéses szokott utján a' Mélt. Fő Rendekkel is annak idejében különösen közleni fogják. A' 2-ik pontra a’ Karok és Rendek is szükségesnek látják ugyan azt, hogy a’ jelen pont alatti tárgy egész kiterjedésében felvéve fejtessék ki, Js eránta ő Felsége eleibe különös törvényja­vallat terjesztessék, mind ezeket azonban, minthogy a’ dolog érdeme más több tárgyokkal is szoros és széles egybeköttetésben all, magok illető helyén, úgymint a’ kereskedésbeli tárgyak között ‘s ezekkeli kapcsolatban legczélirányosabban eszközülhetőknek 's ennél fogva oda ha­­lasztandóknak tartják. A' 3-ik pontra miután a’ Karok és Rendek előbb Szathmár Vármegye részéről felfedezett azon törvények, hogy Oroszfalut Szathmár városán kívül inég több közbirtokosok is, Rézfalu­nak pedik felét a' Gróf Károlyi nemzetség bírják, Szathmár városának abbeli kitételével, mint ha t. i. azon két falú és határaik teljesen és tökéletesen Szathmár városának határához ugy tartoz­nának, hogy azok az említett város kétségtelenül saját, és így polgári tekintetű józságnak tekin* teni kellető határából hasadtak volna ki, ellenkezőre mutatnak. — Mind ezért, mind azért is, hogy az említett két helységekben földes úri hatóság alatt elő jobbágyok mindég úrbéri bánás módja alatt voltak, ‘s most is az alatt vannak — magok azon két helységek; továbbá mind az urbér behozatala óta, mindaz előtt is, mint Szathmár Vármegye kékeiében fekvő, helységek annak kiegészitő részeit tették és teszik, ’s ennél fogva hajdan óta a’ Szathmár Vármegyére há­rított nádori portákban voltak és vágynak beszámítva, — Szathmár városának kivánata annál kevésbe helyeselhető, mivel előadásaiból kitűnő abbéli ezélzatai is, hogy mind eddig úrbéri mi­nőségű, és természetű kérdéses javait, mint földes ur udvar telki nemesi javakká változtathassa, vagy hogy Orosz és Réz falusi jobbágyait akár városi polgárokká tehesse, akár pedig felettük mint jobbágyok felett királyi városi minőségében köz törvényhatóságot gyakorolhasson, az ország tör­vényes rendszerébe ütköznek; -— minden esetre pedig annak megvi'sgálása és elhatározása is, hogy valóságos úrbéri javakat úrbéri természetükből kivetkeztetni, s ekép a velők egybekötte­tett köz adózás és terhek viselése alól is, elvonni kell és lehet e ? a’ törvényhozás részéről ren­delendő országos Küldöttség utjáni tárgyaltatásra míg nem is tartozik. A’ Karok és Rendek Szath­már városának jelen pont alatti kivánatát nem teljesíthetőnek tartják. A 4-dik pontra annak megjegyzésével, hogy sz. kir. Debrcczen városa által ezen pont alatt előterjesztett sérelem szerkezetének 3-ik szakasza 7-ik sorában ezen kifejezésedet „és földes un jussa*• sértetik, a Karok és Rendek akép tartják igazitandónak, „és a' varos földes un jusa sértetti“ egyébiránt az országos Küldöttségnek mind ezen 4-ik mind pedig. Az 5-dik pontra tett véleményét elfogadják. A G-dik pontra több tekintetnél, főkéj) jjedig annál fogva, hogy a Karok és Rendek kép­viselői helyezetükben Küldőiktől nyert utasítástól eltávozniok nem lehet, azoknak nagy többsé­ge pedig az országgyűlési szállások bérének Posonyban való fizetését meg nem ajánlatta, sz. kir. Posony városa jelen jjont alatti kívánaténak telyesitéséhez nem járulhatnak, a mennyi­ben azonban köz óhajtása a nemzetnek az, hogy az Országgyűlései ezentúl ne Posonyban, bá­nom Pesten tartassanak, c’ részben az Ó Felségéhezi felírás tétel ‘s ennek módja és feltételei megszabása iránt további intézkedéseiket a’ Karok és Rendek Küldőikkel is értekezve fel­hagyják.

Next

/
Thumbnails
Contents