1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 34. országos ülés
34. L'lét írásai. September 18. 1839. 37 a’ kitűzött tárgyak természete, ’s halasztást nem szenvedő fontossága: a’ tárgyaltatás rendére — legnagyobb befolyással vágynak. A’ mélt. Fd Rendek utolsó válaszukban, különösen annak első szakaszában, nem hozzák már kétségbe azt; hogy lehetnek olly esetek, lehetnek a' Hazának olly súlyos lényeges sérelmei, mellyeknek elóleges tárgyalását és felterjesztését; a* törvény és gyakorlat ki nem zárja, a’ haza közjava pedig parancsolja. Rokon bizodalommal reményük tehát! a’ Karok és Rendek, hogy a’ roélt. Fd Rendek is hajlandók lesznek a’ rég óhajtott egyesülést részükről is hazafiul buzgosággal előmozdítani. A’ Karok és Rendek azon sérelemre nézve, melly Pest Vármegye Követének Gróf Ráday Gedeonnak az Országgyűléséről lett eltiltásából eredett — miután az említett Követnek, az il. leto Megye által is elfogadott lemondása; a’ kiegészítésnek kérdését, e’részben megszüntette, 's a’ tettleges orvoslást szügségtelenné tette, — a’ Felírás további sürgetésével ez által felhagynak, hanem a’ Megyék szabad választására nézve a’ törvényhez’s törvényes jusokhoz szorosan ragaszkodnak. A’ szobás törvényes szabadságán ejtett sérelmeket — m^llyek felett köjjnyen hosszabra terjedhetnek a’ tanácskozások — azon biztos reménységgel, hogy ezek iránt is létesülni fog az óhajtott egyesülés; készek a’ Karok és Rendek ez úttal a’ tudakozó Felírástól elválasztani. De azokat, mik az Országgyűlésének kiegészittését bár miképen érdeklik, u. m. Kővár Vidékének, ’s a’ Fő Rendi Tábla némelly tagjainak meg nem hívását; és a’ közép Szolmk \ ármegyei panaszt tárgyszó Felírásokat, ’s ezeken kívül még a’ múlt Országgyűléséről is már felterjesztett elóleges sérelmeket és kivonatokat, a’ tudakozó F/eürással együtt kapcsolatban óhajtják Ö Felségéhez felterjeszteni, egyszersmind pedig azon Felírásban megemlitetni azt is: bogy* az Országnak egyéb súlyos elóleges sérelmeit és kivonatait is, mihelyest azok eránt az országgyűlési tanácskozások béfejeztetnek , az Ország Rendéi sietnek haladék nélkül felterjeszteni; Ó Felségének igazság szeretetétól, ’s mind a’ kegyelmes kir. Előadások vég soraiban, mind a’ folyó évi Julius 28-ról érkezett kegyelmes Leiratban, atyai kegyességgel ismételt nyúgtató ígéretétől , fiúi bizodalommal reménylvén, hogy súlyos sérelmeiknek rég óhajtott orvoslása által hazájuk’ boldogságát, ’s a’ szeretet és bizodalom édes kapcsainak újabb megerősítését eszközölhetik. A’ Karok és Rendek tehát! a’ közös honnak szent nevével, a’ viszonyos méltányosságnak, ’s a' rokon együtt munkálódás kedves kötelességének érzetével szóllitják fel a’ mélt. FŐ Rendeket, hogy miután a' Karok és Rendek, csüggedést nem ismerő buzgósággal, részükről semmit el nem mulasztanak, mi az óhajtott egyesülésnek eszközlésére vezethet, a’ mélt. Fő Rendek is, a’ fellyebbiek szerint módosított, ’s ide rekesztve közlőit Felirásnak elfogadásával a’ haza közjavának eszközlésére, ’s a’ kir, kegyelmes Előadások tárgyalásában lehető előhaladásra, segéd kezeket nyújtani méltóztassanak. Qb Felirási Javallat az Ország elóleges Sérelmei felterjesztése, és a’ kir. kegyelmes Előadások tárgyában. Felséges 's a t. Forrón óhajtotta a’nemzet a’jelen Országgyűlésének minél előbbi öszvehivását, mert súlyos sérelmeinek megszüntetését ettől várta, szép reményeket tápláltak keblükben a’ hon polgárai, mert meg valánk győződve, hogy a’ Fejedelem ’s INemzet közötti bizodalom újra erősödve, a haza köz boldogságára, a’ nemzeti jóllét emelésére. sok hasznos intézkedéseket fog tenni a törvényhozásnak gondos előrelátása. — Nevelték e szép reményeket Felségednek a jelen Országgyűlése megnyílásakor hozzánk intézett, ’s hazánk közjavára és a’ törvényeknek tellyesirol minket biztosítani méltoztatott. • örvényhozási jelen állásunkban , mi is mind Felségednek kegyelmes szándékát, mind polgár tarsaiuk buzgó óhajtását, s ön kötelességünket szemeink előtt tartva , midőn a’ köz boldogság gyarapításának legczélszerübb módjairól tanácskozánk, újjabban meggyőződtünk arról, hogy minden bár meily idvességes intézkedések óhajtott siker nélkül maiadnak, süt tanácskozásainkban, akadály nélkül , teljesen nyugott kebellel előre sem haladhatunk, mind addig, míg az Ország súlyos serelmei nem orvosoltatnak , s a’ Nemzetnek ezekből eredett terhes aggodalma, megszüntetve nem lesz — fiúi bizodalommal sietünk tehát panaszokat Felséged atyai kebelebe kiönteni. — Orzzággyül. írásai II. hőiét. 10
