1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Vlés írásai. November 12. IS 39-333 "Vármegye múlt 1825. esztendobeli Kis-Asszony hava g-én irtt, 's Megyénk részéről «gyári azon esztendobeli Szent Mihály hava 12 én tartatott kissebb Gyűlésben 3298. sz. alatt felolvastatott Levelében világosan állítja, — említett dominaHs Fiscális Gr azonban azt viszonozván, hogy ezen regulationális Acták az uradalom kezei között nem lévén, azokat elöl nem adhattja , s szükségét nem islátja, annál az ellene raondhatatlan oknál fogva, hogy a’ méltóságos Gróf Aspermont Mária Asszony Belső Bocsi birtokára nézve, a’ regulátio régebben megtörténvén, s azon regulátio fundamentomul való vételével vétetvén a’ nemteleni kezek között lévő colonicalis telkek dicális rendes Conscriptio ’s adó fizetés alá tekintetes Abauj Vármegye által, ’s annál többen, a’ mit maga dicázott tekintetes Abanj A ármegye ezen tekintetes Borsod Vármegyének csere útján tellyeséggel által nem adhat* án, a’dolog valóságos fekvése telly esen ki lesz fejtve azzal, ha megtudatik hitelesen az, hogy tek intetes Abanj Vármegye által a’tsere megtörténése előtt bánytelkek voltak adófizetés alá vetetve? ’s ennek elölter jesztésével azt adván elől, hogy e’részben azon knrnyűlállásos Declarátiójához, mellyet múlt 1825. esztendobeli Szent András hava 24-én tartatott Közgyűlésben bényujtott, továbbá is ragaszkodik ; Minékutánna mink a’ kivánt, de mind ez ideig tévelvedésben lévő regulátionális Actákat elől nem szerezhettük, külömben pedig magunk is úgy vélekedünk , hogy tekintetes Abauj Vármegye ezen Megyének a’ tsere útján annál többet, a’ mit maga dicázott, ’s adó fizetés alá vett, által nem adhat, a’ dolog veleje tehát annak megtudásán sarkallik, hogy vallyou tekintetes Abauj Vármegye hány telkeket tartott adófizetés alatt ? legczélerányosabbnak azt tartottuk , hogy a’ Belső Bocsi Elöljárók ’s néhány idősebb lakosoké’ részben halgatassanak ki, a’ minthogy a’ végett fő Biró Lippay Istvánt, Törvény Biró Szabó Mihályt. hites Magyar Istvánt, óreg lakosok közzúl pedig Kozma Andrást, és Nagy Istvánt, kiknek elsőbb ketteje 54- esztendős, harmadik« 5g. Negyediké 66. ötödiké 71. esztendős, ’s kik közül a’ »sere megtörténésekor öreg Kozma András törvény bíró, Magyar István pedig hites volt, magunk eleibe berendeltük, ’s annak rende szerént kihalgattuk; — ezeknek egyenlő vallomása folytában Belső Böds helységében található valóságos adó fizetés alatt volt és lévő urbariális es remanentiális telkek öszves szama 34% telkekben , a’ helybeli házos zsellér lakosoknál kint lévő dominicalis contractualis és így az adó fizetésnek tárgyáúl egyáltallyában valamint eddig nem szolgált, úgy azután is nem szolgálható birtok pedig telkek formában képzelve 26 és 4/8 telkekben az A. betű alatt Jéró alázatossan ide rekesztett tabelláris Feljegyezés első lapján általunk kiszámoltattak, a* Belső Bocs helysége határa egész Constitutivuma is feljegyeztetett , és az öszvehasonlitás mindjárti meglehetőse tekintetéből ugyan azon feljegyzés másik lapján az Aszaló városabeli urbanáiis telkek, azoknak constitutivuma, úgy az egész határnak is kiterjedése alól számláltatik, mellynek megtekintése ’s öszvehasonlitása a’ két hely között való tetemes külömbséget nyilván bizonyltja; ez meg lévén Azokat a facnltasokat , mellyekre az adó fizetés rendes tárgyául szolgainak, mind Aszaló ^ árosára, mind Bocs helységére nézve különösen úgy is akép dolgoztuk ki, hogy a megróvásban clávisú! azt az ugyan azon egy kulcsot használtuk, mind az Aszalón, mind a’ Belső Böcsön lévő facultásokra nézve, melly Megyénk által az adó kivetésére meg vagyon állapítva, s melly mind a két helyre nézve ugyan egy lévén, a’ megrovatás egyformasagat ssülte, s így a’két hely között való külömbséget tellyes bizonysággal elölterjeszti, ezen combinatoria tabellából, melly a’ B. betű alatt alázatossan ide csatoltatik, kitetszik az, hogy akkor, midón az Aszaló Városában lévő contributionale objectum i65gfÓ Dicakra ütnek, ugyan akkor a’ Belső Ebesben lévő contributionale objectum csak 6g-x/a Dicákat adnak, ’s így a’ vesztesége ezen tekintetes Borsod Vármegyének g6-6/9 Dicákat üt, vagy is tekintetes Borsod Vármegye ezért a mit Aszaló \ arosa elítélésével elveszt, csak 2//i résznél igen kevessel többet nyer Belső Bocs által vissza, csak igen csekélység bijjával, rész vesztesége pedig vissza pótolhatatlanul marad. Hogy pedig lehessen tudni azt, hogy Aszalónak mint stationalis és transennalis helynek a koz casszára terhet húzó volta miatt, és a* miatt, hogy annak határában jo forma messzeségre töltést csinálni szükséges, tekintetben igaszságosan venni mit lehessen? úgy tudattattassonazis, hogy Belső Bocs helységnek viz közti veszedelmes fekvése, s annak a viz arja ellen való biztos megmentése mitsoda költséget kívánjon? *s a’ mind bent fekvő, mind által útazo ns. katonaság részére megkivántató termesztmények kiszolgáltatása által a koz casszára ez mitsoda terhet húz? a’ mind két hely maleficiumait, és az azokból eredett terhet kidolgoztuk , s az azt magaban foglaló tabelláris elólterjesztést a’ C. betű alatt alazatossan ide rekesztük; — Végre Aszaló \ árosát s Belső Bocs helységét a’ nemesi terhek viselese objectumat mennyiségé, re nézve is összve hasonlitattuk, úgy hogy minekutánna e’ részben megkérdeztetett a Bocsi lakosoktól, semmi bizonyos »rk végére nem járhattunk (Aszaló Városának nemesi terhek *la tartozó Constitutivuma ’s az arra rovott fizetés a’ múlt i8a5. esztendobeli Boldog Asszony hava to-én tartatott Közgyűlésünkben 2. sz. a. bemutatott vegyes Jegyzőkönyvhez 1. sz. a. czatolt Országgyiil. írásai II. Lötet. 81
