1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 57. országos ülés

334

58. £7és írásai. boeember 11 1839.

deductióból világos lővén) Belső Böcsre nézve a' proximativus calculus mellett az A. bettt

1-sö lapján megemlített nemesi facultásokat számba ’s megrovás alá venni legbiztossabbnak hittük, így az Aszaló Városa nemesi constitutivummát, úgy a’ Belső Böcs constitutivumát is a’ D. betű alatt kidelgoztuk, 's ide mellékelve alázatossan rekesztjük.

Mellyeknek előre való bocsátásával minekutánna a’ tárgynak már egyszer lett commissionális elitélése előtt ’s alatt ezen tekintetes nemes Borsod Vármegye az Aszaló Várossá tökéletes constitutivumát kifejtó világos próbákat nyújtott, 's maga a’ commisionalis kegyes ítélet szavai szerént tekintetes Abauj Vármegye részérűl éppen azt tétetni annál fogva kíván, ta, mert a' tisztelt Megye részéről előadott Irományok az Aszaló Városáért barátságos tserereképen is által ígért Belső Bocs helysége mivoltát világosan ki nem fejtették, minekutánna továbbá a' két Megyék vegyes Deputatiójai tanátskozásai közben a’ tekintetes Abauj Vármegye Deputátussai mint bizonyost azt állíttották , hogy Belső Böcsön az akkori dicális összveirás szerént Í6 urbariális ÓO. egész vagy is 1 20. fél telkek vágynak, holott a’ tiszteltt Megye ál. tál késsóbb megküldött summárium szerént ugyan a’ kitett számnak csak fele is ki nem üt, de az annak rende szerént kidolgoztatott Behö Bocsi Elöljárók vallása szerént is az urbariális és a’ regulátio útján efformált remanentiális telkek száma öszvesen csak 34*/B számra megyen, minekutánna továbbá azon két rendbeli Conscriptiók, mellyek a’ commisionális ítélet megfekte. tésére annak szavai szerént talpkövúl vétettek fel, ’s mellyeknek tekintetes Abauj Vármegye által kellett előlmutattatni, Megyénk Kiküldöttségeivel eleve nem kózöltettek, holott pedig, hogy azok a’ Megyénk részérül való észrevételek méltó tárgyai lettenek volna, gondolni onnét lehett, minthogy ezen Deputatió által ugyan egész bizonyossággal nem tudott, de gyanított foglalatja azoknak a’ dolog 's Belső Böcs most már ki világosított valóságos fekvésével öszve egyező nehezen volt. — Minekutánna továbüá a’ tekintetes Zemplén Vármegye Szólgabirája Palóczy Mihály Úr által meg tett 's a’ comrnissionális kegyes ítélet , 's legfontossabb talpkévéül felvett Conscriptio publicum Documentum hiteleségére fel nem emelkedhett formájára nézve is azért, mert ezen Conscriptio tekintetes Zemplén Vármegye ord. Vice Ispánya meghagyá sából történvén meg, tisztelt Vice íspány Urnák arra, hogy ezen a« úton hiteles publicum Documentumot készítessen, tehetősége egy altaljában nem csak nem volt. sott inkább azon cselekedet, hogy idegen Vármegye tett 's tétetett Intézeteket , ’s ebbéli Intézetjeivel (mellyek belső mi voltokra nézve is, a’ mint alább majdan megmondatik, nagyon nem helyesek) Megyénk tetemes károsodását ha bár nem akarva is eszkőzlőtte. Vélekedésünk szeréut egy olly tett» melly Megyénknek, mint ez által tetemeseu megkárosodott félnek tisztelt tekintetes Zemplén ő ármegye volt Vice Ispánya lépéseinek mi okon lett történése befelelése kívánatéhoz méltó just ád, és nem is lehetett volna tisztelt Vice Ispánynak abbéli Intézetek tételéhez tehetősége máskép, hanem csak úgyr , ha erre a’ Nagyméltóságú országos Commissio által ki. küldve vagy meghatalmazva lett volna, melly azonban meg nem történt. — De nem volt tehetősége magának Palóczy Mihály Urnák is, mint tekintetes Zemplén Vármegye Szolgalmijának megyei kebelén kivül (extra Parochiam) munkálkodni, ’s ha munkálkodott, azt nem máskép, hanem mint privatus egyes személy tehette és tette, de munkája is csak privatus actus, annyival inkább privatus tielekedet pedig, minthogy e»en Megye Kiküldöttsége a' Nagyméltóságu akkori országos Commissio előtt megújjitva és ajánlva sürgette azt, hogy ezen a consequenti csak ugyan igen nem helyesnek talált összveirás authenticatiója végett a’ Commissio ös’.veülése előtt és alatt való időben Megyénk egyik Szólgabirája tisztelt Abauj \ ármegye egyik Szolgabirájával a’ hely színére mennyének ki, ’s Iegfellyebb egy 24 órát kívánó munkájok sikeréről tegyenek a’ Nagyméltóságu országos Commissio eleibejelentést, mellynek elfogadásától tekintetes Abauj Vármegye Küldöttsége vátig vonakodván , a’ vonatkozásnak következésében az akkori megbitelesités elmaradt- — Minekutánna e’ felett a’ privátus cselekedetnek tekintetni kellető ezen Conscriptio belső minmüségére is nem helyes azért, mert az ura. dalmi Fiscális Farkas Károly Urnák előttünk tett jelentése szerént, a' földes Uraság annak megtételekor megsem is szóllitatván, ’s így az minden legkissebb befolyása nélkül készülvén, de magok az ez úttal megkérdeztetett Belső Bocsi fentebb megnevezett lakosok is (kik közül ekkor Kozma András Törvénybiró, Magyar István pedig Hites volt) azt erősítvén, hogy arról, vallyou ezen Conscriptio Palóczy Mihály Úr által ’s Helységekben mikor tétetődhetett volna ? tellyeséggel semmitsem tudnak, ’s esak annyit, azt is pedig hallomásból tudják, hogy Palóczy Mihály Szolgabiró Ür a’ Conscriptio kitett ideje szakaszára eső egy időben tekintetes Zemplén Vármegyében fekvő Külső Bocs helységében megjelent, akkori Belső Bocsi Vetsei nevű Nótáriust oda által hivatta, és a’ Belső Böcs constitutivumát úgy irta tisztelt Szolgabiró Úr a’Nótáriussal a’ comniissionális kegyes Ítélet fő talp kövéül szolgálló Conscriptióban öszve, ez, és a’ dolog most már világosságban helyheztetett fekvése ellene mondhatatlan világosságban helyheztette azt, hogy azon öszveirás nem csak hogy hibás, sótt a’ most már kitapogatott valóságtól jó formán messze jár—minekutánna továbbá a* tekintetes Zemplén Vármegye Szolgabirája által megtett Conscriptiónak a’ Nagyméltóságu országos Commissio ítélete azt mond-