1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
316 53. Ulés írásai November 12. 1839. tol a’törvény rendelése szirént elvenni, és Abauj Vmegyének általadni kelletett, szükségesnek látná: hogy a' mennyiben Abaujtól elszakasztott, ’s Borsodnak csereképpen általadon belső Bocs helysége Aszalónak értékét ki nem egyenlítené, a' portáknak mind a’két Megye közötti arányosítása minél előbb megtörténnék, különösen Borsod Vármegye sorsát a' törvényhozó Testnek igazságos elintézése alá ajánlván. • Keen jelentés az 1825-ki Országgyűlésen felvétetvén a' Tekintetes nemes Karok és Rendek az abban foglalt tárgyat arra, hogy Törvényczikkelybe menjen, még alkalmatosnak lenni nem találták, és az országos Biztosságot oda utasíttani jónak látták, hogy a’ kérdéses helyeknek valódi hasznait, és terheit voltaképen öszvehasonlílani, ’s egyensúlyba hozni igyekezvén, abéli munkálkodásának sikeréről, a’ közelebbi Országgyűlésére további jelentést tegyrn; a’ Nagyméltóságu Fő Rendek azonban, annak kijelentése mellett, hogy az országos Biztosság a’ Törvény rendelése határán túl ereszkedett, csak azt tartották szükzégesnek nékie meghagyni: hogy magát a’ törvény rendeléséhez alkalmaztassa. így tehát függőben maradván a' dolog, ugyan azon Országgyűléséből Klobussiczky Jó*cf időközben történt halála után kinevezett országos biztossági Elnök Szepesi Fő Ispány Gróf Csáky István, kivánta volna azt még az i830-ik évi Országgyűlése előtt tisztára hozni, ’s e’ végre a’ Biztosság öszvejövetelére az i32Q-ik évi Junius 2i-ik napját tűzte ki határidőül, melly azonban a’ nevezett Elnöknek ugyan azon esztendő Majus 25-én történt halála miatt ele nyészett. Ekkor Torna Vármegyei Fő Ispány, s későbben Korona Ór Szilassy József, Elnöknek kegyelmesen kíneveztet vén, elsőbb ugyan oda fordította igyekezetét: hogy a’ két Megye között barátságos egyességet eszközöljön, ez azonban nem sikerülvén a’ kérdésnek biztossági Ítélet által leendő elintéztetése végett, ugyan az említett i83o-ik esztendő Augustus l5-ik napjára , az országos Biztosság Tagjait Miskolcz Városába meghívta; kiknek nagyobb része, és a’ két Megyéknek Küldöttjei is megjelenvén, Augustus i5-én, és lő-án Biztossági Ülé*ek tartattak, mellyek alkalmával , mint az azokról készült, ’s ’/. alatt a’ benne felhívott Irományokkal együtt ide mellékelt napló könyvből bővebben kitetszik , minekutánna mind a’ két Megye a maga feliyebb előadott nyilatkozása mellett álhatatosan megmaradt ; az országos Biztosság — azon tekintetből indúlván ki: hogy mivel az 1825-ki Országgyűlés alatt a5 kérdéses tárgy felett történt vitatkozásokból is kitűnnék az: hogy az i824-ik évi országos Biztosságnak munkálkodása a’ törvényhez mindenképen alkalmaztatva, és a’ tárgy kimerítőié^ elintézve nincsen, és igy az lenue mindenek felett szükséges, hogy a’ megkivántató adatok, a’ végre, hogy a' dolog a’ maga valódi minémuségében az országgyűlési rendelkezés alá terjesztethessék, megszereztessenek,— a’ kérdéses tárgynak végső elmíézteiését elhalasztotta, és egyik Tagját Csetueki, és Tarkői Gróf DessöfTy Sámuelt ollv utasítással küldötte ki, hogy: a) Abauj, és Borsod Vármegyékből Aszaló M. Városa és B laő Bocs h-ly»ége rovati áiszveirásait, és mind a’ két helyet illető i2 lefolyt esztendőkben történt adói felosztásokat magának kiadatván: ezekből helyes áltmérői számolás mellett szemeljen ki minden külön tárgyakat, mellyek mind a két helyen adó és taksa alá vettettek: úgy szinte a' két helyet illető adónak, és katonai veszteségeknek mennyiségét voltaképen tudja meg. b) Minthogy Abaúj Vármegye álhatatosan állítaná , hogy Belső Bocs Helységében Ó2l/z úrbéri adó alá tartozó telkek léteznek: Borsod ellenben bizonyítványok felhívása mellett szüntelen azt eröséteué , hogy az emlétett helységben 34 úrbéri teleknél több nem találtatik, arra, hogy a’ két Törvényhatóság kozott fmforgó ezen ellenkezés elhárittassék , a’ hely színén, mind a’ kél Megye Al-Ispányjainak, Szolgabiráinak, és Földmérőinek jelenléttőkben, a’ helybéli Elöljárók meghalgatása mellett, igyekezzék a' nevezett helységben az azelőtti, s jelenlegi úrbéri telkek valódi számát kisütni, és nyilvánosságra hozni. Végre Miután az 1807-ik esztendei 28-ik törvény czikkely a beszegellett helyek tárgyában az illető földes uraságokat is meghalgattatni rendeli, már pedig annak, hogy ez az 1824 ik évben munkálkodó Biztosság által megtörtént volna, jegyzőkönyvében nyoma nincsen — sött Gróf Aspermont Máriának, Gróf Erdődy György hites társának, ki Belső Becsnek három negyed részét bírja, Ügyvédenyilván jelentené, hogy a' nevezett Grófné meg nem kalgattatott, ’s nevében meghalgattatását kérné: az is meghagyatott ugyan azon kiküldőit országos Biito*sá*'i Tagnak, hogy a két kérdésben lévő helyek földes uraságait, mind azok iránt, mik eddig elő fordultak, mind pedig azon körülményekre nézve is, mellyek ezután kifejlődnének, halgass* meg, és a’ tolok írásban ki veendő nyilatkozásokat és bizonyitványokat jelentése mellett mutassa be. Többiben az akkor együtt ült országos Biztosság óvás gyanánt kijelentette : hogy ezen rendelkezése, csak úgy mind a kérdéses tárgynak minden esetre szolgálandó kivilagositasat illető előkészület tekintethetvén, azt a' következést ne szülhesse, mintha azzal akár az országos Biztosságnak ítélete megelőzve, vagy jövendőbeli végső elhatározásának valamelly el'e
