1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Ülés ír usui. Sor ember »i. If,*9, 317 már mintegy előre megállítva, akár pedig a törvény rendelésének, és at országgyűlési végzésnek derogálva lehetne. Ezen országos biztossági intézkedésnek lett e’, és miilyen sikere ? a’ kezem között forgott irományokból ki nem tetszik. Eképen állott tehát a’ kérdéses tárgy, midón az 183%-ik évi Országgyűlésének 27-ik czikkelye hozatott, melly azt rendeli: a) Hogy a’ külön Törvényhatóságok alá tartozó vagy bészegellett helyek iránti kérdések egyedül a’ köz igazgatásban fenforgó, és tökéletesen bebizonyítandó akadályok elhárítása tekintetéből, nem pedig valamelly Törvényhatóság határának terjesztése végett, tartoznak az 1807-ki 28-ik törvény czikkely szerént rendelt országos Biztosság Ítélete alá. b) Hogy az itéló Biróság törvényességére, az országos Biztosság minden tagjai, azon ügy elintézésére, mellyre kiküldettek, meghivattassanak, és legalább öt részre hajlatlan tagok je. len legyenek, azok, kik a’ kérdés elintézésében érdeklet Megyében birtokosok, vagy azoknak tisztviselői, bírói szavazattal nem bírhatván. c) Az illy országos Biztosságnak megholt, vagy törvényes okból megnem jelenhető tagjai helyett ugyan annyi más tagokat Országgyűlésen kivül a' Nádor nevezend ki. d) Hogy azon Megye, mellynek Törvényhatósága alá adatik a’ kérdéses hely, a másik Megyének, mellytöl ezen hely elitéltetik, ha, és a’ mennyire a’ köz igazgatás hátramaradása nélkül történhető, egy hasonló hely általadásával pótlást szerezni köteleztessék. ej Hogy jövendőre az illy Biztosságok ítéletüket, mielőtt végrehajtanák, az Országgyűlésére, Ó Felsége kegyelmes megegyezésével leendő további elrendelés végett bejelenteni kötelesek legyenek. Borsod A ármegye kiküldetésem felól Nádorunk Ó Császári Királyi Fó Herczegsége által értesíttetvén, engemet a’ maga eredetében, a’ 'ff. alatt ide kaptsolt, és az lSóy-ik esztendő Böjteló hava 7-rÓl költ levele által fel szól I í to tt az iránt: hogy a’ mennyiben a’ kérdéses tárgyit illető minden oklevelek Levéltárában nem találtatnának, azokat az előbbi országos Biztosság irományai közül véle közöljem; egyszersmind pedig, minthogy némellyek az eddig kiküldött Biztosság tagjai közül a’ legújabb törvény értelme szerént birtokukra, vagy hivatalukra nézve akadályozva lennének: Nádor Ő Császári Királyi Fő Herczegségéhez, másoknak kineveztetése végett folyamodjam. Melly felszólításnak következésében az elsőbb knánságnak elégtétetvén, mi a'másodikat illeti, méltóztatott Ö Császári Királyi Fő Herczegsége alázatos jelentésemre nékem meghagyni : hogy az emlitett akadályozva lévő tagok helyükbe másokat jeleljek ki. Melly kegyelmes rendelést, mind a' két Megye egyetértésével teljesítendő: felsxolliiottam Abaúj és Borsod Vármegyéket, hogy a’ Biztosság tagjai számának kiegészélésére arra alkalmatos személyeket Ö Császári Királyi Fő Herczegségének általam kijelentendőket, jelelnének ki, Ezen felszólításomnak mind a’ két Vármegye a’ 3 f. és 4f. alatt ide rekesztett levelek szerént eleget tett ugyan: de Abaúj Vármegye előadván, hogy miután a' régibb törvény, jele. sen az 1807-ik évi 28 ik czikkely, melly az eddigelo munkálkodott Biztosságnak sinórmerte. kül szolgált, nem említi azt, hogy egyik Törvényhatóság a’ másiknak egy beszegellett hely he. lyébe mást adni tartozzék, a’legújabb törvénynek pedig visszaható ereje nem lehet.* az 1824-ki országos Biztosság, midőn Aszaló M. Városa helyébe Belső Bites helységét Borsod A ármegyének csereképen általadni rendelte, hatósága körét általbágta légyen : egyszersmind azt a’kivánatot terjesztette elémbe , hogy ezen észrevételét annál is inkább, mivel Sigmond Királynak l4o5-ben költ leveléből az is megmutatható lenne, hogy Aszaló külómben is Abaúj Vármegyéhez tartozik, a’ közelebb tartandó Országgyűlésének jelentsem be. t , Abaúj Arármegyének ezen nyilatkozását részint azért, mivel azt, a’ mennyiben a regiD törvényben alapúim láttatik, bővebb megfontolásra méltónak tartottam; részszerent pedig azért is, nehogy a Biztosságnak további munkálkodása az említett Megyének ellenszegülese miatt akadályt szenvedjen, Ö Császári Királyi Fó Herczegségének a’ nevezett Megye kivonatát pártoló alázatos vélekedésem mellett felterjeszteni szükségesnek láttam. Melly véleményem Ő Császári Királyi Fő Herczegsége által kegyelmesen helyben ha gyatrán, az egész tárgynak körülállásos előadása mellett, ezennel tellyesitem hivatalos köte lességernet; kitetzvén a’ dolog folyamosából az is, miképen a’ fenforgó körülmény miatt az országos biztosság oszve jövetelére, ’s így a’ kijányzó tagoknak kinevezésere szükség nem vén , ezen oknál lógva ezen alázatos Jelentés egyedül általam legyen alá írva. Ki is magas kegyelmébe, és kegyeibe ajánlott alázatos tisztelettel maradok, Posony a Császári Királyi Fő Herczegségednek, a* Nagy Méltóságú Fő Rendeknek , es a Tekintetes i mes Karoknak és Kendeknek alázatos szolgájok Lányi Imre m. k. Unghi hő Ispán u. m. a országos Biztosság Elnöke. Ország gyűl. írásai II Kötet. SO i
