1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Ülés írásai. November 12-ben. l3t. Jóllehet szabad királyi Szakolcza Városának azon tette, miszerént a’ Nyitra Vármegyei Alispányt bizonyos sumrnás visszahelyheztetési tárgyban erőszakosan akadályoztatta, Ő Felsége nevében i838-ki October to-kén költ kegy. királyi Parancsolatja által helytelenített, ’s a’ JYlegye panasza igazságosnak találtatott, mivel mindazonáltal az említett visszahelyheztetésnek sikere több rendbeli érkezett kegy. királyi Parancsolatoknál fogva hátráltatott, az említett Szakolcza Városában lakó nemeseknek — nemesi telkeikre, ingó javaikra, és személyeikre nézve úgymint a’ városi hatóság alá nem tartozóknak a’ kivánt bátorság ki nem eszközöltetett, ennél fogva Nyitra Vármegye kívánsága szerént, a’visszahelyheztetésnek sikerét szabad királyi Városokban lakó nemeseknek, nemesi telkeikre, és ingó javaikra nézve e’ végre alkotandó Törvény által biztosítani szükséges. Miután a’ Vármegyék hatósága a’ városokba lakozó nemesekre, ’s azoknak minden nemesi ingó és ingatlan vagyonukra nézve minden kétségen kívül vagyon , jelen esetben azonban az előterjesztő Megye által bémutatott irományok szerént felperes nemesnek polgári személy és polgári vagyon végett támasztott keresete forgott fen, jelen Kiküldöttség sérelemnek helyet nem látja. — i32. Fejér Vármegye szabad királyi Székes-Fejérvár Városába lakozó nemeseknek a’ nevezett város ellen i 83 2/e—ik esztendei Országgyűlésen előadott, és már akkoron valóságos sérelemnek ösmért igazságos panaszok orvosoltatásat sürgeti, ’s az érdeklett sérelmeket bővebben e’következendő pontokba foglalja: úgymint a) Ámbár az 1464: 28. i486: 62. i543: 24- Törvényczikkelyek világosan azt rendelik, hogy a’ nemesek , kik a’ Hármas könyv I-ső R. 2-dik ’s a’ II—dik R. 11-dik Czikkely világos szavainál fogva (lakjanak bár akárhol) egyenlő kiváltságokkal bíróknak lenni mondatnak , mint született katonák a’ kaitonai szállásadástól mentek; ’s noha az l832/6-dik 1 i-ik Törv.-czikk. p-—dik §-a szerént ezen teher alól a’ jobbágyi telkeken lakó, ’s azokat használó nemesek is (kiknél a’ királyi városokban lakozó nemesek sorsa terhesebb nem lehet) kivétettek, még is a felhozott Törvények, és törvényes szokás ellenére szabad kir. Sz.-Fehérvár városa a’ panaszkodó nemeseknek nem csak kül városba lévő saját lakjaikba, több Ízben nagy kellemetlenségekre alkalmat nyújtott, erőhatalommal katonákat szállít be, hanem még azon felül a’ külvárosi terhelt polgárok módjára (midőn a’ belvárosban lakók soha katonát nem tartanak) a’ panaszolkodó nemeseket a’ belvárosban drága pénzen kibérlett tiszti quártélyok fizetésével is terheli. b) Jóllehet a’ városban lakó, azonban városi birtokot nem biró nemesek semmiféle fizetésekkel az 1647: 78. úgy szintén az 1716: 36- szerént nem terheltetnek, sőt az 18o5-ki i-ső Czikkely 17-dik §-nál fogva az 1741: 17-ben megállapított taksa fizetésétől ;is felmentettek: még is szabad kir. Sz-Fehérvár városa kebelében lakó, polgári czimmel és jussokkal fel nem ruházott, ’s városi fundust nem biró nemesek mind királyi, mind honi kincstár felsegéllése neve alatt létező ésmeretlen adó fizetésre is szoríttatnak. c) Noha az i55g: 44* i56g: 17. 1638: 49. határozatánál fogva, a’ kereskedést űző nemesek kereskedési tárgyaiktól csupán csak harminczadot és semmi más néven nevezendő adót fizetni nem tartoznak, mindazáltal a’ sarkalatos Törvények ellenére, szabad kir. Sz.-Fehérvár városában lakozó nemesek kereskedésektől, és mesterségektől adózni erőszakos móddal is kénszeríttetnek. d) Ámbár az 1647: 78. és q3. nem külömben az 1649: 17. ’s több Törvények a’ városban lakó tagadhatatlan nemeseket személyökre ’s ingó javakra nézve a’ királyi városok bírói hatósága alól áltáljában kiveszik, és a’ keresetek minémüségéhez képest az illető Vármegyék, vagya’ kir. Curia alá tartozóknak világosan kijelentik: ’s noha a’ Hármas könyv II—dik Része 78-dik Czimje szerént egyik bíróság a’ másik hatóságába avatkozni trlalmaztatik; még is a’ nevezett városbeli nemesek, habár polgári czimmel ’s jussokkal nem birnak is, mihelyt városi polgárnak adósai a’ törvényes bíróságok elmellőzésével a’városi Tanács eleibe idéztetnek, és a’törvényes kifogások elvetésével bíróikép megmarasztaltatnak, ’s a’ mi több az még akkor is gyakoroltatik, ha valamelly nemes a’ város kebelében nem lakik is, vagy ott városi fundust nem bir is, ha szüléi ott laktak, ’s ezen város polgárainak tartoztak. Az a) b) és c) alatti pontokban bepanaszlottak, Ó Felségének már i 832/6-ki Országgyűlésből felterjesztve lévén , ezúttal is sürgetendőnek véli a’ Kiküldöttség; a’d) alatti előadás azonban Fehérvár városa Tanácsának birói eljárása ellen intézve lévén, minthogy e’részben a’ törvényes feljebbvitel minden nemes személynek, ki magát sértve találja, szabadságában áll, jelen Kiküldüttségnek véleménye szerént sérelem nem létez. t33. Szabad kir. Szeged városa a’ ezéheket, limitatíokat és kereskedési monopóliumokat megszüntetni kívánja. A’ lelhozott tárgyak a’ rendszeres munkálatoknak publico-politicus szakaszbeli részének egybenhangzólagi felvételére tartozván, oda utasittatnak-- — 296
